Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetétől példátlan változásokat hajtott végre az Egyesült Államok környezetvédelmi politikájában, levéve a gátakat a szabályozások alól és megszüntetve történelmi védelmi intézkedéseket. 

Csupán nyolc hónap alatt kilépett a Párizsi Klimaegyezményből, lehetővé tette az olajfúrást az alaszkai vadonban, terveket szövögetett a mélytengeri bányászat megkezdésére az amerikai és nemzetközi vizeken, visszavonta az EPA (Környezetvédelmi Hivatal) azon tudományos alapjait, amelyek az üvegházhatású gázok szabályozását irányították, megnyirbálta a tiszta energiaforrásokba történő beruházásokat, megkezdte a fosszilis üzemanyaggal működő erőművek kibocsátási korlátozásának visszavonását, és az EPA „az USA történetének legnagyobb szabályozás-ellenes lépését” hajtotta végre.

A nagyközönségnek szeptember 15-ig lehetett véleményt nyilvánítania arról az EPA-javaslatról, amely a „veszélyeztetettségi megállapítás” (endangerment finding) visszavonását célozta. Ez a döntés jelentette a a klímaváltozás hajtóerejének számító üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozásának legfőbb jogi alapját. Ez a lépés szinte minden klímakárosító kibocsátási korlátot visszavonhat az USA-ban. Ha Trump EPA-ja sikeresen visszavonja a „veszélyeztetettségi megállapítást”, az súlyos visszaütés lenne a globális hőmérséklet-emelkedés csökkentése érdekében tett erőfeszítéseknek. Az Egyesült Államok történelmileg a legnagyobb szereplője volt az üvegházhatású gázok kibocsátásának, amely a globális felmelegedést okozta.

„Azt mondták nekem, hogy a veszélyeztetettségi megállapítást a klímaváltozás-vallás szent gráljának tekintik” – nyilatkozta Trump által kinevezett EPA-adminisztrátor, Lee Zeldin egy X-en (korábbi Twitter) megjelent videóban, amellyel március 12-én egy masszív környezetvédelmi liberalizációs lépést hirdetett meg. Zeldin bejelentette, hogy 31 intézkedéssel fogja visszafordítani a Biden-korszak szabályozásait.

Júniusban a hivatal azt is bejelentette, hogy javaslatot terjeszt elő az áramellátó ágazat összes üvegházhatású gáz-kibocsátási korlátozásának megszüntetésére. Zeldin azt állította, hogy a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek üvegházhatású gáz-kibocsátása „nem járul hozzá jelentősen a veszélyes légszennyezéshez”. Erre a klimatudós, Zeke Hausfather azt válaszolta, hogy „ez tudományos szempontból olyan, mintha azt mondanánk, hogy a dohányzás nem okoz tüdőrákot”.

A fosszilis üzemanyag-adakozók hasznot húznak a deregulációs agendából

Trump liberalizációs törekvéseinek eredményeképpen a fosszilis üzemanyag-iparág adakozói, akik Trump 2024-es elnökségi kampányát finanszírozták, már most is megtérülő befektetést látnak. A fosszilis üzemanyag-ipar volt Trump újraválasztási kampányának legnagyobb vállalati támogatója.

Második kormányzati ciklusának első napján Trump megszüntette a Biden-korszakbeli felfüggesztést a cseppfolyósított földgáz exportjára, lehetővé téve a fosszilis üzemanyag-óriásnak, az Energy Transfer Partners számára, hogy elindítson egy régóta tervezett projektet. Az Energy Transfer Partners és vezérigazgatója, Kelcy Warren 25 millió dollárt adományozott Trump fő szuper PAC-jának (politikai akcióbizottságának), mióta hivatalba lépett, annak ellenére, hogy az elnök jogilag nem indulhat harmadik ciklusra.

Az idei első negyedévben az Energy Transfer Partners magasabb nyereséget jelentett az előző évhez képest. A vállalat vezetői dicsérték az új kormányt és annak a fosszilis üzemanyagokkal szemben kedvezőbb álláspontját.

A klímaváltozás és az extrém időjárási események veszélyeztetik az egész USA-t

Míg a fosszilis üzemanyag-cégek profitot termelnek, addig az extrém időjárási események egyre gyakoribbá váltak az USA-ban, és a tudományos konszenzus szerint ezek egyértelműen összefüggenek a fosszilis üzemanyagok által okozott felmelegedéssel.

Csupán idén a texasi Kerr megyei villámárvíz az USA történetének egyik legpusztítóbb árvize volt – legalább 135 áldozatot követelt, köztük 35 gyermeket. „Azok számára, akik még mindig kételkednek abban, hogy a klímaválság valódi, egy ilyen eseményben a klímaváltozás jele és ujjlenyomata annyira egyértelmű” – mondta Jennifer Francis, a Woodwell Klímakutató Központ főtudósa a Yale Climate Connectionsnak.

Eközben a hurrikánszezon az USA-ban a klímaváltozás miatt minden évben intenzívebbé válik. A tavalyi Milton és Helene hurrikánok pusztítást hagytak maguk után az USA délkeleti részén. Trump az elnöksége kezdetén kiemelt figyelmet szentelt az észak-karolinai Asheville városának, amelyet a hurrikánok súlyosan megrongáltak, és ezzel a várossal tette meg első útját elnöksége alatt. Trump jelenlegi álláspontja a fosszilis üzemanyagokkal kapcsolatban azonban keveset tesz a jövőbeli természeti katasztrófák megelőzéséért.

forrás: Peoples Dispatch