Vagyon Ausztriában// Kép: Saját montázs, JFK/EXPA/picturedesk.com
Ausztria két leggazdagabb családja az ország lakossága több mint felének vagyonát birtokolja. Ezeket az elképzelhetetlenül nagy vagyonokat nem munkával szerezték, hanem örökölték – és veszélyt jelentenek demokráciánkra, éghajlatunkra és gazdaságunkra. Ebben a cikkben az ausztriai leggazdagabb emberekre, a vagyonkoncentráció problémáira és azok messzemenő következményeire vetünk egy pillantást.
A Red Bull örököse, Mark Mateschitz 37 milliárd eurós vagyonával a leggazdagabb osztrák. A második helyen a Porsche &Piëch család áll 33,5 milliárd eurós vagyonával. Ez összesen 70,5 milliárd eurót tesz ki. Ezzel szemben a lakosság alsó fele mindössze 54 milliárd euróval rendelkezik, vagyis csaknem 17 milliárd euróval kevesebb, mint ez a két családé. A számok a számítási módszertől és a felmérés időpontjától függően kissé eltérhetnek. Ebben a cikkben az Osztrák Nemzeti Bank és a Moment magazin Household Finance&Consumption Survey (HFCS) felmérésének adatait vesszük alapul.
Tartalomjegyzék
1) Ausztriában elsősorban egy dolog tesz gazdaggá: az öröklés
2) Kik a leggazdagabb osztrákok és hogyan lettek gazdagok?
2.1) 1. hely: Mark Mateschitz, a Red Bull örököse – 37 milliárd euró
2.2) 2. hely: a Porsche és Piëch család – 33,5 milliárd euró
2.3) 3. hely: Georg Stumpf – 8,8 milliárd euró
4) Miért problémát jelent a vagyonkoncentráció?
4.1) 1. A gazdagok befolyásolják a politikát és a médiát
4.2) 2. A gazdagok károsak a klímára
4.3) 3. A gazdagok gátolják a gazdasági növekedést
5) Ausztria az euróövezet legegyenlőtlenebb országa
6) Autó, saját ház, megtakarítások – kinek milyen vagyona van Ausztriában?
7) Miért van Ausztriában ilyen egyenlőtlen a vagyon eloszlása?
Ausztriában elsősorban egy dolog tesz gazdaggá: az öröklés
Mark Mateschitz, a Porsches és a Piëch család sem saját munkával szerezte hatalmas vagyonát. Öröklés útján jutottak hozzá. A 15 leggazdagabb osztrák között, akik között a Porsche és Piëch családok, Mark Mateschitz, az építőipari vállalkozó Georg Stumpf, valamint a Swarovski és Mayr-Melnhof dinasztiák is szerepelnek, 11-en öröklés vagy házasság révén jutottak vagyonukhoz. Sokan közülük ma is a családi vállalkozásban dolgoznak, de örökségük mindenképpen megadta a kezdő lökést vagyonuk felhalmozásához.
Kik a leggazdagabb osztrákok és hogyan lettek gazdagok?
A leggazdagabbak valódi vagyonát csak becsülni lehet, többek között azért, mert gyakran bonyolult vállalati struktúrákba vannak elrejtve, és természetesen nem minden információ nyilvános. Tehát feltételezhető, hogy a leggazdagabb osztrákok valójában még gazdagabbak.
1. hely: Red Bull örököse, Mark Mateschitz – 37 milliárd euró
Mark Mateschitz 2022-ben örökölte vagyonát apja, a Red Bull alapítója, Dietrich Mateschitz halála után. Jelenleg a Red Bull konszern 49%-a az övé, amely 2023-ban több mint 10 milliárd euró forgalmat ért el. Az örökölt birodalomhoz továbbá számos más vállalati részesedés, ingatlan és szálloda tartozik.
2. hely: Porsche és Piëch család – 33,5 milliárd euró
A Porsche és Piech család vagyona Ferdinand Porsche-ra vezethető vissza, aki a 19. század végétől gyártott és fejlesztett autókat. Lányuk, Louise később Anton Piech ügyvédhez ment feleségül – innen származik a család második ága, amely között oszlik meg a hatalmas vagyon. Vagyonuk a Porsche és a Volkswagen vállalatokban szerzett részesedésekből, valamint különböző pénzügyi befektetésekből és ingatlanokból áll. Ez a vagyon több mint száz éve öröklődik és gyarapszik.
Grafikon: A 10 leggazdagabb osztrák a trend és a Fobres szerint
3. hely: Georg Stumpf – 8,8 milliárd euró
Georg Stumpf is örökölt – ő apja, Georg Stumpf Senior építőipari vállalkozását örökölte. Ez a pénz biztosan előnyt jelentett számára a kezdetekkor. A nagy pénzt azonban okos befektetésekkel szerezte meg: 1991-ben, 19 évesen lépett be a Voitl& Co. vállalatba, amely már akkor is több milliókat érő építőipari vállalkozás volt, és azóta tovább bővítette apja cégét. Többek között a bécsi Millennium Tower építésével lett igazán gazdag. Ma számos ipari részesedéssel és ingatlannal rendelkezik, amelyek összesen Ausztria harmadik leggazdagabb emberévé teszik.
A 20 leggazdagabb osztrák lista itt található.
Aki dolgozik, 2000 év alatt válhat milliárdossá
A teljesítményt és ezzel a munkát gyakran tekintik a vagyon felhalmozásának kulcsának. A leggazdagabb emberek azonban több milliárddal rendelkeznek. Ez olyan vagyon, amelyet senki sem tud megkeresni: ha valaki igazán nagylelkű, 50 eurós órabérért éjjel-nappal dolgozna, nem fizetne adót és egy eurót sem költene, egy év alatt 438.000 eurót keresne. Egy milliárdhoz több mint kétezer év alatt juthatna el.
A vagyon Ausztriában egyre kevesebb ember kezében összpontosul – ugyanakkor nő a szegénység
Ezekkel a hatalmas vagyonokkal szemben Ausztriában 1,3 millió ember él szegénységben. Ez minden hetedik ember – és a tendencia növekszik. Miközben a szegénység növekszik, a nagy vagyonok egyre kevesebb ember kezében összpontosulnak.
Szegénység Ausztriában
Jelenleg Ausztriában körülbelül 1,3 millió ember él szegénységben, ami a lakosság 14,3%-át teszi ki. Szegénységben élőnek számít az, aki a szegénységi küszöb alatt élő háztartásban él.
Háztartás típus Szegénységi küszöb: Havi jövedelem €
1 fős háztartás 1661€
1 felnőtt + 1 gyermek 2159€
2 felnőtt 2492€
2 felnőtt + 2 gyermek 3488€
Minden további felnőtt háztartásbeli +830,50 EUR, minden további 14 év alatti gyermek +498,30 EUR
Miért jelent problémát a vagyonkoncentráció?
A vagyonkoncentráció azt jelenti, hogy egy ország vagyonának nagy része egy viszonylag kis csoport kezében van. A vagyon alatt minden olyan értékes dolog értendő, amellyel egy személy rendelkezik – például a bankszámlán és a takarékbetétben lévő pénz, de az ékszerek és egyéb értéktárgyak, valamint a saját lakás vagy egyéb ingatlanok is –, levonva belőle az adósságokat és a hiteleket.
A vagyonkoncentráció magas szintje esetén gyakran túlzott gazdagságról is beszélünk, különösen akkor, ha a gazdagok vagyonuk révén átlagon felüli befolyást gyakorolnak a politikára és a médiára, vagy átlagon felüli mennyiségű CO2-kibocsátást okoznak. Egyes szakértők ezért nemcsak vagyon- és öröklési adók bevezetését, hanem a vagyon felső határának meghatározását is szorgalmazzák.
1. A gazdagok befolyásolják a politikát és a médiát
Aki sok pénzzel rendelkezik, gyakran nagyobb beleszólása van a dolgokba – például tanulmányokat rendelhet, pártoknak adományozhat vagy hirdetéseket vásárolhat bizonyos újságokban. A tudomány, a politika és a média gyakran függ magánbefektetőktől. Még ha ez nem is jelenti azt, hogy megvásárolhatók, végül is jó viszonyban kell maradniuk a befektetőkkel, ha nem akarják elveszíteni a pénzt.
Így a különösen gazdagok befolyásolhatják, hogy milyen vitákat folytatunk társadalomként, miről számolnak be és miről kutatnak – és miről nem. Példa: az osztrák napilapokban megjelenő újságírói kommentárok többsége negatívan ítéli meg a vagyonadót. Pedig a lakosság jelentős többsége évek óta a vagyonadó mellett áll.
2. A gazdagok károsak a klímára
1990 óta a világ leggazdagabb 1 százaléka felelős az összes kibocsátás csaknem egynegyedéért (23 százalék). A leggazdagabb 10 százalék pedig körülbelül a kibocsátás feléért. Ezzel szemben a világ népességének szegényebb fele csak a CO2-kibocsátás 12 százalékáért felelős. Hasonló a helyzet Ausztriában is: a leggazdagabb 10 százalék négyszer annyi kibocsátást okoz, mint a legszegényebbek, a háztartások 10 %-a.
3. A gazdagok gátolják a gazdasági növekedést
A vagyon magas koncentrációja nem utolsósorban a gazdasági növekedés számára káros. A Nemzetközi Valutaalap megállapította: azokban az országokban, ahol a vagyon igazságosabban oszlik el, a gazdaság hosszabb ideig és jobban növekszik. Az ott élők jobban átvészelik a válságokat. Ezzel szemben a magas jövedelem- és vagyonkoncentrációjú országok politikailag és társadalmilag is szétesnek. Ez bizonytalanságot okoz az országban. Minél inkább destabilizálódik egy ország ilyen módon, annál kevésbé lehet ott befektetni és gazdálkodni.
