Nyomtatás

Kép: Xinhua/IMAGO Az új versenytársak? A BRICS-országok vezetői július 7-én Rio de Janeiróban

A világ mintha felfordult volna: miközben a szuperhatalom USA és mára nyíltan riválisnak nyilvánított „nyugati” szövetségesei a vámdiktátummal a globális kereskedelmet feudalista bohózattá züllesztik, minden erejükkel tovább szítják a proxy - helyettesítő háborúkat Ukrajnában és a Közel-Keleten, és tovább mélyítik az óriási államadósságot, új hírek érkeznek: A hatalmi politikában döntő jelentőségű gazdasági területen a Nyugat továbbra is teret veszít– ami az egyik fő oka annak, hogy az amerikai kormány megpróbálja megőrizni globális dominanciáját. A washingtoni székhelyű Világbankcsoport legfrissebb júliusi jelentése megerősíti ezt a tendenciát.

Ez különösen nyilvánvaló, ha a vezető országok gazdasági teljesítményét (a bruttó hazai termék, GDP alapján) az árszintbeli különbségek (vásárlóerő-paritás) figyelembevételével vizsgáljuk. Így 2024-ben az első tíz helyet öt-öt ország foglalja el a globális Nyugat és a globális Dél részéről. Ez azonban nem jelenti a paritást. Míg az Egyesült Államok (2. hely), Japán (4.), Németország (5.), Franciaország (9.) és Nagy-Britannia (10.) GDP-je körülbelül 50.025 milliárd dollár (azaz körülbelül 50 billió), addig Kína (1.), India (3.), Oroszország (4.), Brazília (7.) és Indonézia (8.) 70.697 milliárd dolláros gazdasági teljesítményt ér el.

Ez legfeljebb az USA és az EU politikusai számára lehet meglepetés. A globális gazdasági erőviszonyok ilyen eltolódása ugyanis már azelőtt is előre látható volt, hogy az USA és szövetségesei gazdasági háborút indítottak az Orosz Föderáció ellen. Mára úgy tűnik, hogy még az amerikai hatóságoknak is nehéz átlátni, hogy jelenleg hány szankció van érvényben Oroszország ellen – ehhez még hozzáadódnak az EU és különböző nyugati szingularitások, például a londoni háborús uszítók szankciói.

A hatékonyságról szólva: egyértelmű, hogy Oroszországnak súlyos hátrányai származnak ebből: Moszkva teljes külkereskedelme blokkolva van – többek között azért, mert a legjobb szándékok ellenére továbbra sem létezik működőképes pénzügyi infrastruktúra a BRICS-országokban. Ehhez hozzátartozik, hogy mind az Orosz Nemzeti Bank, mind a vállalatok és az oligarchák elég meggondolatlanul több milliárd dollárt tároltak az Egyesült Államokban, az EU-ban vagy Londonban – ezeket most befagyasztották, és hamarosan „teljesen törvényesen” ellophatják.

A nyugati gazdaság gyengeségéhez hozzájárul Kijev folyamatos finanszírozása és a hatalmas katonai kiadások (a GDP 5 százaléka). Ez – és az ezzel járó szociális leépítések – a NATO-t, az EU-t és Nagy-Britanniát a pénzügyi csőd és a társadalmi zavarok szélére sodorhatja. Eközben Oroszország improvizált, növelte a GDP-jét, új kapcsolatokat épített, alternatív kereskedelmi és pénzügyi csatornákat keresett, és elég sikeres volt ahhoz, hogy 2024-ben Indiát, Kínát és Indonéziát követően a vezető gazdasági hatalmak között a legmagasabb GDP-növekedési rátát érje el.

Érdekes, hogy a Világbank szerint Oroszország megelőzte a korábbi harmadik helyezett Németországot. Japán is újra megelőzte a BRD-t. Három és fél évnyi koalíciós kormányzás, gazdasági háború az egykor legfontosabb energiaellátó ellen és egy olyan energiapolitika, amely sok vállalat versenyképességét tönkretette, 2023 óta a lejtőn tartja az egykori exportbajnokot.

A következő gazdasági nagyhatalmak rangsorában (11–20. hely) is változások történtek. Az öt nyugati ország (Olaszország (12.), Spanyolország (14.), Kanada (15.), Ausztrália (19.) és Lengyelország (20.)) mellett öt nem nyugati ország is szerepel: Törökország (11.), Mexikó (13.), Dél-Korea (16.), Szaúd-Arábia (17.) és Egyiptom (18.). Itt is magasabb a nem nyugati országok gazdasági teljesítménye, 14.556 milliárd dollárral szemben a 12.846 milliárd dollárral. Különösen jelentős azonban, hogy Kína, India, Oroszország, Brazília és Indonézia, azaz öt BRICS-ország alkotja a globális gazdaság legerősebb és legdinamikusabb csoportját. Ez a hatalom tovább törekszik politikai jelentőségre, és alapját képezi a törekvésnek a többpólusú világrend iránt.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/504411.weltwirtschaft-neues-machtgef%C3%BCge.html 2025.07.21.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Klaus Fischer 2025-07-22  jungewelt