MontecruzFoto: Rendőri erőszak tüntetők ellen a Nakba-napon Berlinben (2025. május 15.)

Támadások a Palesztinával szolidaritást vállalók ellen: a német fővárosban tapasztalt elnyomás nem válhat mércéjévé Európának

Ez a kutatás a Journalism fund Europe támogatásával jött létre.

Minden hétvégén több százezren tüntetnek Európa-szerte az izraeli népirtás ellen Gázában. Az aktivisták újra és újra pénzbírságokkal és rendőri erőszakkal szembesülnek. Négy európai városban végzett határokon átnyúló vizsgálat nagyon eltérő mértékű elnyomást tár fel, Berlin áll az élen. A német állam több ezer nyomozást indított tüntetők ellen.

Június 6-án ezért az EU emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty felszólította Alexander Dobrind-t szövetségi belügyminisztert, hogy tartsa tiszteletben a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát. „Aggasztanak a rendőrség tüntetőkkel, köztük kiskorúakkal szemben alkalmazott túlzott erőszakról szóló jelentések, amelyek esetenként sérülésekhez vezettek” – írja a biztos, és bírálja a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását „egyetemeken, kulturális és művészeti intézményekben, valamint iskolákban”, valamint a tüntető külföldi állampolgárok kiutasítására irányuló kísérleteket. Az IHRA antiszemitizmusra vonatkozó munkadefinícióját „néhány német hatóság úgy értelmezi, hogy Izrael kritizálása automatikusan antiszemitizmusnak minősül”.

Madrid

Madridban a Sumar párt kormánytagjai egyszeri alkalommal vettek részt a Palesztinát támogató tüntetéseken. Míg más spanyolországi tüntetéseken szigorúan alkalmazzák az úgynevezett „szájzáró törvényt”, a rendőrség általában nem akadályozta a palesztinbarát demonstrációkat. Barcelonában és Sevillában elszigetelt erőszakos cselekmények történtek, Madridban pedig a rendőrség 91 személy adatait vette fel, akik részt vettek egy útlezárásban, de nem emeltek vádat ellenük.

Juan madridi ügyvéd szinte minden nagy tüntetésen részt vett. Véleménye szerint a kemény fellépés ártott volna a kormánynak, ahogy azt a jW-nek nyilatkozta. „A kormány társadalmi bázisa nagy empátiával viseltetik a palesztin nép iránt.” Pablo, az Autonóm Egyetem professzora és a Complutense Egyetem tüntetőtáborának résztvevője rámutat, hogy a „ Spanyolország elismerte Palesztinát, de a gyakorlatban sem a fegyverszállítások, sem izraeli hajók ellen nem lépet fel, és a hajók továbbra is áthaladnak a kikötőinkben” – kritizálja az aktivista. Szerinte „a palesztin kérdés sokban megmutatja Európa ellentmondásait azokkal az értékekkel kapcsolatban, amelyeket védeni állít”. Itt „nyíltan rasszisták és gyarmatosítók”. Ez nem az antiszemitizmus elleni küzdelem, hanem „az iszlamofóbia elősegítése”.

Amszterdam és Párizs

Párizs és Amszterdam esetében vegyes a kép. Amszterdamban Wilders, Izrael fanatikus támogatója a bizonytalan kormányzati helyzet miatt komoly az elnyomás veszélye. Bár a rendőrség eddig tartózkodott a nagyobb beavatkozástól, 2024 októberében már jól látható volt a kettős mérce: míg az izraeli tüntetőket védték, addig a palesztin szolidaritást kimutatókat brutálisan feloszlatták. Tavaly novemberben pedig aktivistákat csaltak csapdába - átmeneti letartóztatás után szabadon engedték őket, majd rendőrök vadásztak rájuk.

Párizsban a tüntetéseket eleinte betiltották, de mégis sor került rájuk. Letartóztatások és több tucat pénzbírság is volt. A SciencesPo (a párizsi egyetem politikatudományi karán) és később a Sorbonne egyetemen tartott palesztinbarát diák táborokban 86 embert tartóztattak le, ugyanazon a napon pedig további kettőt a SciencesPo-n. Párizsban Izrael támogatására is voltak tüntetések, de letartóztatások nem voltak. Tavaly március 8-án egy nődemonstráció során több pro-palesztin tüntetőt letartóztattak.

Franciaországban számos jelentés érkezett a rendőri erőszakról a pro-palesztin tüntetéseken, különösen akkor, ha azok nem voltak engedélyezettek. Az általános tilalmat azonban jogellenesnek nyilvánították, és a helyi hatóságoknak most minden esetet külön kell vizsgálniuk. Itt figyelembe kell venni az elmúlt tíz év társadalmi mobilizációk elleni növekvő elnyomásának kontextusát. A palesztin tüntetések elnyomásának legszembetűnőbb aspektusai közé tartozik a „terrorizmus dicsőítése” vádja, a kufiák és zászlók kriminalizálása a nyilvános térben, valamint az UrgencePalestine szolidaritási csoport betiltása.

A francia kormány azonban kezd csökkenti Izrael iránti támogatását, és Németországban is hallani a kormány részéről halkan kritizáló hangokat Izrael gázai fellépésével kapcsolatban, míg Spanyolország miniszterelnöke még odáig is elment, hogy Izraelt „népirtó államnak” nevezte. Az azonban még kérdéses, hogy ezek a politikai elmozdulások a tüntetések korlátozásának enyhítéséhez és a folyamatban lévő büntetőeljárások megszüntetéséhez vezetnek-e. Különösen most, miután Merz szövetségi kancellár kijelentette, hogy Izrael „a piszkos munkát végzi el helyettünk” Iránban, még semmi sem világos.

