Ausztriában a vagyon néhány ember kezében összpontosul. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége ezért támogatja a vagyonadót.
Ennek ellenére azt állítják, hogy a vagyonadó nehezen kezelhető lenne, a „kis házépítőket” érintené, és végül csak azt eredményezné, hogy a gazdagok elhagynák az országot. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy ez nonszensz, és hogy Ausztriában a lakosság túlnyomó többsége profitálna a vagyonadóból.
Forrás: picturedesk.com
Tartalomjegyzék
1) A vagyonadó magyarázata – Hogyan adóznak a vagyont Ausztriában?
2) Példa: SPÖ-modell – Tehermentesítés a nagy többség számára
4) Elég gazdag vagy a vagyonadóhoz? Találd ki ezzel a kalkulátorral!
5) A vagyonadóval kapcsolatos 3 legmakacsabb mítosz – cáfolva
5.1) 1. mítosz: A vagyonadó különösen a „kis házépítőket” érintené
5.2) 2. mítosz: A vagyonadó kezelése túl nehéz lenne
5.3) 3. mítosz: Ha bevezetjük a vagyonadót, a gazdagok egyszerűen elköltöznek Ausztriából
6) Svájc, Norvégia, Spanyolország – ezekben az országokban van vagyonadó
Ausztriában a szegények és gazdagok közötti szakadék olyan nagy, mint sehol máshol az euróövezetben. Az ország leggazdagabb 5 százaléka a teljes vagyon körülbelül 55 százalékát birtokolja, míg a legszegényebb 50 százalék csak körülbelül 4 százalékát.
Itt elmagyaráztuk, milyen problémákhoz vezet ez a vagyoni egyenlőtlenség. Röviden: a vagyoni egyenlőtlenség káros a klímára, gátolja a gazdasági növekedést, és nem utolsósorban a demokráciát is veszélyezteti. A kérdés az: mit lehet tenni a szegények és gazdagok közötti szakadék csökkentése érdekében?
Az egyik legfontosabb intézkedés a vagyonadó bevezetése lenne. Régebben Ausztriában is volt ilyen adó, de 1993-ban eltörölték. Sok más ország azonban továbbra is vagyonadót vet ki, és ezzel jelentős bevételre tesz szert. Ezt a pénzt például kórházak, iskolák vagy utak építésére fordíthatják. Kanadában, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Luxemburgban a teljes adóbevétel több mint 10 százaléka vagyonadóból származik. Ausztriában ez az arány csak 4 százalék.
Az adóbevételek nagy részét a munkavállalók és a fogyasztók viselik a jövedelemadó és a hozzáadottérték-adó (konzum, fogyasztás) formájában. Ezek a teljes adóbevételek 76 százalékát teszik ki. A vagyonból származó adók csupán 4 %-ot tesznek ki. A vállaltok adói a teljes adóbevétel 6 %-t tezsik ki.
A vagyonadó csak kis részét képezi a teljes adóbevételnek// Forrás: Momentum Institut
A vagyonadó magyarázata – Hogyan adóznak a vagyont Ausztriában?
Különböző típusú vagyonadók léteznek. Ausztriában például van a földadó (amelyet a földtulajdonosoknak évente kell fizetniük) és a földvásárlási adó (amelyet egyszeri alkalommal kell fizetni, ha valaki földet vásárol, örököl vagy ajándékba kap). A földadó és a földvásárlási adó az úgynevezett vagyonadóhoz tartozik, mert egyfajta vagyont, ebben az esetben földet adóznak. Mindkét adó azonban szociálisan igazságtalannak számít, mert nemcsak a gazdagokat, hanem a kis házépítőket is érinti.
Ezzel szemben a magas adómentességi küszöbértékkel rendelkező nettó vagyonadó (rövidítve: vagyonadó) csak a leggazdagabbakat érintené. Ez az adó a teljes vagyont, azaz mind a pénz- és pénzügyi vagyont, mind a tárgyi vagyont érinti. A vagyonadó mögött az az elképzelés áll, hogy azok, akiknek több mint elegendőjük van a megélhetéshez, méltányosan hozzájáruljanak a közösséghez.
Az vagyonadó alkalmazásának küszöbértéke nincs rögzítve. Minél magasabb az adómentes összeg – azaz a vagyonnak az az része, amely nem adóköteles –, annál gazdagabbnak kell lenni ahhoz, hogy az adófizetö az adó hatálya alá tartozzon. Az adómentes összegek általában olyan magasak, hogy csak a leggazdagabb 2–5 százalékot érintik.
Példa: SPÖ-modell – tehermentesítés a nagy többség számára
Az SPÖ vagyonadóra, illetve milliomosadóra vonatkozó modellje például a következőképpen néz ki: A fő lakóhelyre 1,5 millió euró adómentes összeg vonatkozik. A háztartási tárgyak, azaz minden, ami a házban található, például bútorok, képek stb. szintén nem adókötelesek. Tehát aki olyan ingatlantulajdonnal rendelkezik, amelynek értéke kevesebb, mint 1,5 millió euró, az teljesen mentesül az adó alól.
A pénzügyi vagyonra is 1 millió euró adóalap vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ez az 1 millió sem adózik, csak az ezt meghaladó vagyon.
Példa: Valaki rendelkezik egy 1 millió euró értékű házzal és 2 millió euró vagyonnal. A házra az 1,5 millió eurós adómentesség vonatkozik, tehát nem adózik. A vagyon első milliója sem adózik. Csak a második millió után kell vagyonadót fizetni – konkrétan 0,5 százalékot, azaz 5000 eurót. 10 millió euró feletti vagyon esetén 1 százalék vagyonadót kell fizetni, 50 millió felett pedig 2 százalékot (lásd itt).
Egy ilyen vagyonadó csak a leggazdagabb 2 százalékot érintené a lakosságból, és évente körülbelül 3 milliárd euró bevételt hozna. Az ÖVP és a Neos kormányprogramjában azonban ez a terv nem szerepel.
A modelltől függően egy vagyonadó évente 3 és csaknem 9 milliárd euró közötti bevételt hozna Ausztriának
Más modellekhez képest az SPÖ modellje magas adómentességi küszöbértékekkel és alacsony adókulcsokkal nagyon mérsékelt. Ehhez képest az úgynevezett 1-2-3-4 modell 1 millió euró feletti vagyont 1%-kal, 10 millió felett 2%-kal, 100 millió felett 3%-kal, 1 milliárd felett pedig 4%-kal adózna. Ezzel a modellel az állam lényegesen többet, nevezetesen körülbelül 8,8 milliárd eurót keresne évente.
Ezenkívül létezik még az Osztrák Szakszervezeti Szövetség modellje is. Ez esetben 700 000 euró felett 0,5%-os vagyonadó lenne fizetendő, 2 millió euró felett 1%, 3 millió euró felett pedig 1,5%. Ezzel az állam becslések szerint 5,3 milliárd eurót kereshetne évente.
|
Modell |
becsült bevételek |
|
SPÖ-Modell |
3,2 Mrd |
|
1-2-3-4-Modell |
8,8 Mrd |
|
ÖGB-Modell |
5,3 Mrd |
Forrás: https://journals.akwien.at/index.php/wug/article/view/131/118
Elég gazdag vagy ahhoz, hogy vagyonadót fizess? Derítsd ki ezzel a kalkulátorral!
A kalkulátorunk segítségével könnyedén kiderítheted, hogy érintett lennél-e a vagyonadó bevezetése esetén:
- Összeadod teljes pénzügyi vagyonod, vállalati részesedéseid és ingatlanjaid (a saját otthonod kivételével) értékét.
- Majd beírod a saját otthonod hozzávetőleges értékét.
- Ebből vonja le a meglévő adósságait (pl. a visszafizetendő hiteleket).
Itt található a Kontrast vagyonadó-kalkulátor.
Baloldali pénzhalmazon szónokló: Nem a vagyonadóra! Nem az örökösödési adóra! Már nagyon magas befizetési kvótánk van!
Válasz jobbról: Igen, nekünk igen, de neked nem!
Vagyonadó Ausztriában// Karikatúra: Karl Berger
A vagyonadóval kapcsolatos 3 legmakacsabb mítosz – cáfolva
Az, hogy sokan úgy gondolják, hogy őket is érinti a vagyonadó, azzal is összefügg, hogy az osztrák vagyonadó régi modellje valóban sokkal több embert érintett. A korábbi osztrák vagyonadó, amelyet 1993-ban eltöröltek, a teljes adóköteles vagyon 1%-át tette ki – azonban 10 900 euró, nem pedig 1 millió euró adómentes összeggel.
Akkoriban, az online banki szolgáltatások megjelenése előtt, még egészen más adminisztratív problémák is voltak, és a kiskapukat csak részben lehetett betömni. Ráadásul akkor még létezett a banki titoktartás, így a feltételek egészen mások voltak. A régi vagyonadó ezért nem összehasonlítható a ma vitatott modellekkel. Ennek ellenére a vagyonadóval kapcsolatban még ma is számos mítosz él. Az alábbiakban a legkitartóbb mítoszokat cáfoljuk.
1. mítosz: A vagyonadó különösen a „kis házépítőket” érintené
Az ingatlanokra vonatkozó 1,5 millió eurós adómentességi küszöbérték miatt a kis házépítők nem lennének érintettek. Az 1,5 millió eurónál nagyobb értékű ingatlanok már nem tartoznak a kis házépítők körébe. Ezt a statisztikák is alátámasztják: aki saját tulajdonban lakik, átlagosan összesen (azaz ingatlanok plusz egyéb vagyon) körülbelül fél millió euróval rendelkezik. Ez tehát messze elmarad a vagyonadó jelenleg vitatott változatainak adómentességétől.
