Ennél az asztalnál nem csak államfők döntenek Ukrajna és Európa sorsáról. Az amerikai pénzügyminisztérium hangja is jelen van. Egy részlet mindent megváltoztat: amikor a finanszírozó tábornokok és elnökök mellett ül, az már nem csak fegyveres háború, hanem globális kereskedelmi művelet is.

100 milliárd dollár.

Ez a Financial Times által feltárt titkos szerződés összege. Ukrajna kizárólag amerikai katonai felszerelést vásárol: Patriot rakétákat, radarokat, páncélozott járműveket, lőszert. Mindez "Made in the USA".

De ki fizet?

Nem Washington. Az Egyesült Államok elad, de nem kölcsönöz.

Nem Kijev. Ukrajnának nincsenek meg a pénzügyi eszközei.

Ki marad? Európa.

Franciaország, Németország, Olaszország és a többiek fogják fizetni a számlát. Hitelre. Az adófizetőik kárára és olyan pénzzel, amivel nem rendelkeznek,. A következmények egyértelműek: Európa már nem autonóm stratégiai szereplő, hanem az amerikai érdekek fogságban lévő finanszírozója. Ukrajna egyre inkább erőltetett piaccá, az amerikai fegyveripar kényszerű kirakatává válik. Az európai, és különösen a francia adófizetők hosszú távon az adóikkal, az adósságaik és gyermekeik adósságaival fogják megfizetni ezt a háborút.

Történelmi ismétlődés. 1947-ben a Marshall-terv elültette a magot Európában, és 80 évvel később a gyümölcs továbbra is hullik... de az Atlanti-óceán túloldalán. Ma, a szolidaritás nevében, ez egy új, fordított Marshall-terv: az európaiak eladósodnak, az amerikaiak learatják a gyümölcsöt.

Az ukrajnai háború nem csupán katonai küzdelem. Ez a második világháború óta a legnagyobb fegyverkereskedelmi megállapodás is. Egy háború, amelyben a bombák pusztítanak... de az adósság folytatódik.