Ausztria az euróövezet legegyenlőtlenebb országa
Az euróövezeti összehasonlításban Ausztria az első helyen áll a vagyoni egyenlőtlenség tekintetében. Az euróövezet egyetlen országában sem olyan nagy a szakadék a gazdagok és a szegények között. Itt a lakosság szegényebb fele csak a teljes vagyon 4 százalékát birtokolja. Ezzel szemben a legfelső 20 százalék – vagyis a leggazdagabb 5 százalék – a teljes vagyon 55 százalékát birtokolja. Összehasonlításképpen: Szlovákiában a leggazdagabb 5 százalék „csak” a teljes vagyon 36 százalékát birtokolja, míg a szlovák lakosság szegényebb fele a teljes vagyon 14 százalékát birtokolja.
Ausztria: Nagy vagyon kevesek kezében
Az adott ország nettó magánvagyonának részesedése
Rózsaszín: a háztartások felső 5 %-a (a leggazdagabbak)
Sárga: a háztartások alsó 50 %-a (a legszegényebbek)
Autó, saját otthon, megtakarítások – kinek milyen vagyona van Ausztriában?
Ha megnézzük, hogy pontosan mi tartozik az osztrák háztartások tulajdonához, akkor konkrétan láthatjuk a nagy vagyoni egyenlőtlenségeket: a legszegényebb 50% között csak 5% rendelkezik saját házzal vagy lakással. Az felső 50% között ez az arány legalább 88% – és minél feljebb haladunk a vagyoneloszlás skáláján, annál magasabb ez az arány. A leggazdagabb 5% esetében már nem is a saját otthonról van szó – itt 55% rendelkezik további ingatlanvagyonnal, azaz második és harmadik lakóhellyel, illetve ingatlanbefektetésekkel.
Ki birtokol mit Ausztriában? //Forrás: Arbeiterkammer
Háztartások alsó 50 %: 5 %-uk rendelkezik házzal vagy lakással; 63 % gépkocsival; 75 % megtakarítással
Felső középosztály: a háztartások felső 51-80 %-a: 88 %-uk saját házzal vagy lakással rendelkezik; 88 % gépkocsival; 91 % megtakarítással;
Vagyonosok: a háztartások felső 81-95 %-a: 94 %-uk saját házzal vagy lakással rendelkezik; 94 %-uk részvénytulajdonos;
A háztartások leggazdagabb 5 %-a: további ingatlanvagyonnal és vállatokban való részesedésekkel rendelkezik.
Az autók esetében a helyzet valamivel kiegyensúlyozottabb, természetesen azért is, mert Ausztriában a városokon kívül ritkán lehet teljesen autó nélkül élni. A háztartások alsó felében a lakosság 63%-a rendelkezik autóval, a felső felében pedig legalább 88%.
Más vagyontárgyak is egyenlőtlenül oszlanak el – míg minden vagyoni osztályban sok háztartás rendelkezik takarékbetéttel, a felső 20%-ban a megtakarításokat részvényekbe vagy más vállalati részesedésekbe is befektetik.
Mi az oka annak, hogy Ausztriában a vagyon ilyen egyenlőtlenül oszlik el?
A politika nem sokat tesz a túlzott vagyon ellen Ausztriában: 1994-ben eltörölték a vagyonadót, 2008-ban pedig az öröklési és ajándékozási adót. Ennek következtében az osztrák állam rendelkezésére álló pénz 76 százaléka a fogyasztás és a munka után fizetett adókból származik. Ez annak is köszönhető, hogy más adók, például a vállalati nyereség után fizetett adók Ausztriában különösen alacsonyak, és így csak kis mértékben járulnak hozzá az állami költségvetéshez (lásd itt).
100 adó és befizetési euróból 76 a munkából és a fogyasztásból származik, csupán 4 Euró származik vagyonból
Mivel Ausztriában már nincs öröklési adó, a nagy vagyonok egyre kevesebb ember kezében koncentrálódnak. Ugyanakkor azok a gazdagok, akiket egyáltalán érintene a vagyonadó vagy az öröklési adó, alig kell, hogy nyúljanak a vagyonukhoz fogyasztás céljából – ennyit nem is tudnak fogyasztani. Végül is politikai döntés, hogy Ausztriában a vagyon nagyrészt nyugodtan növekedhessen tovább.
Forrás: A leggazdagabb osztrákok https://kontrast.at/reichste-menschen-oesterreich/
Forrás: https://kontrast.at/erben-statt-arbeiten-zwei-familien-besitzen-705-mrd-euro-mehr-als-halb-oesterreich/2025. augusztus 21.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
