Nyugdíjszakértőnk, Kim De Witte új könyve, a „Dolgozz, fogd be a szád és dögölj meg” tényekkel cáfolja a belgiumi "reformokat". Ízelítőül a „Mi forog kockán a könyvben” című részlet.

„Három fő intézkedés érint mindenkit: a köztisztviselőket, az alkalmazottakat és az önálló vállalkozókat. Először is, a nyugdíjbüntetés. Azok, akik 67 éves korukig nem tudnak dolgozni, kockáztatják, hogy elveszítik nyugdíjuk negyedét. Ez egy radikális intézkedés, amely hosszú távon várhatóan több milliárd eurót fog generálni.

Másodszor, a kormány korlátozni akarja a korai nyugdíjazáshoz való hozzáférést. A jogosultsághoz legalább 42 évnyi munkaidőnek kell lennie. A kormány azt szeretné, hogy egy év csak akkor számítson „pályafutási évnek”, ha valaki hat hónapig teljes munkaidőben dolgozott. Jelenleg ez négy hónap. Ez az intézkedés sok embert arra kényszerít, hogy legalább még egy évet dolgozzon. Azok, akik tanulmányaik után augusztusban vagy szeptemberben kezdtek el dolgozni, egy egész évet veszítenek. Azok, akik a munkaidő kétötödét dolgozzák, vagy akik egy szünet után öt hónapot dolgoztak egy évben, szintén egy évet veszítenek.

Harmadszor, a túlélő hozzátartozói nyugdíjat egy legfeljebb két évig terjedő átmeneti juttatás váltja fel.

A háztartási nyugdíj és az elvált házastárs nyugdíja megszűnik. Különösen azokat a nőket érinti ez, akik számos háztartási és gondozási feladatot vállaltak.

A magánszektorban dolgozók nyugdíjait is három intézkedés érinti. Először is, megszűnik a korai nyugdíjazás (RCC), amelyet elsősorban a fizikailag megterhelő munkát végzők vettek igénybe. Az arizonai pártok szerint ezek a munkakörök már nem léteznek. Számukra nincsenek fizikailag megterhelő munkakörök, csak gyenge testek. Másodszor, korlátozni fogják a jóváírt szolgálati időket, és azoknak, akik korán nyugdíjba vonulásban részesülnek, vagy akik ideiglenesen munkanélküliek, a nyugdíjukat mostantól egy korlátozott minimálbér alapján számítják ki. Harmadszor, a minimálnyugdíj jóléthez való kapcsolódása megszűnik. Ennek eredményeként nagyrészt elvész a minimálnyugdíj elmúlt évekbeli emelése.

Végül három intézkedés alakítja át gyökeresen a közszféra nyugdíjait. Először is, a köztisztviselők nyugdíját mostantól a teljes pályafutásuk során kapott fizetésük alapján számítják ki, nem pedig az elmúlt tíz év fizetése alapján. Következésképpen nyugdíjuk 10-15 százalékkal csökken. Másodszor, a közszférában a fizikailag megterhelő munkakörökre vonatkozó rendszer szinte teljesen megszűnik. Nyugdíjuk így további 5-10 százalékkal csökken. Harmadszor, a kormánymegállapodás célja a közszféra nyugdíjainak jóléti ellátásokhoz való kötésének megszüntetése és a legmagasabb nyugdíjak indexálásának korlátozása. Az intézkedések annyira számosak és összetettek, hogy nehéz megérteni őket. Áttekintés az Arizona, a jelenlegi belga kormány „mentőtervéről”.

Kinek? Mi?

Mindenkinek

Nyugdíjbüntetés: akik egészen 67 éves korukig nem tudnak dolgozni, elveszíthetik nyugdíjuk negyedét.

A „ledolgozott évek” szigorúbb kiszámítása.

A túlélő, az elvált házastársi és a háztartási nyugdíjak megszüntetése.

Alkalmazottak

Nincs többé korengedményes nyugdíjazás és nincs nehéz szakmákra vonatkozó rendszer.

Nyugdíjcsökkentés ideiglenes munkanélküliség és korengedményes nyugdíjazás esetén.

Megszűnik a minimálnyugdíj jóléttel való kapcsolata.

Köztisztviselők

Nyugdíjcsökkentés az összes szolgálati év alapján történő számítás miatt.

Megszűnik a nehéz szakmákra vonatkozó rendszer.

Megszűnik a jóléttel való kapcsolat, és az indexálás korlátozott.

Valójában minden nyugdíj jelentősen csökkenni fog. Ez nem mentőakció, hanem a szociális védőháló lebontása.

A kormány meg akarja erősíteni a „fedezeti nyugdíjrendszert”, vagyis a nyugdíjak legalább részleges privatizációja felé kíván elmozdulni. A törvényes nyugdíj jelenlegi „hiányosságai”, amelyeket a finanszírozott nyugdíjrendszernek kellene kompenzálnia, valójában a korábbi kormányok által hozott megszorító intézkedések eredményei. Az Öregedésügyi Tanulmányi Bizottság megvizsgálta a kormány nyugdíjintézkedéseit, és arra a következtetésre jutott, hogy az alkalmazottak nyugdíjuk 9%-át elveszítik, még akkor is, ha sokkal tovább dolgoznak. A köztisztviselők nyugdíjuk 12%-át. De azok, akik nem tudnak tovább dolgozni, még többet veszítenek. Ez elképzelhetetlennek tűnhet, de nem mindenki tud még tovább dolgozni (egészségi állapot, a családi helyzet, a szabadidő – szintén befolyásolhatja a munkaerőpiacról való kilépésről szóló döntést).