Berlin

2023. október 18-án Berlinben betiltottak egy tüntetést a Neukölln kerületben, de az emberek mégis kimentek az utcára. Több tanú szerint a rendőrség aránytalanul reagált. A 2024 áprilisában megtiltott palesztin kongresszus is sértette a véleménynyilvánítás szabadságát. Az év május 3-án a Humboldt-Egyetemen tartott ülősztrájk során erőszakos rendőri beavatkozásra került sor. Szeptemberben a „Palesztina beszél” aktivista csoport jelentést tett közzé a rendőri erőszakról. Az, hogy ezt a szervezetet most a „Zsidó Hang a Közel-Kelet Igazságos Békéjéért” egyesülettel együtt a legújabb alkotmányvédelmi jelentés szélsőségesnek minősíti, az általános elnyomás fényében kell értelmezni.

Videofelvételek és tanúvallomások bizonyítják: több napon át tartó tüntetések során, többek között 2025. május 15-én – a Nakba-napon – a rendőrség ismét erőszakosan lépett fel: rúgások, ütések, fájdalmas fogások, a letartóztatottak szemének és szájának eltakarása, valamint a paprika spray túlzott használata. A tüntetők elmondták, hogy bekerítették őket, és hogy a rendőrök még a kis tüntetéseken is teljes felszerelésben jelentek meg. Egy videón látható, ahogy a rendőrök egy vérző embert rángatnak az utcán.

Az államérdek mint kifogás

A német kormány bűncselekménynek minősítette és antiszemitának nyilvánította a palesztinbarát tüntetéseken skandált szlogeneket, különösen a „Fromtherivertothesea – Palestinewill be free” (A folyótól a tengerig – Palesztina szabad lesz) szlogent. Ez „alkotmányellenes és terrorista szervezetek szimbóluma”, ami „Berlin szövetségi tartományban bűncselekménynek minősül” – magyarázta a rendőrség a kutatócsoportnak, és ennek megfelelően jár el. Ilyen intézkedés egyetlen más vizsgált európai városban sem található. Ehhez jön még az arab nyelvű beszédek és énekek tilalma bizonyos tüntetéseken; csak angol vagy német nyelvűek megengedettek. Az intézkedések arányosságára vonatkozó kérdésre a berlini rendőrség azt válaszolta, hogy „a jogállamiság semleges garanciavállalójaként és az állami erőszakmonopólium birtokosaként törvényesen jogosult” erre. A jogalap a „berlini közbiztonság és közrend védelméről szóló általános törvény”.

ClemensArzt, a Berlini Gazdasági és Jogi Egyetem közjogi professzora és a Berlini Biztonsági Kutatóintézet (FÖPS Berlin) igazgatója a jW-nek nyilatkozva elmondta, hogy 2023 októbere óta számos tüntetésen vett részt, és sokkoló élményeket szerzett. Úgy véli, hogy a május 15-i rendőri beavatkozás illegális volt. „Erre a mértékű rendőri erőszakra nem volt szükség. Ez egyszerűen brutális erőszak volt, semmi más, és még soha nem tapasztaltam ilyet.”

Arzt elmagyarázza a német állam dilemmáját: „Összességében elmondható, hogy Németországban az úgynevezett állami érdek az, hogy minden áron támogassa az izraeli kormányt”, ami Németország holokausztért viselt bűnéből és történelmi felelősségéből fakad, és ezért „a német kormány nem akar negatív képet mutatni azokról az emberekről, akik Izrael ellen vagy a palesztin ügy mellett tüntetnek”. Ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Németországnak be kell tartania a gyülekezési szabadságra vonatkozó nemzetközi jogi normákat, ami jelenleg azonban nem történik meg.

Emberi jogi jogsértések

MarjoleinKuijers, az Amnesty International európai emberi jogi szakértője Hollandiában, a jW kérdésére válaszolva aggodalmát fejezi ki a palesztinbarát tüntetések során alkalmazott aránytalan rendőri erőszak miatt. Kuijers emlékeztet arra, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EMRK) a tagállamoknak mérlegelési jogkört biztosít az alapvető jogok értelmezésében, de az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB) ítéletei kötelező erejűek.

Emlékeztet az ECHR 11. cikkére, amely garantálja a gyülekezési és egyesülési szabadságot. Néhány kormány „biztonsági okokkal” indokolta e jogok korlátozását, de a korlátozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie. „A szlogenek előzetes betiltása egyszerűen cenzúra, amit az ECHR egyértelműen tilt.” A jog csak olyan esetekben korlátozható, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak vagy a diszkrimináció, és „ez biztosan nem vonatkozik a »Fromtherivertothesea …« szlogenre” – állítja meggyőződéssel.

A jogi úton járás azonban nehézkes lehet, mivel a bírák és az ügyvédek inkább kénytelenek a nemzeti jogot alkalmazni, ha a biztonsági erők olyan politikai utasítások alapján járnak el, amelyek ellentétesek az európai joggal. Ilyenkor csak az EJEB-hez lehet fordulni. „Ez tíz-tizenegy évig is eltarthat.”

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/502397.repression-berlin-tritt-die-europ%C3%A4ische-menschenrechtskonvention-mit-f%C3%BC%C3%9Fen.html 2025.06.21.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó