Nyomtatás

Kép: IMAGO/dts hírügynökség Az EU-tagállamok zászlai az Európai Tanács épületében Brüsszelben

Aki képet szeretne kapni az EU helyzetéről, annak elég egy pillantást vetnie a legutóbbi EU-csúcstalálkozó eredményeire. A napirenden külpolitikai központi témák álltak – a legfontosabbak közül kettőt említsünk: a Oroszországgal szembeni fellépés és az Izraelhez való viszony. Mi született? Nem sok. Nehézségek árán sikerült meghosszabbítani a korábbi Oroszország-szankciókat; ezt hat havonta meg kell tenni. Aztán megakadt a tárgyalás az új szankciócsomagról – már a tizennyolcadikról. Amikor az EU 2022-ben elkezdte kidolgozni a harmadik, sőt a negyedik szankciócsomagot, mert az elsők nem hozták meg a kívánt hatást, sokan viccelődtek, hogy végül tizenkettedik, sőt tizenötödik csomag is várható. Időközben a valóság utolérte a szatírát. De egyszer véget kell érnie. Szlovákia vétót emelt a tizennyolcadik csomag ellen, amelyet az EU-csúcstalálkozón kellett volna elfogadni.

Az ok tanulságos. Mivel az EU nem tudja rávenni Magyarországot és Szlovákiát, hogy önként feladják orosz olaj- és gázimportjukat – az ezt előirányzó szankciókat a két állam vétóval megakadályozhatná –, most egyszerű többségi döntéssel, törvény útján próbálja ezt elérni. Pozsony most a tizennyolcadik szankciócsomagot akarja megvétózni, amíg az EU nem szünteti meg a szlovák olaj- és gázellátás elleni támadását. Patthelyzet? Várjuk ki. Berlinben olyan elképzelések keringnek, hogy a jövőben az EU-szankciókat is egyszerű többséggel fogadják el. Találékony jogászok állítólag rájöttek, hogy ez jogilag megalapozható. Mi lesz akkor? Aki azt hiszi, hogy Magyarország és Szlovákia ebben az esetben egyszerűen meghátrál, az nem ismeri a helyzetet. A brüsszeli dominancia alatt felgyülemlett nyomás egyre növekszik. Ha a vétó elbukik, új kivezető utat fognak keresni. A feszültségek tovább növekednének.

És ez nem az egyetlen probléma. Néhány EU-tagállam – például Írország és Spanyolország – nagyon izgatott a gázai háború miatt. Izrael nyilvánvaló emberi jogi jogsértései nem kényszerítik-e az EU-t az országgal kötött társulási megállapodás felfüggesztésére? A német kormány nem lát súlyos izraeli bűncselekményeket Gázában, ezért vétójogával él. A nézeteltéréshez külső nyomás is társul. Az Egyesült Államok hamarosan újra bevezeti az áprilisban 90 napra felfüggesztett vámokat. Egy olyan megoldás nem látszik, amely ezt megakadályozhatná. Legalább az EU-csúcstalálkozó megegyezett abban, hogy nagylelkűen engedélyezi Bulgáriának az euró bevezetését 2026. január 1-jével. Egy csepp harmónia a viták tengerében? Nos, a bulgáriai lakosság harmada támogatja az eurót, de több mint a fele ellenzi bevezetését és tiltakozik ellene. Friedrich Merz szövetségi kancellár kedden a Bundestagban Donaldhoz hasonlóan pompásan dobálózott a „erő” szóval. Az ő esetében ez másképp nézne ki.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/502899.disharmonie-in-br%C3%BCssel.html 2025.06.28.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Jörg Kronauer 2025-06-30  jungewelt