Egy olyan békemegállapodás aláírásával, amely leveszi a NATO-t a napirendről, elveszi Zelenszkij újraválasztási esélyét.

Formularbeginn

Formularende

Egy nemrégiben adott Politico interjúban Trump elnök azt mondta, hogy „(Ukrajna kormánya) a háborút ürügyként használja fel arra, hogy ne tartsanak választásokat”.

Ez nem új kritika. Azok a republikánus személyiségek, akik régóta ellenzik az Ukrajnának nyújtott korlátlan pénzügyi segélyeket, gyakran célozták meg Zelenszkij demokratikus mandátumának hiányát. Ide tartozik Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója, egy régóta fennálló kritikus, aki az amerikai elnökválasztás előtti videóban egyszer „nem megválasztott diktátornak” nevezte Zelenszkijt.

A mindig is ravasz médiaszemélyiségű Zelenszkij az amerikai elnök kritikájára válaszul felajánlotta, hogy népszavazást tart, amíg Ukrajnában hadiállapot van érvényben, amennyiben az európai államok és az Egyesült Államok garantálni tudják a biztonságot. A mainstream média – ahogy az várható volt – ezt Zelenszkij demokratikus hitelességének és a béke megteremtésére irányuló elkötelezettségének újabb bizonyítékaként ragadta meg a legnehezebb háborús körülmények között is.

Egy augusztusi közvélemény-kutatás szerint azonban az ukránoknak csak mintegy 20%-a támogatja a választásokat bármilyen békemegállapodás előtt, szemben a 75%-kal, akik szerint a választásoknak a háború után kellene történniük. Zelenszkij egészen a közelmúltig ezeket az adatokat használta fel arra, hogy leleplezze azokat a kritikusait, akik demokráciaellenesnek nevezték. Most hajlandó megkerülni népe akaratát, és az urnákhoz járulni, miközben a háború még dúl.

Trump kritikája számomra nem azt jelenti, hogy most kell választásokat tartani, hanem először egy békemegállapodást kell aláírni Oroszországgal, megnyitva az utat a hadiállapot megszűnését követő választásokhoz.

Jelenleg az ukránoknak mindössze 20,3%-a szavazna Zelenszkijre, ami 4%-os csökkenést jelent az októberi közvélemény-kutatások óta, tekintettel a háborús erőfeszítések támogatottságának csökkenésére és a folyamatban lévő korrupciós botrányra.

Ez továbbra is Zelenszkijt teszi a legnépszerűbb jelöltté egy hosszú listán, legközelebbi riválisa Zaluzsnij volt katonai parancsnok. Bár ugyanez a közvélemény-kutatás azt sugallja, hogy egy új politikai párt, amelyet a jelenlegi londoni ukrán nagykövet vezet, legyőzné Zelenszkij Nép Szolgája frakcióját.

A New York Times friss vizsgálata kimutatta, hogy Zelenszkij kormánya aktívan szabotálta a felügyeletet, lehetővé téve a korrupció virágzását. Ez a történet szemfelnyitó volt mind a vizsgálat mélysége, mind a forrása – egy olyan újság – szempontjából, amely eddig teljes mértékben támogatta az ukrán elnök erőfeszítéseit. Most, ahelyett, hogy a kérdés felett állna, vakon legközelebbi politikai szövetségeseinek tevékenységére, Zelenszkijt egyre inkább Ukrajna korrupciós problémájának szerves részének tekintik.

Lehet, hogy azzal játszik, hogy korán indul a választásokon, hogy növelje egyre csökkenő esélyeit a hatalom megtartására. A logisztikai kihívások ellenére egy hadiállapot melletti szavazás a javára válhat.

Hogyan szavaznának az elégedetlen katonák a frontvonalban?

Mit jelentene ez az ukrán politikai ellenzékiek, például Petro Porosenko számára, akiket Zelenszkij szankcionált?

És a száműzetésben élő ellenzékieknek, mint például Olekszij Aresztovicsnak, vajon az indulást kellene választania?

Vajon az ukrán média, amely felett az ukrán állam Zelenszkij uralma alatt egyre nagyobb ellenőrzést gyakorolt, tisztességesen és pártatlanul tudósítana a választásokról?

Vajon a külföldi választási megfigyelők elvégezhetnék munkájukat egy ideiglenesen érvénybe léptetett tűzszünet ingatag körülményei között, még akkor is, ha Oroszország beleegyezik?