2. mítosz: A vagyonadó kezelése túl bonyolult lenne
Az 1990-es években még indokoltak voltak az ilyen aggályok. Ma a legtöbb vagyontárgyat digitálisan rögzítik – a értékpapír-letéttől a föld- és cégnyilvántartáson át a banki betétekig stb. A nem digitálisan rögzített vagyontárgyak, például az aktuális ingatlanértékek értékelése is egyre egyszerűbbé válik a különböző technikai eszközöknek köszönhetően. A Munkavállalói Kamara adószakértője, Pascal Schraml, így nyilatkozik erről:
„Németországban az adóhivatal az öröklési adó kiszámításához néhány paraméter alapján végzi az értékelést. Az adóalany azonban szakértői véleményt is benyújthat, ha úgy véli, hogy az adóhivatal durván téves becslést készített. Az adminisztráció tehát ma már nem jelentene akadályt.”
3. mítosz: Ha bevezetjük a vagyonadót, a gazdagok egyszerűen elköltöznek Ausztriából
A külföldre történő költözés még a nagyon gazdagok számára is gyakran jelentős akadályokkal jár. Ennek egyik fő oka az úgynevezett elköltözési adó. Ez akkor lép életbe, ha az osztrák vagyon – például ingatlanok – az idő múlásával értéket nyert. Ezeket a rejtett tartalékokat külföldre költözéskor meg kell adóztatni.
Sok esetben a költözéskor fizetendő adó jóval magasabb, mint amennyibe a vagyonadó kerülne. Különösen akkor, ha a vagyonadó meglehetősen alacsony, olcsóbb lehet egyszerűen Ausztriában maradni és fizetni.
Az EU-n belül vannak bizonyos könnyítések: például aki ingatlantulajdonos, gyakran csak akkor kell megfizetnie az érték növekedésére vonatkozó adót, ha az ingatlant ténylegesen eladja. Mindazonáltal az alábbiak érvényesek: aki elköltözik, annak valóban külföldre kell áthelyeznie életének középpontját. A puszta „papíron” történő költözés nem elegendő – és ha az adóhivatal ezt észreveszi, az gyorsan drágává válhat.
Összefoglalva: a valódi adóügyi elköltözés gyorsan drágábbá válik, mint a néhány százalékos vagyonadó.
Svájc, Norvégia, Spanyolország – ezekben az országokban van vagyonadó
Európában jelenleg Spanyolországban, Norvégiában és Svájcban van valódi nettó vagyonadó. Norvégiában már 1892 óta adóznak a vagyont – az adó jelenlegi változata ingatlanokra, pénzügyi vagyonra és egyéb tárgyi vagyonra vonatkozik, és 74 000 euró egyenértékű adómentességi küszöb felett fizetendő. Minden, ami ezt meghaladja, 1,1 százalékos adókulccsal adózik.
Norvégia legutóbb 2022-ben emelte az adót 0,85%-ról 1,1%-ra, ami nagy nemzetközi felfordulást okozott. Különböző előrejelzések szerint az adó által érintett gazdagok ezért elhagyják az országot, és emiatt csökkennek az adóbevételek. Az ellenkezője történt: a vagyonadó bevételei aránytalanul nőttek, 1,55 milliárd euróról 2,41 milliárd euróra, azaz körülbelül 55%-kal (lásd itt).
Spanyolország nemrégiben újra bevezette a vagyonadót – ott azoknak, akiknek 3 és 5 millió euró közötti nettó vagyonuk van, annak 1,7 százalékát kell az államnak fizetniük. Azok, akiknek 5-10 millió euró vagyonuk van, annak 2,1%-át, 10 millió euró felett pedig 3,5%-át kell befizetniük.
Más európai országok, például Franciaország, ugyan nem vetnek ki nettó vagyonadót, de más vagyonformákat annál erősebben adóznak. Franciaországban például az 1,3 millió euró feletti ingatlanokat akár 1,5%-kal is megadóztatják. 2023-ban a teljes francia adóbevétel körülbelül 4,5%-a származott kizárólag a földterületek adóiból (forrás: OECD 2023).
Forrás: https://kontrast.at/vermoegen-in-oesterreich-verteilung/ 2025. 08.25.
Ausztria két leggazdagabb családja az osztrák lakosság több mint felének vagyonát birtokolja. Ezeket a elképzelhetetlenül nagy vagyonokat nem saját munkával szerezték, hanem örökölték – és veszélyt jelentenek demokráciánkra, éghajlatunkra és gazdaságunkra. Ebben a cikkben áttekintjük Ausztria leggazdagabbjait, a vagyonkoncentráció problémáit és azok messzemenő következményeit.
Forrás: https://kontrast.at/vermoegenssteuer-oesterreich-2025/2025. augusztus 31.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
