Rendőrök egy palesztinbarát londoni telepen 2023-ban. Fotó: Vuk Valcic
A nyugati intézményeknek a „globalizáljuk az intifádát ” kifejezéstől valófélelmének kevés köze van ahhoz a veszélyhez, amelyet állítólag a használata jelent a zsidó lakosságra.
A fenyegetést a szlogen központi gondolata jelenti, nem pedig valamilyen konkrét célpont.
A „Globalizáljuk az intifádát!” modern megfelelője a „Hatalmat a népnek!” jelszónak – ezt a jelszót régóta használják gyarmatellenes mozgalmak, forradalmi szocialista pártok, az ANC a dél-afrikai apartheid elleni küzdelmében, valamint a Fekete Párducok az Egyesült Államokban a fehér felsőbbrendűség ellen küzdelmükben.
Korunk jelképes gyarmatiellenes küzdelme Palesztinában zajlik. Aligha meglepő, hogy bármely, az elnyomó, elszámoltathatatlan, egyre inkább demokráciaellenes nyugati elit ellen feltörekvő, népi tömegmozgalom ennek a küzdelemnek a nyelvezetéhez fordul.
Az „ intifáda ” az elnyomó rendszer „lerázását” jelenti.
Mindannyian látjuk, hová vezetett Izrael etnikai felsőbbrendűséget hirdető programja a palesztinok számára: katonai megszálláshoz, apartheidhez és népirtáshoz.
Sokan érezzük azt is, hogy a saját társadalmaink is ebbe az irányba tartanak. Az elmúlt két évtizedben minket atomizálni és pacifikálni képes technológiai fejlesztések – az okostelefonoktól a közösségi médiáig – végső célja az életünk feletti abszolút kontroll elérése a megfigyelés, az arcfelismerés és a militarizáltabb, robotizáltabb rendfenntartás révén, valamint a mesterséges intelligencia és a fokozott gépesítéssel szembeni egyre nagyobb a redundanciánk és a tehetetlenségünk.
Ezeket a technológiákat legalább negyed évszázada tesztelik és finomítják az Izrael által illegálisan megszállt és uralt palesztin területeken.
Miért tekinti Izraelt olyan létfontosságúnak a nyugati elit, hogy nyíltan vállalják annak genocídját Gázában? Azért, mert Izrael egy közeli jövőbeli látomást teremt, kidolgozza azt a mintát, ahogyan a nyugati populációk feleslegesnek ítélt rétegeivel fognak bánni egy csökkenő erőforrásokkal és egy egyre zordabb éghajlattal járó világban.
És annál jobb uralkodóinknak, hogy a palesztinok rabszolgasorba taszításával és lassú kiirtásával – valamint saját növekvő szolgaságunkkal és bántalmazásunkkal – szembeni bármilyen ellenállásunk antiszemitizmusként jellemezhető. Azzal, hogy ezt a projektet Izraelnek kiszervezték, a nyugati intézmények a tökéletes álsztorit eszelték ki.
Minden alkalommal, amikor egy félrevezetett csoport vagy egyén bedől ennek a cselnek, és kollektíven a zsidókat hibáztatja azért, amiért valójában Izrael és pártfogói a felelősek, a hurok egy kicsit jobban összeszorul azok nyakán, akik megpróbálják felszabadítani elménket, mielőtt testünk bezártsága véglegessé válna.
Miközben rasszistákként démonizálnak minket, a ma a palesztinok ellen alkalmazott technológia és stratégiák a holnap börtöneinek falaivá válnak számunkra.
Az „ intifáda globalizálása” nem a zsidók bántalmazására való felhívás, bár a nyugati elit szívesen látná, ha annak tartanánk. Arról szól, hogy szolidaritást kell vállalnunk a palesztinokkal, mielőtt túl késő lenne számukra és számunkra is. Arról szól, hogy homokot szórjunk az elnyomó gépezet fogaskerekeibe, mielőtt az túl hatalmassá válna ahhoz, hogy szembeszálljunk vele.
A palesztinok évtizedek óta békés és erőszakos intifádák között mozognak , és egyik sem hozott nekik nagyobb szabadságot. Ez nem azért van, mert az intifáda szükségszerűen a rossz út a felszabaduláshoz és az igazságszolgáltatáshoz. Hanem azért, mert az ellenük ható erők leküzdhetetlenek voltak.
Ezért kell nekünk, a birodalmi központ szívében, szolidaritást mutatnunk velük – és ezért kell tanulnunk a tapasztalataikból, mielőtt kifutunk az időből, hogy magunk cselekedjünk.
Iratkozzon fel a Savage Minds csatornára
Oknyomozó riportok és társadalmi kommentárok a közkultúráról, a művészetekről, a tudományról és a politikáról.
Forrás: https://savageminds.substack.com/p/western-elites-fear-a-globalised?utm_source=share&utm_medium=android&shareImageVariant=overlay&r=2cxqch&triedRedirect=tru 2025. dec. 21.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
