Hallgassa meg a cikk hangos verzióját (mesterséges intelligencia által generálva).
https://kontrast.at/wp-content/uploads/ai-text-to-speech/post-87444-Pr-mit-einer-vermoegenssteuer-koennte-oesterreich-3-mal-sein-komplettes-justizsystem.mp3
Ausztriában a vagyon néhány ember kezében koncentrálódik. Felmérések szerint a lakosság többsége ezért támogatja avagyonadókat. Ennek ellenére azt állítják, hogy a vagyonadó nehezen lenne kezelhető, károsítaná a „kis háztulajdonosokat”, és végső soron csak ahhoz vezetne, hogy a gazdagok elhagyják az országot. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy ez nonszensz, és hogy Ausztriában messze a legtöbb ember profitálna a vagyonadóból.
Tartalomjegyzék
- A vagyonadó ismertetése – Hogyan adóztatják a vagyont Ausztriában?
- Példa: SPÖ modell – megkönnyebbülés a túlnyomó többség számára
- Modelltől függően a vagyonadó évi 3 és közel 9 milliárd euró közötti bevételt hoz Ausztriának.
- Elég gazdag vagy ahhoz, hogy vagyonadót fizess? Tudd meg ezzel a kalkulátorral!
- A vagyonadóval kapcsolatos 3 legmakacsabb mítosz – cáfolva
5.1)1. mítosz: A vagyonadó különösen a „kis lakásépítőket” érintené
5.2)2. mítosz: A vagyonadó kezelése túl nehézkes lenne
5.3)3. mítosz: Ha bevezetnénk a vagyonadót, a gazdagok egyszerűen elköltöznének Ausztriából
Ausztriában a gazdagok és szegények közötti szakadék nagyobb, mint az euróövezet bármely más országában. A háztartások leggazdagabb 5 százaléka a teljes vagyon körülbelül 55 százalékát birtokolja, míg az alsó 50 százalék mindössze körülbelül 4 százalékot.
Itt kifejtettük, milyen problémákhoz vezet ez a vagyonbeli egyenlőtlenség. Röviden: a vagyonbeli egyenlőtlenség rossz a klímának, akadályozza a gazdasági növekedést, és végül, de nem utolsósorban veszélyezteti a demokráciát. A kérdés az: Mit tehetünk a gazdagok és szegények közötti szakadék csökkentése érdekében?
Az egyik legfontosabb intézkedés a vagyonadóbevezetése lenne. Ausztriában korábban volt ilyen adó, de 1993-ban eltörölték. Sok más országban azonban még mindig vannak vagyonadók, és így rengeteg pénzt termelnek – pénzt, amelyet például kórházak, iskolák vagy utak építésére fordíthatnak. Kanadában, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Luxemburgban a teljes adóbevétel több mint 10 százaléka vagyonnal kapcsolatos adókból származik. Ausztriában ez az arány mindössze 4 százalék.
Az adóbevételek nagy részét a munkavállalók és a fogyasztók viselik a jövedelemadón és a hozzáadottérték-adón keresztül, amelyek a teljes adóbevétel 76 százalékát teszik ki.
100 adóból származó euróból 76 a munkából és a fogyasztásból, de csak 4 származik a vagyonból
A vagyonhoz kapcsolódó adók a teljes adóbevételnek csak kis részét teszik ki
Forrás: Momentum Intézet
Vagyonadóismertetése – Hogyan adóztatják a vagyont Ausztriában?
Különböző típusú vagyonadók léteznek. Ausztriában például létezik a vagyonadó (amelyet az ingatlantulajdonosoknak évente kell fizetniük) és az ingatlan-átruházási adó (amelyet egyszer kell megfizetni, amikor földet vásárolunk, öröklünk vagy ajándékba kapunk). A vagyonadót és az ingatlan-átruházási adót vagyonnal kapcsolatos adóknak tekintik, mivel a vagyon egy formáját – jelen esetben a földet – adóztatják. Mindkét adó azonban antiszociálisnak tekinthető, mivel nemcsak a gazdagokat, hanem a kis ingatlantulajdonosokat is érintik.
Egy magas adókedvezményekkel járó nettó vagyonadó (vagy röviden vagyonadó) ezzel szemben csak a leggazdagabbakat érintené. Minden vagyonra vonatkozik, beleértve a monetáris és pénzügyi eszközöket, valamint a kézzelfogható javakat is. A vagyonadó mögött az az elképzelés áll, hogy azoknak, akiknek több mint elég van a megélhetésükhöz, méltányosan hozzá kell járulniuk a társadalomhoz.
Nincsenek rögzített szabályok arra vonatkozóan, hogy milyen küszöbértéknél alkalmazzák a vagyonadót. Minél magasabb az adómentes összeg – azaz a vagyon adómentes része –, annál gazdagabbnak kell lennie ahhoz, hogy az érintett legyen. Az adómentes összegek általában olyan magasak, hogy a lakosságnak csak a leggazdagabb 2-5 százalékát érintik.
