Az év első felében Kína közel háromszor annyit exportált az Egyesült Államokba, mint amennyit onnan importált. A kínai export az USA felé 1,55 billió jüan volt, ami körülbelül 217 milliárd amerikai dollárnak felel meg, míg a Kína–USA import 530,35 milliárd jüant tett ki, ami valamivel több mint 74 milliárd dollár.

Más szavakkal, Kína ismét 1,019 billió jüanos – vagyis 143 milliárd dolláros – kereskedelmi többletet könyvelhetett el az Egyesült Államokkal szemben.

A magas vámokat, amelyek Kína esetében elérték a 145%-os csúcsot, azzal a céllal vezették be, hogy „helyreállítsák azokat a kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek az Egyesült Államok tartós és jelentős árumérleg-hiányához vezetnek” – ahogyan az Trump elnöki rendeletének címe fogalmaz, amely bevezette az úgynevezett „viszonossági vámokat”. A májusi tárgyalási fordulók után a kölcsönös vámokat 10%-ra csökkentették.

Trump azonban később kijelentette, hogy Kína esetében az összesített vám mértéke 55% marad: ebből 20% a „fentanil-ügyből” ered – az USA Kínát okolja az opioidgyártásban használt anyagok területére való bejutásáért –, a fennmaradó 25% pedig korábbi vámokból áll. A Kína és az Egyesült Államok közötti idei első féléves kereskedelmi többlet ugyanakkor csökkenést mutat a 2024 azonos időszakához képest, amikor is 1,14 billió jüan (nagyjából 160 milliárd dollár) volt a többlet.

Kína teljesítménye az első félévben azonban távol áll attól, amit az amerikai elnök állított vagy jellemzett. Májusban Trump azt nyilatkozta, hogy Kína „nagyon rosszul teljesít”. Nem sokkal később, amikor bejelentette az első megbeszélést Hszi Csin-ping kínai elnökkel, már enyhébb hangot ütött meg: „Nem akarunk kárt okozni Kínának. Kínát már így is sok kár érte: gyárakat zárnak be, nagy a társadalmi elégedetlenség, és nagyon örültek, hogy együttműködhetnek velünk” – mondta.

Ding Ji-fang közgazdász a Brasil de Fato-nak azt nyilatkozta, hogy a kínai válaszlépések is szerepet játszottak az amerikai export csökkenésében. „Kína szigorította a ritkaföldfémek amerikai exportjának ellenőrzését, ami komoly problémákat okozott az USA feldolgozóiparában, különösen az autóiparban” – magyarázta Ding, aki a Taihe Intézet vezető kutatója.

A közgazdász hozzátette: a kereskedelem júniusban újra növekedni kezdett, miután enyhültek a Kína által az USA felé irányuló ritkaföldfém-export korlátozásai, valamint az USA félvezetőkínai értékesítési tilalma is – ezek Londonban tartott kétoldalú tárgyalások eredményeként történtek. A kínai vámhivatal (General Administration of Customs) adatai szerint Kína exportja az USA felé júniusban 5,8%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, és 1 százalékponttal nőtt májushoz képest. Az import, amely májusban még 3,4%-kal csökkent, júniusban 1,1%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

Még korai lenne végérvényesen kijelenteni, hogy a magas vámok nem érték el céljukat, vagyis az export és import egyensúlyának megteremtését Kínával szemben. Ám figyelembe véve egyrészt azt, hogy a vámcsökkentés lehetővé tette a kétoldalú kereskedelem újraindulását júniusban, másrészt pedig azt, hogy az egyezmények nem tartalmaznak Kína részéről új engedményeket (legalábbis nyilvánosan ismert módon nem), úgy tűnik, nincs ok másféle forgatókönyvre az év végéig.

A visszaesést piaci diverzifikációval kompenzálták

A két ország közötti kereskedelem 2025 első felében visszaesett. Kína amerikai importja 7,7%-kal csökkent, az Egyesült Államokba irányuló kínai export pedig 9,9%-kal esett vissza. Ezeket a számokat leginkább a második negyedéves, éves szinten számított 20,8%-os zuhanás befolyásolta.

Ez a visszaesés részben kompenzálódott Kína két fő kereskedelmi partnerével: a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN), valamint az Európai Unióval. Az ASEAN 2020-ban vált Kína legfontosabb kereskedelmi partnerévé, megelőzve az USA-t és az EU-t. Az idei év első hat hónapjában az ASEAN a teljes kínai külkereskedelem 16,8%-át tette ki (3,67 billió jüan, kb. 514 milliárd USD). Az export 14,3%-kal, az import pedig 2,3%-kal nőtt.

Az EU esetében – amely a második helyen áll – 3,5%-kal nőtt a kereskedelmi forgalom, összesen 2,82 billió jüanra (kb. 395 milliárd USD), ami a teljes külkereskedelem 12,9%-át jelenti. Kína teljes importja 2,7%-kal csökkent, részben az USA-val folytatott kereskedelem második negyedéves 20,8%-os visszaesése miatt.

Kína teljes exportja azonban 7,2%-kal nőtt. A BRICS-országokkal folytatott kereskedelem is bővült. Az év első felében Kína BRICS-tagországokkal és partnerségeik országcsoportjával folytatott külkereskedelme 6,11 billió jüant (kb. 856 milliárd USD) ért el, ami 3,9%-os éves növekedést jelent – közölte Lü Dalien, a kínai Vámhivatal statisztikai és elemző részlegének vezetője egy múlt heti sajtótájékoztatón.

A belföldi fogyasztás szerepe a növekedésben

Bár a külkereskedelem bővülése fontos szerepet játszott Kína idei első féléves gazdasági teljesítményében, a növekedés fő motorját a belföldi kereslet jelentette.

E tekintetben a fogyasztás emelkedett ki. A kínai kormány folytatta a 2024-ben elindított stratégiát a fogyasztás élénkítésére, amely az úgynevezett Fogyasztási Javak Cseréjét Előmozdító Akcióterv. A központi kormány 81 milliárd jüant (11,3 milliárd USD) különített el a programra a Pénzügyminisztérium adatai szerint.

A program legfeljebb 20%-os támogatást kínál a háztartási gépek, járművek és egyéb termékek újabb, energiatakarékosabb modellekre való cseréjéhez. Wang Wentao kínai kereskedelmi miniszter szerint az akcióprogram 2,9 billió jüan (kb. 407 milliárd USD) értékű forgalmat generált január és június között, „mintegy 400 millió ember részesült támogatásban és különféle ösztönzőkben.”

forrás: Peoples Dispatch