Idén van 80 éve, hogy háborúban nukleáris fegyvereket vetettek be – ez az egyetlen ilyen eset a történelemben: az Egyesült Államok bombázta Hirosimát és Nagaszakit.

A második világháború utolsó szakaszában, Japán megadásának kikényszerítése érdekében az amerikai bombatámadások katasztrofális következményekkel jártak Hirosima és Nagaszaki lakosságára nézve: legalább 210 000 ember vesztette életét, és hosszú távú egészségügyi és genetikai hatások érték Japán népét. A bombázások 1945. augusztus 6-án Hirosimában, majd augusztus 9-én Nagaszakiban történtek.

A Trinity-teszt

Máig az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely nukleáris fegyvert használt háborúban.

A történész, Ben Becker a Liberation News című újságban azt írta, hogy Hirosima és Nagaszaki bombázásait „nem a második világháború végének, hanem egy új háború és egy teljesen új történelmi korszak kezdetének kell tekinteni”. Becker szerint azóta az USA a világ egyik legnagyobb nukleáris arzenáljának birtoklásával fenyeget más nemzeteket. „A nukleáris fegyver már a legelső bevetésétől kezdve az amerikai imperializmus katonai és politikai fegyvere volt” – írta Becker.

A Manhattan-terv és az első robbantás

A Hirosimát és Nagaszakit, valamint Japán népességének nagy részét sújtó bombákat az Egyesült Államok kormányának irányítása alatt, 1942 és 1946 között zajló Manhattan-terv keretében fejlesztették ki.

A projekt létrejöttének egyik fő oka az volt, hogy a szövetségesek attól tartottak, hogy a náci Németország atombombát fejleszt. 1939-ben Szilárd Leó fizikus, Teller Ede és Wigner Jenő magyar tudóstársaival konzultálva megfogalmazott egy levelet, amelyet Albert Einstein is aláírt, és Franklin D. Roosevelt elnöknek címeztek. Az Einstein–Szilárd levél figyelmeztetett arra, hogy a náci Németország nukleáris fegyvereket fejleszthet, és azt javasolta, hogy az USA indítson saját nukleáris kutatási programot.

1945. július 16-án a világ első atombombáját robbantották fel Új-Mexikóban, az amerikai délnyugaton, a Manhattan-terv részeként. A kísérlet súlyos egészségügyi problémákat okozott az évtizedekig tartó sugárterhelés miatt az ott élőknek. A Tularosa Basin Downwinders Consortium (TBDC) kutatásai szerint a ma Trinity Site-ként ismert helyen történt robbanás szokatlan rákbetegségeket okozott a környéken élő 30 000 ember között. Ezek az áldozatok még ma is igazságot követelnek.

A közvetlen következmények és a tiltakozás kezdete

Az amerikai bombatámadások és az ezért meghalt százezrek világszerte felháborodást váltottak ki, még azok körében is, akik korábban a Manhattan-tervhez hasonló program legnagyobb támogatói voltak.

Szilárd Leó, aki maga is részt vett a Manhattan-tervben, 1945 nyarán petíciót írt, amelyben megpróbálta megakadályozni, hogy Harry S. Truman elnök Japán ellen bevethesse a bombát. „Mi, az aláíró tudósok, az atomenergia területén dolgoztunk” – kezdte a petíció. „Eddig attól tartottunk, hogy az Egyesült Államokat atomtámadás érheti e háború alatt, és hogy az egyetlen védelem egy hasonló fegyverrel történő ellencsapás lehet. Ma Németország vereségével ez a veszély elhárult” – hangsúlyozták, figyelmeztetve, hogy az USA „felelősséget vállalhat egy elképzelhetetlen pusztítás korszakának megnyitásáért”.

Albert Einstein, aki eredetileg részt vett az amerikai atombomba fejlesztésében, halála előtt nem sokkal aláírta az 1955-ös Russell–Einstein-kiáltványt, amely „az emberiség teljes megsemmisülésének veszélyéről” figyelmeztetett.

„Íme tehát a probléma, amit nyersen, rémülten és elkerülhetetlenül vetünk fel: véget vetünk-e az emberi fajnak, vagy az emberiség lemond a háborúról?” – kérdezte a kiáltvány, amelyet Bertrand Russell brit filozófus is aláírt.

Nukleáris fegyverkezés

Hirosima után az USA gyorsan bővítette nukleáris arzenálját, és 1949 szeptemberéig, amikor a Szovjetunió is felrobbantotta első atombombáját, monopóliummal bírt ezen fegyverek terén. Az Egyesült Államok válaszként megalkotta a hidrogénbombát, amely ezerszer pusztítóbb volt, mint Hirosimára és Nagaszakira dobott töltetek.

1967-ben az amerikai nukleáris arzenál elérte a 31 255 töltetet és bombát. Ma kilenc ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel: Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea. A Federation of Atomic Scientists 2025-ös jelentése szerint ezek az államok összesen mintegy 12 331 nukleáris töltettel rendelkeznek, melyből több mint 9600 aktívan használatban van.

forrás: Peoples Dispatch