Nyomtatás

Kép: Ryan Nash Photography / Shutterstock.com

A szövetségi kormány tervei jól hangzottak: egy új különleges alapból fontos beruházásokat finanszíroznának az ország infrastruktúrájába. 500 milliárd eurót szántak volna arra, hogy az országot fenntarthatóan felkészítsék a jövőre.

De most úgy tűnik, hogy nem lesznek további beruházások. Inkább az adósságból finanszírozott különleges alap szolgál átmeneti megoldásként, hogy elrejtse a túlzott államadósságot.

Hatalmas átcsoportosítások leleplezése: beruházások csak papíron

Legalábbis ez derül ki a Müncheni ifo Intézet legújabb jelentéséből. A kutatók aprólékosan összehasonlították a koalíciós kormány és a fekete-vörös koalíció költségvetési terveit.

A kiábrándító eredmény: a jövőbe mutató projektekre szánt kiadásokat egyszerűen törlik a rendes költségvetésből, és pontosan ugyanolyan összegben újra bevezetik a különleges alapba – új adósságokból finanszírozva.

Jelentős példák erre a szélessávú hálózat kiépítése (-2,93 milliárd euró a költségvetésben, +2,93 milliárd a különleges alapban), a vasúti infrastruktúra (-5,20 milliárd euró +5,20 milliárd euró) vagy az autópálya-építés (-2,50 milliárd +2,50 milliárd).

Végül ez a könyvelési trükk azt eredményezi, hogy a beruházások nem nőnek, hanem csak egyik tőkéből a másikba kerülnek át.

De míg a kiadások papíron változatlanok maradnak, az adósságok annál nagyobb mértékben növekednek: a kormány 2025-ben 81,8 milliárd euró új hitelt akar jóváhagyni – 60 százalékkal többet, mint amit a korábbi kormány még becsült.

Ezzel a hitelből finanszírozott állami kiadások aránya drasztikusan, 10,5 százalékról 16,3 százalékra emelkedik.

Beruházások (abszolút értékben) : „Közlekedési lámpa” koalícíó terv: 53,4 milliárd euró; fekete-vörös koalíció: 37,5 milliárd euró

A költségvetés megoszlása: befektetések 7,5 %; szoaicális kaidások: 37,8; egészségügy: 3,8 %; védelmi kiadások: 12,4 %; egyéb: 38,5 %.

Nyertesek és vesztesek: ki profitál a 2025-ös költségvetésből?

De kik a haszonélvezői ennek az adósságból finanszírozott átcsoportosításnak?

Az egyes költségvetések áttekintése azt mutatja, hogy elsősorban a munkaügyi és szociális minisztérium (+11 milliárd euró), a védelmi minisztérium (+10 milliárd euró) és az egészségügyi minisztérium (+2,9 milliárd euró) örülhet a teli kasszáknak.

Több pénz jut például a minimális jövedelemre, a fűtési költségek támogatására, lőszerre és katonai felszerelésre, valamint a szűkös anyagi helyzetben lévő egészségbiztosítási és ápolási alapok számára nyújtott hitelekre.

A vesztesek között viszont éppen azok a területek találhatók, amelyek döntőek országunk jövőjének szempontjából. A központi költségvetés beruházásai csökkennek 53,4 milliárd euróról mindössze 37,5 milliárd euróra.

Olvassa el

De-globalizáció: Németország útja a szegénységbe és a jelentéktelenségbe? Telepolis

Recesszió: Németország gazdasága a 2019-es szintenTelepolis

Németország hiteleket vesz fel a fegyverkezéshez – és rekordmagasságú adósságot halmoz fel.Telepolis

Miközben Németország tervez, a világ megelőz minket.Telepolis

Katonai keynesianizmus: Németország fegyverkezik, és elszegényedik.Telepolis

A nyugdíjakhoz tervezett tőkealap felépítése – amelynek összege nem kevesebb, mint 12 milliárd euró – szintén áldozatul esik a költségcsökkentésnek.

Különösen fájdalmas: Még a sürgősen szükséges beruházások az energetikai átállásba, az infrastruktúrába vagy a digitalizációba sem szerepelnek többé a rendes költségvetésben, hanem a különleges vagyon árnyék-költségvetésébe kerültek át.

Mit jelent a 2025-ös költségvetés az állampolgárok számára

A strukturális problémák háttérbe szorulnak

Ha eddig mindig azzal érveltek, hogy az új adósságok igazságtalanok a jövő generációival szemben, akkor a szövetségi kormány könyvelési trükkjei sértik a generációk közötti igazságosság elvét.

De ezek egyben csődbejelentés is: ahelyett, hogy fenntartható módon rendezné az államháztartást és bátran nekilátna a régóta esedékes strukturális reformoknak, a koalíció az adósságból finanszírozott, szórványos tüneti kezelésre támaszkodik.

A legjobb példa erre a nyugdíjpolitika: ahelyett, hogy a törvényes nyugdíjrendszert demográfiailag stabilizálná és a jövőre felkészülve tőkét halmozna fel, a kormány egyszerűen megszünteti a 12 milliárd eurós tartalékot.

Az egészségügyi és ápolási politikában is az adósság varázslata uralkodik: ahelyett, hogy a rendszert gyökeresen megreformálná, a pénzügyminiszter inkább nagylelkű kölcsönöket osztogat a betegbiztosítási és ápolási alapoknak. De ezek a hitelek nem mások, mint egy ketyegő időzített bomba: egy napon a járulékfizetőknek meg kell majd fizetniük őket a növekvő szociális járulékok révén.

Még a közlekedésbe, a digitális technológiába és a klímavédelembe történő beruházások is a különleges alapoktól függenek. A szövetségi költségvetésből származó megbízható finanszírozás helyett a szélessávú hálózat kiépítésének, a vasúti projekteknek és a töltőállomásoknaks a háttérköltségvetésből származó milliárdokkal kell beérniük.

De mi történik, ha egy napon lejár a hitelből finanszírozott extra költségvetés? Akkor fájdalmas finanszírozási hiányok és a maihoz képest még nagyobb beruházási torlódások fenyegetnek.

Ügyesen megkerülve az adósságfék, a terhek a jövő generációira hárulnak

A kormány ugyan folyamatosan állítja, hogy a különleges alapokkal nem sérti az alkotmányban rögzített adósságfék szabályt. Valójában azonban ügyesen kijátssak a nehezen elért adósságfegyelmet.

Mivel formálisan a hitelek nem kerülnek be a központi költségvetésbe, ezért nem terhelik az adósságféket. Valójában azonban a árnyékháztartásból származó milliárdos adósságok jelentős mértékben a folyó fogyasztási kiadások finanszírozását szolgálják, ahelyett, hogy jövőbe mutató beruházásokra fordítanák őket.

A holnap adófizetőinek terhére történő adósságorgia keserű következményei nyilvánvalóak: a fiatalabb generáció hatalmas adóssághegyekkel és nyomasztó kamatterhekkel szembesül.

Hely a jövő alakítására, tehermentesítésre vagy akár elővigyázatosságra? Nincs! Ehelyett a holnap polgárai magasabb adókkal és illetékekkel kell fizessék meg a mai nem szilárd költségvetési politika árát.

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Bundesregierung-versenkt-Deutschland-im-Schuldensumpf-10639686.html 2025. szeptember 10.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Bernd Müller 2025-09-12  telepolis