Christian Spicker/IMAGO Az orosz külföldi vagyonok ugyan érintetlenek maradnak, de a háború mégis folytatódhat (Berlin, 2025.12.15.)

Az EU-csúcstalálkozó előkészületei során Friedrich Merz kancellár egyértelműen kifejezte Berlin szándékát, hogy az EU-n belül „vezető szerepet” vállaljon az ukrajnai politikában. A tényleges eredmény azonban sokkal szerényebbnek tűnik. Először is azért, mert Merz követelése, hogy a jelenleg befagyasztott orosz állami vagyont új ukrán hitelek biztosítékaként használják fel, számos – és kínos módon kis – EU-ország ellenállása miatt kudarcot vallott. Ezek képviselői ehelyett egy olyan megoldást kényszerítettek Merzre, amely éppen még lehetővé teszi számára, hogy megőrizze arcát. De milyen áron: eurókötvények kibocsátásával, azaz az EU nevében felvett közös adóssággal. Ez pedig pontosan az, amit Merz eredetileg minden áron meg akart akadályozni. A kancellár kitartóan reménykedett abban, hogy a Német Szövetségi Köztársaság AAA-minősítésével olcsóbban fedezheti pénzügyi igényeit, mint az EU közös adósságával.

A csúcstalálkozó eredménye más szempontból is elmarad Merz és pártbeli társa, Ursula von der Leyen reményeitől: 90 milliárd euró egyáltalán nem elegendő az ukrán pénzügyi szükségletek teljes fedezésére két évre. Az ukrán oldal ezt 90 milliárd euróra becsülte, de évente. Így előre látható, hogy az Európai Uniónak hamarosan további forrásokat kell biztosítania – vagy pedig Ukrajnát a következő két évben pénzügyi bizonytalanságban hagyja, ami természetesen bevált nyomásgyakorló eszköz lenne. Az ukrán elit egy része ugyanis nyilvánvalóan elragadtatja magát az európai pénzügyi támogatástól, amit jól mutat Mikola Knjaschizkij kijevi parlamenti képviselő kijelentése, miszerint az EU gazdaságilag olyan erős, hogy korlátlanul megengedheti magának Ukrajna támogatását – és az EU-pénzek korrupciós csatornákba történő elszivattyúzását. A kijeviek ezt szeretnék.

Az EU rablóhadjárata az orosz állami vagyon ellen elhalasztásra került. Cserébe az EU rablóhadjárata valószínűleg áttevődik – a lakosság életszínvonalára. A brüsszeli háborús finanszírozók rajtuk fogják megtorolni a veszteségüket. Adófizetőként nekik kell majd fizetniük a kormányuk nagylelkűségét a hírhedt fekete lyuknak számító Ukrajna felé. Az „ukrajnai segély” révén a szociális állam maradványainak támadása egyre inkább a adósságszolgálat „tényleges kényszereként” tűnik fel. Nyugat-Európa lakossága más ellenszereket kell kitaláljon, hogy elhárítsa ezt a rablást, mint például a bírósági eljárások, amelyek az orosz állam rendelkezésére állnak. Bár összességében hasonló nagyságrendű összegekről van szó, amelyek az EU bérből élők rendelkezésére állnak, vagy éppen már nem.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/514342.kanzler-l%C3%A4diert.html

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó