A New York-i tőzsde épülete a Wall Streeten. Úgy tűnik, a globális piacok a mesterséges intelligenciára támaszkodnak a gazdasági fellendülés generálásában © Michael M Santiago/Getty Images

Az író a Rockefeller International elnöke. Legújabb könyve a „Mi ment rosszul a kapitalizmussal?”

Úgy tekintenek a mesterséges intelligenciára, mint az amerikai gazdaságot fenyegető minden veszély csodaszerére

Az amerikai gazdaságot fenyegető növekvő fenyegetések ellenére – a magas vámoktól az összeomló bevándorláson át az erodálódó intézményekig, a növekvő adósságokig és a ragadós inflációig – a nagyvállalatok és a befektetők látszólag rendíthetetlenek. Egyre biztosabbak abban, hogy a mesterséges intelligencia egy olyan nagy erő, hogy képes leküzdeni az összes kihívást. Az utóbbi időben ez az optimizmus önbeteljesítő jóslattá vált. A mesterséges intelligenciába fektető vállalatok által elért több százmilliárd dolláros részesedés az amerikai GDP-növekedésből idén elképesztő, 40 százalékot tesz ki. Egyes elemzők úgy vélik, hogy ez a becslés nem ragadja meg teljes mértékben a mesterséges intelligenciára fordított kiadásokat, így a valós arány még magasabb is lehet.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok az amerikai részvények 2025-ös eddigi nyereségének 80 százalékát tették ki. Ez segít finanszírozni és előmozdítani az amerikai növekedést, mivel a mesterséges intelligencia által vezérelt részvénypiac a világ minden tájáról vonzza a pénzt, és táplálja a gazdagok fogyasztói kiadásainak fellendülését.

Mivel a lakosság leggazdagabb 10 százaléka birtokolja az amerikai részvények 85 százalékát, ők élvezik a legnagyobb vagyonhatást, emelkedéskor. Nem csoda hát, hogy a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy Amerika fogyasztói gazdasága nagyrészt a gazdagok kiadásain nyugszik. A leggazdagabb 10 százalék a fogyasztói kiadások felét teszi ki, ami a legmagasabb arány a nyilvántartás kezdete óta.

De a mesterséges intelligencia körüli izgalom nélkül az amerikai gazdaság a számos fenyegetés miatt talán megtorpanna.

Egyetlen nemzet sem tapasztalt még olyan mértékű bevándorlási fellendülés-visszaesés ciklust, mint amilyen az Amerikát sújtja. A nettó bevándorlás majdnem megnégyszereződött 2020 után, és 2023-ban tetőzött jóval több mint 3 millióval, de Donald Trump elnök vezette negatív reakció szabadesésbe taszította ezt a számot. Idén csak körülbelül 400 000 nettó új érkező várható, és ez lehet a tendencia az elkövetkező években is.

Ez a munkaerőhiány önmagában több mint egyötödével csökkenti Amerika növekedési potenciálját, sugallja a Goldman Sachs elemzése. Mégis, erre a kockázatra egyre inkább a vállrándítás a válasz. A mesterséges intelligencia amúgy is kevésbé fogja szükségessé tenni az emberi munkaerőt.

Hasonlóképpen, az államháztartási hiányok és az adósságok gyorsabban nőnek az Egyesült Államokban, mint más fejlett piacokon. A GDP körülbelül 100 százalékát kitevő amerikai államadósság a második világháborús csúcs közelében van, és jelenlegi pályáján ez a teher tovább növekedhet. Hacsak persze a mesterséges intelligencia nem menti meg a helyzetet egy gazdasági fellendülés generálásával. Ebben a kedvező forgatókönyvben az amerikai adósságterhek stabilizálódnak.

Úgy tűnik, a globális piacok kedvező forgatókönyvre számítanak. A kötvénybefektetők az utóbbi időben megbüntették azokat az országokat, amelyek lényegesen alacsonyabb hiányt mutatnak, mint az Egyesült Államok, beleértve Japánt, Franciaországot és az Egyesült Királyságot. Mindezen országok államkötvényeiben eladások voltak tapasztalhatók, ami a hozamok emelkedéséhez vezetett. Közülük egyedülaz Egyesült Államok tapasztaltaidén 10 éves államkötvényhozamának csökkenését.

A mesterséges intelligenciát a különféle fenyegetések varázsoldatának tekintik, mivel várhatóan jelentős lendületet ad a termelékenység növekedésének, különösen az Egyesült Államokban.

A munkavállalónkénti magasabb kibocsátás csökkentené az adósságterhet a GDP növelésével. Csökkentené a munkaerő, a bevándorlók vagy a belföldiek iránti keresletet. És enyhítené az inflációs kockázatokat, beleértve a vámok jelentette fenyegetést is, azáltal, hogy lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy árak emelése nélkül emeljék a béreket.

Az elmúlt években a termelékenység gyorsabban nőtt az Egyesült Államokban, mint a fejlett világ többi részén, és a termelékenységi csoda lehetősége megerősítette a hazai és külföldi befektetők hitét abban, hogy a különbség csak szélesedni fog. Úgy tűnik, meg vannak győződve arról, hogy Amerika olyan vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia innovációjában, infrastruktúrájában és adaptációjában, amelyet nem lehet behozni.

Az egyetlen disszonáns hang ebben a "vegyél amerikai terméket, minden áron" narratívában a dollár. Sok elemző azonban annak a ténynek tulajdonítja a dollár nemrégiben tapasztalt gyengülését, hogy a külföldi befektetők expozíciójukat – miután az túlzottan magas volt egy nagyon drága valutához képest – a normálisabb szintre csökkentették.

A külföldiek rekordmennyiségű, 290 milliárd dollárt öltek amerikai részvényekbe a második negyedévben, és jelenleg a piac mintegy 30 százalékát birtokolják – ez a második világháború utáni történelemben a legmagasabb arány. Bár az európaiak és a kanadaiak bojkottolják az amerikai árukat, továbbra is tömegesen vásárolnak amerikai részvényeket – különösen a technológiai óriásokét.

Tehát bizonyos értelemben Amerika egyetlen nagy MI-fogadássá (mesterséges intelligencia) vált. Az MI-játékokon kívül még az európai tőzsdék is jobban teljesítettek az amerikaiénál ebben az évtizedben, és most ez a különbség egyre csak kezd nőni. 2025-ben eddig minden nagyobb szektor – az közművektől és az ipari vállalatoktól az egészségügyig és a bankokig – jobban teljesített a világ többi részén, mint az Egyesült Államokban.

Ez azt sugallja, hogy a mesterséges intelligenciának muszáj beválnia az USA számára, különben a gazdaság és a tőzsde elveszíti azt az egyetlen támaszt, amelyen jelenleg áll.

Forrás: https://www.ft.com/content/6cc87bd9-cb2f-4f82-99c5-c38748986a2e 2025.10.06.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó