Rendkívül riasztó hírek érkeznek Irán körüli helyzetről. A Trump-kormányzattal folytatott konzultációk során – vagy inkább Washington utasítására – az E3-országok (Nagy-Britannia, Franciaország és Németország), amelyek a 2015-ös, JCPOA néven ismert iráni nukleáris megállapodás nyugati aláírói, megkezdték az úgynevezett „snapback” mechanizmus elindításának folyamatát azzal a céllal, hogy újra bevezessék az Irán ellen hozott összes ENSZ-szankciót, azzal az indokkal, hogy az ország megsértette a tíz évvel ezelőtti megállapodás feltételeit. (A Snapback mechanizmus egy ENSZ-biztonsági tanácsi eljárás, amely lehetővé teszi, hogy egy korábbi megállapodás - pl. az iráni atomalku, JCPOA - résztvevői visszaállítsák az Irán elleni szankciókat, ha Teherán megszegi a megállapodást. Ez automatikusan történik, vétó nélkül. Ford.)

A három európai fővárosban csütörtökön kiadott közös nyilatkozat értesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy Teherán „jelentősen nem teljesíti a JCPOA szerinti kötelezettségvállalásait”, és 30 napos felmondási időt biztosít „a korábban megszüntetett ENSZ Biztonsági Tanácsi határozatok esetleges újbóli életbe léptetése előtt”.

Az E3 nyilatkozata nyilvánvalóan szofisztikus lépés, mivel az Egyesült Államok volt az, amely 2018-ban egyoldalúan felmondta a JCOPA-t, és a három európai hatalom maga is elmulasztotta az elmúlt 15 évben az Irán elleni szankciók feloldására vonatkozó saját kötelezettségvállalásait, ami végül csak arra késztette Teheránt, hogy újrakezdje az urán dúsítási tevékenységét – annak ellenére, hogy az iráni fél még 2022 decemberében is kész volt a JCOPA visszaállítására.

Az E3 lépésének furcsa része, hogy megkerülték a snapback mechanizmusra vonatkozó előírt eljárást azzal a szándékkal, hogy a Biztonsági Tanács két másik állandó tagját puszta szemlélőkké tegyék, akiknek semmilyen szerepük nincs az ügyben. Nem meglepő, hogy Oroszország és Kína kifogást emelt ez ellen, és pénteki hosszú nyilatkozatában az orosz külügyminisztérium (Kína támogatásával) a Biztonsági Tanácsnak hat hónappal történő határidő-hosszabbítást követelt ideiglenes intézkedésként, hogy elkerülhető legyen a veszélyes és tragikus következményekkel járó patthelyzet.

Teherán üdvözölte az orosz-kínai javaslatot, mint „gyakorlati lépést”. Irán természetesen kifejezetten figyelmeztetett, hogy az E3 bármilyen kísérlete az ENSZ szankcióinak újbóli bevezetésére arra kényszerítheti, hogy újragondolja tagságát a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben.

Még kérdéses, hogy az E3 – vagy pontosabban az Egyesült Államok és Izrael közötti kapcsolat, amely a hirtelen lépés mögött álló hajtóerő – hajlandó lesz-e kompromisszumra. Minden jel arra utal, hogy Izrael a Trump-kormány teljes támogatásával harcra készül Iránnal, és második kísérletet tesz a teheráni rezsimváltásra és a Pahlavi-dinasztia visszaállítására, hogy az 1979-es iszlám forradalom után létrehozott iszlám rendszert felváltsa. Egyszerűen fogalmazva: ez az Egyesült Államok és Izrael utolsó kísérlete a nyugat-ázsiai régió geopolitikai átrendeződésének előidézésére.

Az Egyesült Államok és Izrael levonta a tanulságokat júniusban elszenvedett első kísérletük kudarcából, amelynek célja az iráni iszlám rendszer megdöntése volt, és Izrael hatalmas veszteségeket szenvedett, amikor Irán megtorlást alkalmazott. Ezúttal az Egyesült Államok és Izrael úgy tűnik, hogy végsőkig tartó harcra készül, bár a kimenetel még kérdéses. Valóban, elhúzódó háború következhet. Az Egyesült Államok fejlett fegyverekkel szereli fel Izraelt. A háború korai szakaszában valamikor valamilyen formában közvetlen amerikai beavatkozásra is számítani lehet.

Ellentétben a júniusi eseményekkel, amikor a Trump-kormány egy kifinomult csalási manőverrel elaltatta Teherán éberségét, amikor Izrael megkezdte a támadást, ezúttal Irán éber, és megerősítette védelmi képességeit. Ne tévedjünk, Irán mindenáron visszavág. Irán Oroszországtól is segítséget kap légvédelmi rendszerének megerősítéséhez, és vannak jelentések arról, hogy orosz tanácsadók segítik az iráni fegyveres erőket abban, hogy növeljék képességüket az amerikai-izraeli agresszió elleni ellenállásra.

Sok nyugati szakértő, köztük Alastair Crooke, előre jelezte, hogy Izrael támadása Irán ellen inkább hamarabb, mint később várható. Az izraeli-amerikai várakozások szerint Oroszország ukrajnai katonai műveletei őszre elérik csúcspontjukat, ami szinte biztosan kizárja, hogy Moszkva beavatkozzon a nyugat-ázsiai konfliktusba, és ezáltal szabad kezet kapnak a rezsimváltási terv végrehajtásához.

Emellett Irán politikai fordulatot hajtott végre, és elfogadta Oroszország ajánlatát egy integrált légvédelmi rendszer biztosítására. Ez a rendszer várhatóan jövő év közepére lesz üzemképes, és várhatóan megsokszorozza Irán harci erejét. Izrael minden bizonnyal megpróbálja megtámadni Iránt, mielőtt az orosz műholdakhoz kapcsolódó integrált rendszer teljes mértékben működőképessé válik. Hogy a Trump-kormány képes lesz-e ellenállni az izraeli nyomásnak, az még kérdéses, tekintettel a Mossad állítólagos részvételére az Epstein-botrányban.

Egy óriási méretű nyugat-ázsiai háború példátlan lenne. A nagyméretű emberveszteség és pusztítás mellett a regionális zavargások a környező régiókat is érintenék, különösen Indiát. A lényeg az, hogy becslések szerint 6 millió indiai él a Perzsa-öböl régiójában. Biztonságuk és jólétük komoly veszélybe kerül, ha a Perzsa-öböl államai valamikor belekeverednek a háborúba.

Nagy a valószínűsége, hogy Irán ezúttal a Hormuzi-szoros blokádjával válaszol, amelyen keresztül a tartályhajók naponta körülbelül 17 millió hordó olajat szállítanak, ami a világ teljes fogyasztásának 20-30 százalékát teszi ki. Ha ez bekövetkezik, az olaj ára az egekbe szökik, és ez hatással lesz India energiaellátásának biztonságára, amely nagymértékben függ az olajimporttól. India fő olajellátási forrásai Oroszország (18-20%), Szaúd-Arábia (16-18%), az Egyesült Arab Emírségek (8-10%) és az Egyesült Államok (6-7%).

Nyilvánvaló, hogy ha az öböl régióból érkező olajellátás megszakad, India függése az Oroszországból érkező olajtól csak tovább fog növekedni. Valójában versengés fog kialakulni az orosz olajért, és paradox módon Trump legjobban kidolgozott tervei, hogy kiürítse „Putyin háborús kasszáját”, csak álom maradnak.

Jelentős, hogy az izraeli Kanal 13 szerint Oroszország evakuálta diplomáciai személyzetét és családtagjaikat a tel-avivi nagykövetségéről, előre látva a biztonsági helyzet „drámai” változását és az Izrael és Irán közötti ellenségeskedés kitörésének egyre növekvő jeleit.

Forrás: https://www.indianpunchline.com/west-asia-is-lurching-toward-war/, 2025. 08.30.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó