Miért blokkolja Budapest és Pozsony az EU tervezett szankcióit? Milyen szerepet játszik az áramexport Kijev számára? És miért vannak jelenleg olyan messze a béketárgyalások?
Gábor Stier, a posztszovjet térség szakértője az orosz portál Eurasia.expert interjújában világít rá Magyarország és Szlovákia Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos álláspontjának hátterére, elemzi a feszült magyar-ukrán kapcsolatokat és értékeli a jelenlegi béke kilátásait.
Miért ellenzi Magyarország és Szlovákia következetesen az Oroszország-ellenes szankciókat?
Gábor Stier: Ha a kérdést tágabb kontextusban vizsgáljuk, akkor ez a két ország azért kritizálja az EU szankciós politikáját, mert helytelennek tartja. Úgy látják – és ebben igazuk van –, hogy a szankciók nem érik el a céljukat, és több kárt okoznak az Európai Uniónak, mint Oroszországnak. Ezért értelmetlen ragaszkodni ehhez a politikához. Ha a kérdést szűkítjük, akkor a két közép-európai ország a saját érdekeit védi, például az energiaszektorban, mivel tengerparti hozzáférés nélkül túl drága lenne számukra az orosz energiaforrások helyettesítése. A jelenlegi gazdasági helyzetben ezt egyik ország sem engedheti meg magának. Ráadásul az orosz olaj- és gázellátás évtizedek óta nemcsak olcsóbb – jelenleg körülbelül 15 százalékkal –, hanem megbízható is. Ha ezt a szempontot vesszük figyelembe, akkor értelmetlennek tűnik, hogy az EU az egyik függőséget egy másikra cserélje. Fontos, hogy több lábon álljunk, diverzifikáljunk, így az orosz gáz és olaj továbbra is helyet kap az európai energiamixben.
Továbbá azt is látjuk, hogy ez a két ország gyakran használja a vétó fenyegetését zsarolási eszközként. A szankciókkal szembeni fellépésüket továbbá cselekvési mozgásterük határozza meg, így inkább fenntartásokról van szó – különösen Szlovákia esetében –, mint következetes vétóról. Ezzel eddig sikerült elérniük, hogy átmeneti időszakra mentesüljenek a szankciók alól, és most ennek a mentességnek a meghosszabbításáról van szó. Arról még nem is beszéltünk, hogy az Európai Bizottság az orosz gáz EU-piacról való kivonását kereskedelmi kérdésként kezeli, és nem a szankciók részeként, így ebben az esetben nem lehet vétót emelni. Ezért ezt az eszközt az új szankciócsomaggal összefüggésben kell megvitatni.
Milyen károkat okoznak az EU gazdaságának az Oroszország elleni szankciók?
Gábor Stier: Nyilvánvaló, hogy a szankciók, az orosz energiaforrásoktól való elszakadás gyengítette az Európai Unió versenyképességét; egész iparágak – lásd a német vegyipart – az összeomlás szélén állnak. Ehhez a deindustrializációhoz jelentősen hozzájárult a radikális és átgondolatlan zöld átállás, amelyhez hozzáadódtak a háború hatásai, és ez a hármas hatás mély válságba sodorta a gazdaságot.
Érdemes megjegyezni, hogy Magyarország az energiaágazatban hozott oroszellenes intézkedések esetén az Ukrajnába irányuló áramszállítás korlátozásával fenyegetőzött. Milyen következményei lehetnek ennek Ukrajnára nézve?
Gábor Stier: Magyarország évekig nem szállított áramot Ukrajnába, majd 2024-ben hirtelen az EU legnagyobb áramexportőrévé vált. Az orosz támadások következtében az ukrán energiaszektor összeomlott, így Ukrajna 2024-ben 5,5-szeresére, 4,4 millió megawattórára növelte villamosenergia-importját. Ezen importból a legnagyobb rész, 35 százalék, Magyarországra jut, a második helyen Szlovákia áll 25 százalékkal. A magyar export részesedése megnégyszereződött, Kijev már 152 000 megawattot importál Magyarországról. Ez azonban potenciálisan veszélyes helyzet, mivel Magyarországnak már most nincs elegendő villamos energiája, másrészt pedig nemcsak Ukrajnában, hanem Magyarországon is emelkednek az árak. A piacvezető német tőzsdéhez (Epex Spot) képest a magyar árak magasak. Ugyanakkor folyamatosan emelkedik a Magyarországtól Ukrajnába szállított napi villamosenergia-kapacitás ára. Ezért az ukránok nem kapnak olcsó villamos energiát, sőt, többet fizetnek, mint a németek. Ugyanakkor az Ukrajnába irányuló villamosenergia-export nem csak nyomásgyakorlási eszköz, hanem hatalmas üzlet is. Magyarország ezért egyelőre inkább csak az exportleállítással fenyegetőzik. De nem csak ezért. Nem akarnak új frontot nyitni Brüsszellel szemben. Ráadásul a fenyegetéssel többet lehet elérni Kijevnél a vitás kérdésekben, mint az exportleállítással.
Az ukrán oldal, élén VolodimirZelenszkijjel, aktívan támadja Viktor Orbán magyar miniszterelnököt „Ukrajna-ellenes magatartása” miatt. Mit akar elérni Zelenszkij ezzel a lépéssel?
Gábor Stier: Érthető, hogy Orbán szálka Zelenszkij szemében. Nem is csodálkozhatunk, hogy nagyon örülne egy kormányváltásnak Magyarországon. Kijev számára rendkívül kellemetlen a magyar kormány realpolitikai megközelítése, amely ellentétben áll az európai mainstreammel, és amely a háborút, Ukrajna támogatását és az EU-ba való integrációját érinti. Ezért Zelenszkij minden eszközt bevet, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra. Jó példa erre a két ország között kirobbant kémbotrány.
A kétoldalú kapcsolatok tovább romlottak, mert nemcsak Kijev játszik a „magyar kártyával” otthon és az EU-szinten, hanem Orbán is felhasználja ezt a kérdést a belpolitikában. Magyarországon az ukrán EU-integráció kérdése, valamint a Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspont egyaránt központi témává vált a már megkezdődött választási kampányban. Egyrészt Selenszkij került a célkeresztbe, miközben az ellenzék „Putyin-szidalmazást” folytat. A közeledő választások miatt Kijev ezért erősíti kapcsolatait a magyar ellenzékkel, és Orbán elleni kitöréseit is ebben a kontextusban kell értelmezni. Kijev egyértelműen reméli, hogy kormányváltás lesz Budapesten. A magyar-ukrán kapcsolatok jelenlegi állása miatt ez nem meglepő.
Milyen következményekkel járhat Kijevre, ha a kapcsolatok Budapesttel tovább romlanak?
Gábor Stier: Budapestnek kevés eszköze van arra, hogy Ukrajnát rákényszerítse a kárpátaljaimagyar kisebbség jogainak érvényesítésére és a kétoldalú kapcsolatok konszolidálására. Kijev számára ugyan kellemetlenek a magyar oldal által az EU-szinten folyamatosan hangoztatott fenntartások az ukrajnai kérdésekkel kapcsolatban, de ezek nem változtatnak Brüsszel politikáján. Ukrajna, hasonlóan Trump esetében, Orbánnal kapcsolatban is abban reménykedik, hogy valahogy kitart a bukásáig, és akkor „ezek a problémák megoldódnak”.
Milyen kilátások vannak az orosz–ukrán tárgyalások folytatására? Milyen tényezők fogják meghatározni azok kimenetelét, és milyen következményekkel járna azok kudarca Ukrajna számára?
Gábor Stier: Az isztambuli orosz-ukrán konzultációk célja egyik fél részéről sem azonnali fegyverszünet vagy békeszerződés volt, hanem inkább Trump „játékban tartása”. A helyzet még nem érett meg a békére, hiszen Ukrajna nem omlott össze, Oroszország pedig nem győzött egyértelműen. A frontokon látható egyre intenzívebb orosz előrenyomulás egyértelműbb helyzetet teremthet. A másik, a rendezést akadályozó probléma az európai „tettrekészek” koalíciójának a vártnál nagyobb ellenállása Trump rendezési elképzeléseivel szemben. A megállapodás valamikor Trump és Putyin között születhet meg, addig azonban egyrészről Moszkvának a jelenleginél egyértelműbb helyzetet kell teremtenie a fronton, másrészt Trumpnak megfelelő mozgásteret kell teremtenie az elképzelései érvényesítéséhez, uralnia kell a nyugati blokkot. Egyelőre egyik feltétel sem teljesül, így a béke is messzebb van, mint azt sokan Trump visszatérésekor gondolták.
(Szerk.) Az interjú június 26-án jelent meg a magyar szakportálonmoszkvater, aktualitása miatt szerkesztett formában közöljük. A fordítást Péli Eva készítette.
A szerzőről: Gábor Stier, született 1961-ben, magyar külpolitikai újságíró, elemző és publicista. Külpolitikai szakújságíró a magyar hetilapnál, a Demokrata-nál, valamint alapító főszerkesztője a #moszkvater internetes portálnak, amely a szláv népekről, különösen a volt Szovjetunió országairól ír. Előtte 28 éven át, a lap megszűnéséig a konzervatív napilapnál, a Magyar Nemzetnél dolgozott, 2000 és 2017 között külpolitikai rovatvezetőként. A lap utolsó moszkvai tudósítója volt. Érdeklődési köre a posztszovjet térség és annak jelenlegi geopolitikai fejleményei. Stier rendszeresen ír külpolitikai szaklapokba, cikkei és interjúi rendszeresen megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A „DasPutin-Rätsel” (A Putyin-rejtély, 2000) című könyv szerzője, 2009 óta a Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elnök által alapított Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin Klub állandó tagja.
#moszkvater
Forrás: https://globalbridge.ch/gabor-stier-aus-ungarn-ueber-eu-sanktionen-ukraine-beziehungen-und-friedensaussichten/ 2025. július 2.
A cikket németről magyarra fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
