Ursula von der Leyen, Izrael elkötelezett szövetségese. (Christophe Licoppe / Európai Unió)
A német arisztokrácia megszokta, hogy a történelem rossz oldalán áll. Legtöbbje az 1930-as és 1940-es években Adolf Hitlert támogatta.
A bajor arisztokrata Katharina von Schnurbein a 2020-as években a rossz oldalon áll. Ahelyett, hogy az Európai Unió antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó koordinátoraként a tényleges munkájához ragaszkodna, inkább a népirtást védi, amelyet Izrael a Gázai övezetben okoz. Amint az EUobserver című honlap feltárta, von Schnurbein "zsidókról szóló pletykáknak" minősítette azokat a terjedelmes bizonyítékokat, amelyek szerint Izrael rendszeresen mészárolja le a palesztinokat. Az izraeli kormányban ülő cimboráihoz hasonlóan ő is mindenkit bemocskol, aki akár csak kis gesztusokat tesz a palesztinokkal való szolidaritásból. Egy süteményvásár, amelyet brüsszeli tisztségviselőtársai a Vöröskereszt gázai felhívására szervezett, von Schnurbein szerint a "környezeti antiszemitizmus" példája volt. Von Schnurbein talán nem egy közismert név, de messze nem egy marginális figura Brüsszelben. Bár munkaszerződése nem ad neki felhatalmazást külpolitikai kérdésekkel való foglalkozásra, aktívan próbálta meghiúsítani az Izraellel szembeni szankciók bevezetését. Kétségtelenül örült, hogy az EU kormányai nem jutottak konszenzusra, amikor a héten felmerült az Izrael elleni szankciók lehetősége.
Úgy tűnik, hogy honfitársa, Ursula von der Leyen - aki szintén arisztokrata háttérrel rendelkezik - támogatja őt. Amikor von der Leyen tavaly decemberben megkezdte második ciklusát az Európai Bizottság elnökeként, úgy döntött, hogy von Schnurbein az ő irányítása alatt fog dolgozni. Egy kevéssé észrevett lépéssel von der Leyen diktálta, hogy von Schnurbein többé ne tartozzon az Európai Bizottság igazságügyi osztályához, ahol korábban dolgozott. Ehelyett az Európai Bizottság titkárságához tartozik, amelyet von der Leyen felügyel. Von der Leyen, nehogy elfelejtsük, Izrael elkötelezett szövetségese, aki még Benjamin Netanjahu miniszterelnököt is biztosította arról, hogy "számíthat" az EU támogatására, miután 2023 októberében megkezdődik a gázai népirtás. Azzal, hogy von Schnurbein-t egy másik tárcától "levadászta", von der Leyen csendben aláhúzta, hogy az antiszemitizmus fegyverré tételének napirendje olyasmi, ami mellett teljes mértékben elkötelezett.
Magnus Brunner, az Európai Bizottság osztrák tagja szintén az antiszemitizmus elleni harcért kapott felelősséget von der Leyentől. Brunner még ötéves brüsszeli megbízatásának elején jár. Mégis már most elérte az abszurditás csúcspontját. Néhány hete Brüsszelben olyan plakátokat láttak, amelyeken Izrael-pártiak fotói voltak láthatóak. A plakátokon az igazság állt: a rajta látható személyek népirtás mellett lobbiznak. Brunner számára elfogadhatatlan volt, hogy a város utcáin láthatóak legyenek a tények. Meghívta a lobbistákat - akik közül sokan láthatóak a plakátokon - az irodájába, hogy "szolidaritását" fejezze ki velük. Egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében Brunner azt állította, hogy az Izrael-párti csoportok - amelyeket félrevezető módon "európai zsidó ernyőszervezeteknek" nevezett - egy "mélyen aggasztó és antiszemita kampány" áldozatai. Brunner nem szolgáltatott semmilyen bizonyítékot arra, hogy a plakátokon szereplő embereket vallásuk vagy etnikai hovatartozásuk, nem pedig politikai állásfoglalásuk miatt vették célba.
Brunner megtestesíti a Brüsszelben uralkodó perverzitást. Amikor éppen nem a népirtás apologétáival vállal szolidaritást, akkor azon gondolkodik, hogyan válhat Európa a jelenleginél is kevésbé befogadóvá a menekültek iránt.
A kegyetlenséget ésszerűnek állítja be
A von der Leyen által rábízott feladatok közé tartozik a kitoloncolások növelése és felgyorsítása. E cél elérése érdekében a Frontex, az EU határőrizeti ügynökségének megerősítésével bízták meg. Egy információszabadságra vonatkozó kérelem révén nemrégiben hozzájutottam néhány olyan dokumentumhoz, amelyek fényt derítenek a Frontex tevékenységére. Ezekből világosan kiderül, hogy a Frontex a kitoloncolásokat - vagy "visszatéréseket", hogy a kedvenc eufemizmusát használjam - munkájának "központi elemének" tekinti. A Frontex egyfajta utazási irodaként tekint magára, amely az uniós kormányok számára foglal le vagy segít megszervezni a kitoloncolásokat. Gyakran ezeket menetrend szerinti utasszállító járatokon végzik. A dokumentumokból kiderül, hogy a Frontex elismeri, hogy a von der Leyen által szorgalmazott "visszatérési csomópont" javaslat "ellentmondásos", de az ügynökség kedvezően tekint rá. A javaslat több mint ellentmondásos. Ha megvalósulna, súlyos emberi jogi visszaélésekhez vezetne.
Ez azt jelentené, hogy az embereket táborokba deportálnák azokban az országokban, amelyek hajlandóak felállítani őket. Az uniós kormányok által megvitatott egyik dokumentum szerint a kitoloncolások bírósági ellenőrzését megakadályoznák. Az általam megszerzett dokumentumokból kiderül, hogy a Frontex vezetősége "a visszatéréssel kapcsolatos újdonságokról" beszélgetett Brunnerrel. Az "újdonságok" vagy nincsenek leírva, vagy a Frontex cenzúrázta őket. Az ügynökség jelenlegi tevékenységei alapján beleborzongok, ha belegondolok, hogy mit is tartalmazhatnak.
Idén januárban a Frontex két munkatársa részt vett egy kitoloncolásban a német rendőrség által bérelt repülőgépen. A Frontex belső jelentése szerint a nem együttműködőnek ítélt kitoloncolandó személyeket testbilincsek segítségével lefogták. Egy másik, január végén készült belső jelentés szerint a Frontexet figyelmeztették arra, hogy a Norvégiából kitoloncolt személyeket üldöztetés fenyegeti, ha visszaküldik őket hazájukba. A kitoloncolást mégis végrehajtották. A Frontex egyik "alapvető jogokért felelős tisztviselője" biztosítékokat adott a kitoloncolás során tett intézkedések "helyességéről". A Frontex azt is megállapította, hogy "lehetetlen" volt "érdemben foglalkozni" a kitoloncolással. Ha ezt megtenné, az túllépné az ügynökség hatáskörét. Bár a Frontex jelölte ki annak az országnak a nevét, ahová a személyt küldték, a kitoloncolást "operatív szempontból" "nagyon fontosnak" írja le. 2019 óta ez volt az első kitoloncolás a szóban forgó országba.
A szóhasználat itt tanulságos. A menekültek kiutasítása az Európai Unió számára kiemelt prioritás, minden másnak kisebb jelentőséget tulajdonít. Magnus Brunner és Ursula von der Leyen mindketten jobboldali politikusok. Annak ellenére, hogy javaslataikat "szilárdnak és igazságosnak" csomagolják, nem lehet tévedés, hogy Európát kegyetlenebbé akarják tenni a menekültekkel szemben. Csak logikus, hogy azok a politikusok, akik egy szadista kitoloncolási politikát ésszerűnek állítanak be, alkalmazkodnak a népirtáshoz.