Példa: SPÖ modell – megkönnyebbülés a túlnyomó többség számára
Az SPÖ modellje a vagyonadóra, vagyis a milliomosok adójára például a következő: 1,5 millió eurós adómentes összeg vonatkozik az elsődleges lakóhelyre. A háztartási cikkek, azaz a házban található minden, például a bútorok, képek stb., szintén nem adókötelesek. Ezért bárki, aki 1,5 millió eurónál kisebb értékű házzal rendelkező ingatlannal rendelkezik, teljesen mentesül az adó alól.
Az 1 millió eurós adóalap a pénzügyi eszközökre is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ezt a milliót sem adóztatják, csak a felette lévő eszközöket.
Példa: Valaki egy 1 millió euró értékű házzal és 2 millió euró értékű vagyonnal rendelkezik. A ház 1,5 millió euró értékben adómentes, tehát nem adóköteles. A vagyon első milliója szintén nem adóköteles. Csak a második millió után fizetendő vagyonadó – konkrétan 0,5 százalék, azaz 5000 euró. 10 millió euró és afeletti vagyon esetén 1 százalékos, 50 millió euró és afeletti vagyon esetén pedig 2 százalékos vagyonadót kell fizetni (lásd itt).
Egy ilyen vagyonadó csak a lakosság leggazdagabb 2 százalékát érintené, és évente körülbelül 3 milliárd eurót termelne.Ez a javaslat azonban nem szerepel az ÖVP és a Neos kormányprogramjában.
Modelltől függően a vagyonadó évi 3 és közel 9 milliárd euró közötti bevételt hoz Ausztriának.
Más modellekhez képest az SPÖ modell a magas adókedvezményeivel és alacsony adókulcsaival nagyon mérsékelt. Összehasonlításképpen, az úgynevezett 1-2-3-4 modell az 1 millió euró feletti vagyont 1%-kal, a 10 millió euró feletti vagyont 2%-kal, a 100 millió euró feletti vagyont 3%-kal, az 1 milliárd euró feletti vagyont pedig 4%-kal adóztatná. Ez a modell lényegesen több bevételt generálna az államnak, nevezetesen évi mintegy 8,8 milliárd eurót.
Aztán ott van az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (OGB) modellje. Ez 0,5%-os vagyonadót vetne ki a 700 000 euró vagy annál nagyobb vagyonra, 1%-ot a 2 millió euró vagy annál nagyobb vagyonra, és 1,5%-ot a 3 millió euró vagy annál nagyobb vagyonra. Ez becslések szerint évi 5,3 milliárd euró bevételt generálhatna az államnak.
|
Modell |
becsült bevétel |
|
SPÖ modell |
3,2 milliárd |
|
1-2-3-4 modell |
8,8 milliárd |
|
ÖGB modell |
5,3 milliárd |
Forrás: https://journals.akwien.at/index.php/wug/article/view/131/118
Elég gazdag vagy ahhoz, hogy vagyonadót fizess? Tudd meg ezzel a kalkulátorral!
Kalkulátorunksegítségével könnyen kiszámolhatja,hogy Önt érintené-e a vagyonadó:
- Összeadja az összes pénzügyi eszközét, az üzleti befektetéseit és az ingatlanja (az otthona kivételével) értékét.
- És adja meg otthona hozzávetőleges értékét.
- Ebbőllevonja ameglévő adósságait (pl. a törlesztendő kölcsönöket).
Kattintson ide a Kontrast vagyonadó-kalkulátoráért.
Nincs vagyonadó, nincs örökösödési adó! Már túl magasak a befizetési kvóták” Válasz: Igen, nekünk sok, de magának nem! Vagyonadó Ausztriában// Karikatúra: Karl Berger
A vagyonadóval kapcsolatos 3 legmakacsabb mítosz – cáfolva
Az a tény, hogy sokan úgy gondolják, hogy a vagyonadó érintené őket, részben annak köszönhető, hogy a régi osztrák vagyonadó-modell valójában sokkal több embert érintett. A korábbi osztrák vagyonadó, amelyet 1993-ban töröltek el, az összes adóköteles vagyon 1%-át tette ki – de 10.900 eurónak megfelelő, nem pedig 1 millió eurónak megfelelő mentesség mellett.
Akkoriban, az online bankolás előtti időkben teljesen más adminisztratív problémák voltak, és a kiskapukat csak részben lehetett bezárni. Akkoriban még létezett banktitok, így a feltételek is nagyon mások voltak. A régi vagyonadó ezért nem hasonlítható össze a ma tárgyalt modellekkel. Mindazonáltal a vagyonadót övező számos mítosz a mai napig fennmaradt. A következő rész e mítoszok közül a legmakacsabbakat fogja lerombolni.
1. mítosz: A vagyonadó különösen a „kis lakásépítőket” sújtaná
Az ingatlanokra vonatkozó 1,5 millió eurós adómentesség a kistulajdonosokat nem érintené. Egy 1,5 millió eurónál nagyobb értékű ingatlannak már semmi köze sincs a kistulajdonosokhoz. A statisztikák is alátámasztják ezt: átlagosan azok, akik saját tulajdonú ingatlannal (azaz ingatlannal és egyéb eszközökkel) rendelkeznek, összesen körülbelül félmillió euróval rendelkeznek. Ez messze a gyakran tárgyalt vagyonadó-változatok mentességi határai alatt van.