Egy olyan korrupt országban, mint Ukrajna, aki komolyan hiszi, hogy Zelenszkij nem próbálná meg a szavazatokat a maga javára manipulálni, attól tartok, aggasztóan naiv.

A hadiállapot alatti választások megtartása lehetővé tenné a háborús vonat folyamatos dübörgését, és az európai milliárdok folyamatos beáramlását.

Amióta 2022 áprilisában elutasította az isztambuli békemegállapodás tervezetét, Zelenszkij egyszer sem tűnt úgy, mintha a háború befejezését akarná látni. Joe Biden, Boris Johnson és mások ígéreteitől vezérelve, miszerint ameddig csak kell, támogatni fogják Ukrajnát, és bárhová is utazott, hősként üdvözölték. Zelenszkij végignézte, ahogy milliárdos külföldi segélyek özönlenek be az országába, miközben legközelebbi munkatársai meggazdagodtak, és Bugattikat és más hiperautókat vásároltak, amelyek Monacóban szoktak robogni – nyilatkozta Donald Trump Jr. a közelmúltban televíziós nyilatkozatában.

Zelenszkij 2022 közepe óta tett összes kijelentése arra irányult, hogy az angyalok oldalára állítsa magát, Putyin elnököt agresszorként pozicionálja, minden lépésnél maga mögött tartsa a nyugati vezetőket, és biztosítsa a pénzáramlást.

Született színész, minden alkalomra van egy szövege.

„Senki sem akar jobban békét, mint én.”

„Putyin nem akar békét.”

„Putyin nem hajlandó tárgyalni Ukrajnával.”

„Csak az Oroszországra nehezedő nyomás kényszerítheti Putyint kompromisszumokra.”

„Ukrajna győzhet!”

Mégis, több mint két éve, a sikertelen nyári ellentámadás után, amelynek megtervezésében a brit hadsereg is részt vett, egyértelmű volt, hogy Ukrajna nem nyerhet.

Még ha ugyanannyi külföldi finanszírozást is adna Ukrajnának, mint amennyit az előző években biztosított, az legfeljebb azt tenné lehetővé, hogy továbbra is lassan veszítsen a csatatéren.

De politikailag jobb megoldásnak tűnik Zelenszkij számára az utolsó ukránig harcolni. Egy olyan békemegállapodás, amelyben Ukrajna legalább lemond a NATO-csatlakozási törekvéseiről, politikailag katasztrofális lenne Zelenszkij számára, szinte biztosan tönkretenné az újraválasztás esélyét. Ő tudja ezt. Ukrajnában mindenki tudja. És persze Putyin is tudja.

Eközben Oroszország megengedheti magának, hogy kivárjon. Ahogy Karaganov nemrégiben mondta, Oroszország igazi háborúja Európával van, és én hiszem, hogy ez a helyzet.

Putyinnak nem kell gyors területi előnyöket szereznie Donyeckben, mivel minél tovább tart a háború, annál inkább megrendül az európai fősodor politikai támogatottsága, ahogy az európai vezetők fokozatosan csődbe viszik országaikat, miután túl sokat fektettek Zelenszkijbe ahhoz, hogy beismerjék a közvéleményüknek, hogy súlyosan tévedtek.

Biztosak lehetünk benne, hogy egy hadiállapot alatti választás rengeteg lehetőséget kínálna Zelenszkijnek arra, hogy Európa-szerte fotózkodjon a hatalmon maradását szorgalmazó koalícióval, olyanokkal, mint Starmer és Merz, akik ugyanolyan szívből ölelik, mint korábban.

Szóval ne tévesszen meg a Bankova legújabb cselszövése. Zelenszkij ajánlata, hogy siettesse az előrehozott választásokat, csupán egy újabb, a Kvartal 95 ihlette színházi alkotásnak tűnik, amelynek egyetlen célja, hogy a kezében tartsa annak az aranypénztartálynak a csapját, amelyet külföldi szponzorai segítettek neki építeni.

A Peacemonger egy olvasók által támogatott kiadvány. Ha új bejegyzéseket szeretne kapni és támogatni szeretné a munkámat, fontolja meg, hogy ingyenes vagy fizetős előfizetővé válik.

Forrás: https://thepeacemonger.substack.com/p/zelenskys-rush-to-elections-is-an?utm_source=share&utm_medium=android&r=2cxqch&triedRedirect=true 2025. dec. 11.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó