2003-ban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának Jogi Tanácsa (OLC) kiadott egy feljegyzést, amelyben legálisnak nyilvánította a kínzás alkalmazását „engedélyezett katonai kihallgatások” során, amennyiben azt „az elnök alkotmányos felhatalmazása alapján háború irányítására” végzik. A feljegyzést széles körben elítélték. Az Obama-kormányzat visszavonta, de tartózkodott a kínzók bíróság elé állításától, akik álcázásként használták.

A Trump-adminisztráció most egy hasonló OLC-memorandumot adott ki, hogy igazolja az állítólagos drogcsempészek tengeri meggyilkolását.

Szeptembertől kezdődően a Trump-adminisztráció 19 karibi hajókon végrehajtott csapást jelentett be, amelyekben legalább 76 tengerész halt meg. Többségükvéletlenszerűen kiválasztott szegény ember volt:

Az egyikük egy halász volt, aki havi 100 dollárból küzdött a megélhetéséért. Egy másik hivatásos bűnöző. A harmadik egy volt katonakadét. A negyedik pedig egy szerencsétlen buszsofőr.

A férfiaknak venezuelai tengerparti szülővárosukon kívül kevés közös vonásuk volt, és mind a négyen a több mint 60 ember között vannak, akik szeptember eleje óta vesztették életüket, amikor az amerikai hadsereg megtámadta azokat a hajókat, amelyeket a Trump-adminisztráció kábítószer-csempészettel vádol.

Az új OLC-feljegyzés érvelése még komolytalanabb (archivált), mint az előző kínzó indoklása:

A közel 50 oldalas vélemény azt is állítja, hogy az Egyesült Államok egy „nem nemzetközi fegyveres konfliktusban” áll, amelyet az elnök II. cikkely szerinti felhatalmazása alatt vívnak, ami központi eleme annak az elemzésnek, hogy a csapások a hazai jog szerint megengedettek.

A fegyveres konfliktusra vonatkozó érvet, amelyet a kormányzat a múlt hónapban a Kongresszusnak küldött értesítésében is felvetett, az OLC részletesebben kifejti. A vélemény azt is kimondja, hogy négy személy szerint a drogkartellek kábítószereket árulnak erőszakos és zsarolási kampányuk finanszírozása érdekében.

Ez az állítás, amely ellentmond annak a közhiedelemnek, hogy a kereskedők erőszakot alkalmaznak a drogüzletük védelmében, úgy tűnik, hogy a kartellek elleni küzdelmet egy háborús jogi keretrendszerbe próbálják beilleszteni– mondták az elemzők.

A drogkartellek valódi célja nyilvánvalóan a pénzszerzés. Nincs bizonyíték arra, hogy bármelyik drogkartell valaha is azért működött volna vagy működne, mert erőszakot akart volna szítani.

Azzal, hogy a katonai hadjáratot háborúként keretezi be, a kormányzat azzal érvelhet, hogy a gyilkossági törvények nem alkalmazhatók – mondta Sarah Harrison, a Nemzetközi Válságcsoport vezető elemzője és a Pentagon korábbi ügyvédje. „Ha az Egyesült Államok háborúban áll, akkor törvényes lenne a halálos erő alkalmazása elsődleges eszközként” – mondta. Azzal érvelt, hogy az elnök „háborút kohol, hogy megkerülhesse a halálos erőre vonatkozó korlátozásokat békeidőben, például a gyilkossági törvényeket”.

Nemzetközi szinten senki sincs, aki elfogadna egy ilyen ostoba érvelést a tengeren véletlenszerűen felrobbantott hajók igazolásaként.

Az ENSZ tisztviselői elítélték az ilyen csapásokat:

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kivizsgálást követelt a csapások ügyében, ami úgy tűnik, az első ilyen jellegű elítélést jelenti egy ENSZ-szervezet részéről.
…
„Ezek a támadások és növekvő számú emberi áldozataik elfogadhatatlanok” – közölte Ravina Shamdasani, Türk hivatalának szóvivője pénteken egy szokásos ENSZ-tájékoztatón.