A Michel-kormány (2014-2019) bevezetni akarta a pontrendszert, amely ebben a jelentésben is szerepelt. A nyugdíjbüntetés ennek központi eleme volt. A nyugdíjkorhatár 67 évre emelése azonban olyan erős ellenállást váltott ki, hogy a kormány nem merte közvetlenül az asztalra tenni a pontrendszerét. Két évvel később ismét próbálta megtenni, de ez a kísérlet is kudarcot vallott, mert a szakszervezetek teljes erejükkel ellenezték. Ma a kormány újra megpróbálja ránk erőltetni ezt a büntetést.

Két feltétel van, hogy elkerüld a büntetést. Legalább ledolgozott 35 évnek kell lennie, évente legalább hat hónap teljes munkaidős munkával. Aki részmunkaidőben dolgozik, és akit akár egyetlen napra is ideiglenesen elbocsátanak, egy teljes évet veszít. Bárki, aki rákban, súlyos kiégésben, térdműtéten vagy hátsérülésben szenvedett, és akinek a felépülése hat hónapig tartott, szintén elveszít egy teljes évet. Van egy második feltétel is: a karrierednek legalább 7020 nap tényleges munkaidőt kell tartalmaznia. Ma a nők fele nem teljesíti ezt a kvótát. Nem azért, mert nem dolgoznak, hanem azért, mert a munkájuk mellett még mindig sok más feladatot is vállalnak - házimunkát és gondozást -, amelyeket nem vesznek figyelembe a nyugdíjuknál.

A hatalmon lévő pártok tudják, hogy az emberek elfogadhatatlannak tartják ezt a büntetést. Ezért a tavaszi hét országos tüntetés és sztrájknap nyomására már négy intézkedést is visszavontak a kormánymegállapodásból idén nyáron.

A büntetés egy elitista intézkedés. Azok, akik későn kezdenek dolgozni és 67 éves korukig aktívak maradnak, nincsenek kitéve a büntetés veszélyének, ellentétben azokkal, akik korán kezdenek dolgozni és 67 éves koruk előtt abbahagyják. Még akkor sem, ha ugyanannyi ideig dolgoztak, és ugyanannyi tényleges munkanapjuk van. A büntetés elsődleges kritériuma az életkor, amikor valaki abbahagyja a munkát, nem pedig a ledolgozott évek száma. Mi ebben a tisztességes?

A nyugdíjunk jog, nem lombola

Minden állampolgár számára létezik egy nyugdíjszámla. A munkaviszony időtartamát és a kereset összegét automatikusan és aprólékosan rögzítik ezen a számlán. A nyugdíját ez alapján számítják ki. A nyugdíj összege egyértelműen szerepel a törvényben. A kormány nem változtathatja meg tetszése szerint. Ezek a nyugdíjjogosultságok. A fizetésünkkel együtt keressük meg, fizetjük őket, láttuk már.

De a pontrendszeres nyugdíjrendszerben ez már nem így van. Sőt, egy fix összeg helyett pontokat gyűjtünk. És csak a karrierünk végén tudjuk meg, mennyit ér egy pont. Ez valójában számos folyamatosan változó tényezőtől függ: a várható élettartamtól, a bérek alakulásától, az állam költségvetési helyzetétől és egyéb elemektől.

Ha az átlagos várható élettartam nő, a pont értéke csökken, és a nyugdíj is alacsonyabb lesz. Ha a bérek stagnálnak a bérek befagyasztása vagy a rugalmas munkalehetőségek elterjedése miatt, a nyugdíj is csökken. Ha a költségvetés hiányossá válik a katonai kiadások vagy a multinacionális vállalatok adókedvezményei miatt, a nyugdíj is alacsonyabb lesz. Ha a társadalombiztosítási járulékok csökkennek, a nyugdíj is alacsonyabb lesz. A nyugdíj összegének csökkentése természetesen a pontrendszer célja. És mindez automatikusan történik a pontokhoz kidolgozott képleteknek köszönhetően. Senki sem lehet többé biztos a nyugdíjában. Ma még szàzad eurocentig tudjuk, hogy mennyi járulékot fizetünk. De azt nem tudjuk a távoli jövőben, hogy mekkora összeget fogunk kapni.

A szakszervezetek azonban kiváló tájékoztató kampányt indítanak: a pontrendszer által kínált egyetlen bizonyosság az, hogy a kisebb nyugdíjért tovább kell dolgozni. Elismert professzorok egy csoportja figyelmeztet: az 1985 után születetteknek 72 éves korukig kell dolgozniuk a pontrendszer miatt. Kezdjük felismerni: a pontrendszer csapda. És ez egyszerűen elfogadhatatlan!"

Forrás: PTB, Parti du Travail de Belgique, Belgiumi Munkapárt

(Egyszerúen gyalázat .. és ne gondoljuk, hogy "ez a belgàk problémája" - továbbterjed ez is, az uniós politika kötelez - Balmix szerk.)