2. mítosz: A vagyonadó kezelése túl nehézkes lenne
Az ilyen aggodalmak az 1990-es években még jogosak voltak. Manapság a legtöbb eszközt digitálisan tartják nyilván – az értékpapírszámláktól kezdve az ingatlan- és cégnyilvántartásokon át a bankszámlaegyenlegekig stb. A nem digitálisan rögzített eszközök, például az ingatlanok aktuális értékének értékelése is egyre könnyebbé válik a különféle technikai eszközöknek köszönhetően. Pascal Schraml, a Munkaügyi Kamara adószakértője szerint:
„Németországban az adóhivatal néhány paraméter alapján végez örökösödési adó megállapítást. Adófizetőként azonban szakértői véleményt is benyújthat, ha úgy gondolja, hogy az adóhivatal súlyosan elszámolt. Így ez már nem adminisztratív kérdés lenne.”
3. mítosz: Ha bevezetjük a vagyonadót, a gazdagok egyszerűen elköltöznek Ausztriából
A külföldi lakhelyváltoztatás gyakran jelentős akadályokat jelent, még a nagyon tehetősek számára is. Ennek egyik fő oka az úgynevezett kilépési adó. Ez akkor alkalmazandó, ha az Ausztriában lévő vagyon – például ingatlan – értéke idővel megnőtt. Ezeket a rejtett tartalékokat külföldre költözéskor megadóztatni kell.
Felmérés bizonyítja: Az osztrákok kétharmada vagyonadót akar
Sok esetben a kiutazáskor fizetendő adó jelentősen magasabb, mint a vagyonadó költsége. Különösen akkor, ha a vagyonadó viszonylag alacsony, olcsóbb lehet egyszerűen Ausztriában maradni és fizetni.
Vannak bizonyos könnyítések az EU-n belül: Például mindenkinek, aki ingatlannal rendelkezik, gyakran csak akkor kell tőkenyereség-adót fizetnie, amikor az ingatlant ténylegesen eladják. Mindazonáltal, aki elköltözik, valóban külföldre kell költöznie. A puszta „papíron” történő költözés nem elég – és ha az adóhivatal észreveszi, az gyorsan költségessé válhat.
Összefoglalva: Egy valódi elköltözés gyorsan drágábbá válik, mint a vagyonadó néhány százaléka.
Svájc, Norvégia, Spanyolország – ezekben az országokban van vagyonadó
Európában jelenleg Spanyolországban, Norvégiában és Svájcban léteznek valódi nettó vagyonadók. Valójában Norvégiában 1892 óta adóztatják a vagyont – az adó jelenlegi változata ingatlanokra, pénzügyi eszközökre és egyéb kézzelfogható eszközökre vonatkozik, és a 74 000 eurónak megfelelő adómentes összegű vagyonra vetik ki. Az ezen összeg feletti összeget 1,1 százalékos adókulccsal adóztatják.
Legutóbb Norvégia emelte az adót 0,85%-ról 1,1%-ra 2022-ben, ami jelentős nemzetközi felháborodást váltott ki. Különböző előrejelzések szerint az adó által érintett gazdagok ennek következtében elhagynák az országot, ami az adóbevételek csökkenéséhez vezetne. Épp az ellenkezője történt: a vagyonadóból származó bevétel aránytalanul megnőtt, 1,55 milliárd eurónak megfelelő összegről 2,41 milliárd euróra, azaz körülbelül 55%-kal (lásd itt).
Spanyolország ezzel szemben nemrégiben újra bevezette a vagyonadót – ott a 3 és 5 millió euró közötti nettó vagyonnal rendelkezőknek ennek 1,7 százalékát kell befizetniük az államnak. Az 5 és 10 millió euró közötti nettó vagyonnal rendelkezőknek 2,1 százalékot, a 10 millió euró feletti nettó vagyonnal rendelkezőknek pedig 3,5 százalékot kell fizetniük.
Más európai országokban, például Franciaországban, nincs nettó vagyonadó, de a vagyon más formáit magasabb adókulccsal adóztatják. Franciaországban például az 1,3 millió euró vagy annál nagyobb értékű ingatlanokat akár 1,5%-kal is adóztatják. 2023-ban a teljes francia adóbevétel körülbelül 4,5%-a kizárólag a földadókból származott (forrás: OECD 2023).
Forrás: https://kontrast.at/vermoegenssteuer-oesterreich-2025/?fbclid=IwdGRzaANnLuhjbGNrA2cu2mV4dG4DYWVtAjExAAEerStvjUGhJphzVwmOyV1lHnix97AY_pbCIfZKPddR-XUYuDf3XEz476eMcVE_aem_eGQRS1ZuK6bTe6RQ1EA5mg&sfnsn=mo 2025.09.01.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