„Az Egyesült Államoknak le kell állítania az ilyen támadásokat, és minden szükséges intézkedést meg kell tennie a hajókon tartózkodó emberek törvénytelen meggyilkolásának megakadályozása érdekében.”

Azt mondta, Türk úgy vélte, hogy „az Amerikai Egyesült Államok légicsapásai a karibi és csendes-óceáni hajók ellen sértik a nemzetközi emberi jogi törvényeket”.

A G7 külügyminisztereinek legutóbbi találkozóján a franciák nyilvánosan kijelentették, hogy minden ilyen hajótámadás illegális:

A G7-szövetségesek eddigi legjelentősebb elítélő nyilatkozatában Franciaország külügyminisztere kijelentette, hogy az Egyesült Államok által szeptember eleje óta a Karib-térségben végrehajtott halálos hajótámadások sértik a nemzetközi jogot.
…
„Aggodalommal figyeljük a karibi térségben zajló katonai műveleteket, mert azok sértik a nemzetközi jogot, és mert Franciaország jelen van ebben a régióban a tengerentúli területein keresztül, ahol több mint egymillió honfitársunk él” – mondta Barrot.

Nagy-Britannia állítólag visszatart bizonyos hírszerzési információkat az Egyesült Államoktól a hajótámadások miatti aggodalmak miatt.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter tagadja ezt, de a brit tisztviselők megerősítették álláspontjukat:

Marco Rubio tagadta azokat az állításokat, miszerint Nagy-Britannia leállította a hírszerzési információk megosztását az Egyesült Államokkal a Karib-térségben lévő „kábítószer-szállító hajók” elleni csapásai miatt.
…
„Hamis történet” volt – mondta Rubio úr, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok szoros partnerséget ápol az Egyesült Királysággal.
…
A brit tisztviselők azonban állítólag úgy vélték, hogy a legalább 76 ember halálát okozó csapások sértik a nemzetközi jogot, és egyetértenek az ENSZ emberi jogi főbiztosának értékelésével, miszerint azok „bírósági eljárás nélküli gyilkosságnak” minősülnek.

Gustavo Petro kolumbiai elnök hasonlóképpen leállította a hírszerzési információk megosztását az ügyben:

„A kábítószer elleni küzdelmet a karibi népek emberi jogainak kell alárendelni” – mondta Petro az X-en.

Petro idén ősszel amerikai kormánytisztviselőket vádolt meg gyilkossággal, azt állítva, hogy a szeptember közepén történt csapás egyik áldozata egy ártatlan kolumbiai halász volt.

Az amerikai hírszerző szolgálatok és hadsereg minden tagjának tisztában kell lennie azzal, hogy az ilyen csapásokban való részvétel bűncselekmény, amely nemzetközi bíróságok előtti büntetőeljáráshoz vezethet.

Az OLC feljegyzése túl gyenge álcázás ahhoz, hogy bárkit is megvédjen.

Egy admirális felismerte ezt és kiugrott:

Két ember szerint, akik – több más, a cikkhez megkérdezett személyhez hasonlóan – névtelenül nyilatkoztak az ügy érzékenysége miatt, a magas rangú tisztek, köztük Alvin Holsey admirális, a Déli Parancsnokság vezetője is óvatosságra intettek az ilyen csapásokkal szemben.

Holsey személy szerint meg akart győződni arról, hogy az elnöknek bemutatott minden opciót először teljeskörűen megvizsgálnak. Októberben váratlanul bejelentette, hogy az év végén lemond, ami nagyjából egy évvel a jellemzően hároméves megbízatás kezdete után lesz.

Több katonának kellene követnie a férfi példáját.

b bejegyzése, közzétéve: 2025. november 13., 14:55 UTC |Permalink

Forrás: https://www.moonofalabama.org/2025/11/justice-department-office-which-justified-torture-now-argues-for-killing.html

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó