Moszkva, 2025. augusztus 30. szombat (MB)
Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap négy napra Kínába utazik, hogy részt vegyen a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) augusztus 31-szeptember 1. között tartandó tiencsini csúcsértekezletén, majd Pekingben tárgyaljon Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Kínába utazása előtt egy nappal az Új Kína hírügynökség interjút közölt vele. Ennek legfontosabb elemeit ismertetjük a Magyar Békekör követőivel.
A biztonsági szférára is kiterjedő SCO-csúcson megerősítik a szervezet reagáló képességét napjaink kihívásaira, erősítik az eurázsiai szolidaritást, hozzájárulnak egy igazságosabb, többpólusú világrend kialakításához. Putyin Tiencsinből Pekingbe utazik, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel együtt ünnepelje meg a fasizmus felett aratott győzelem 80. évfordulóját, Oroszország és Kína stratégiai-partneri viszonyának elmélyítéséről tanácskozzon, mert a két elnöknek az a véleménye, hogy országaik viszonya „stabilizáló erő” a mai világban, különös tekintettel a japán és az európai militarizmus újjáéledésére.
Putyin nagyon elismerő szavakkal szólt Hszi Csin-pingről. „Kína számára rendkívüli jelentőségű, hogy egy ilyen személy álljon az élén a kihívásokkal teli nemzetközi kapcsolatok döntően fontos pillanataiban” – mondta.
Felidézte a két ország II. világháborúban vívott közös harcát. „Ennek a harcnak a legnagyobb terhét népeink viselték, ők hozták a legnagyobb áldozatot a fasizmus leveréséért” – mondta. “Nem felejtjük el, hogy Kína hősies ellenállása döntően fontos volt abban, hogy megakadályozza Japánt, nehogy hátba döfje a Szovjetuniót 1941-1942 legsötétebb hónapjaiban. A kínai ellenállás lehetővé tette, hogy a Vörös Hadsereg a nácizmus leverésére és Európa felszabadítására összpontosítson” – fűzte hozzá.
Hálás köszönetet mondott Kínának a japán megszállás elleni küzdelemben elesett szovjet katonák sírjainak gondozásáért. “Ez a múlthoz való őszinte és felelősségteljes viszonyulás szöges ellentétben áll azoknak az európai országoknak a magatartásával, amelyek barbár módon meggyalázzák vagy megsemmisítik a szovjet felszabadítók emlékműveit és sírjait, és eltörlik a kényelmetlen történelmi tényeket. Azt látjuk, hogy bizonyos nyugati államokban de facto felülvizsgálják a második világháború eredményeit, és semmibe veszik a Nürnbergi Törvényszék ítéleteit” – mondta.
Országaik gazdasági kapcsolatáról szólva Putyin elmondta, hogy az orosz-kínai kereskedelmet rubelben és jüanban bonyolítják le, elenyészővé vált az elszámolás dollárban és euróban. Kína Oroszországból fedezi olaj- és gázszükségletének legnagyobb részét. A 2019-ben üzembe helyezett Power of Siberia gázvezetéken eddig több mint 100 milliárd köbméter földgáz érkezett Kínába, 2027-ben pedig az új Far Eastern Route vezetéken keresztül is megindul a gázszállítás.
A kereskedelem útjában álló korlátok leépítése révén Oroszország a kínai autók egyik fő piacává vált, az orosz sertéshús pedig megjelent a kínai piacon. Kína gépkocsi gyárakat és háztartási gépgyártó üzemeket telepít Oroszországba, s közös terveik vannak az építőanyag-ipari beruházások terén is.
Az „Oroszország és Kína, a kultúra évei” c. sikeres rendezvénysorozat után 2026-27-ben az oktatás-nevelés rendezvénysorozata következik.
Szeptember 20-án megtartják az orosz kezdeményezésű Intervíziós Nemzetközi Dalfesztivált, mely Kínában lelkes követésre talált. (Az Eurovíziós dalfesztiválon politikai okokból nem vehetnek részt orosz énekesek – a szerk. megj.)
A közeljövőben kínai-orosz közös produkcióban olyan filmek készülnek, amelyek szilárd erkölcsi elveket, és hagyományos szellemi, etikai értékeket hirdetnek, egyszersmind őszinte beszámolókat nyújtanak fontos történelmi eseményekről. Új kezdeményezésnek ígérkezik az egyedülálló, elfogultságtól és politikai intrikáktól mentes mozi platform, az Open Eurasian Film Award (Eurázsiai Nyílt Filmdíj).
Megköszönte Putyin a kínai sportolók aktív részvételét az oroszországi sport versenyeken. „Meggyőződésünk, hogy a sportot nem szabad elpolitizálni” – mondta.
Örvendetesen fejlődik a kínai-orosz idegenforgalom is. Mára kb. 3 millióan látogatnak egymás országába.
Moszkva és Peking támogatja az ENSZ reformját, mert azt szeretné, ha helyreállna a világszervezet tekintélye, és tükrözné a modern valóságot. „Mi különösen a Biztonsági Tanács demokratikusabbá tétele mellett szólunk, az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai államok bevonásával” – mondta.
Közös céljuk a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank megreformálása is. Erre különösen azért van szükség, hogy megszűnjön a pénz neokolonialista eszközként történő felhasználása.
Oroszország és Kína szorosan együttműködik a Húszak Csoportjában (G20), a BRICS-ben és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetében – tudatta az orosz elnök az Új Kína hírügynökségnek adott nyilatkozatában.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Facebook/VK/Wordpress
