Fotó: instagram.com/claudia_shein
Nemrég elnökválasztások voltak Mexikóban, és a latin-amerikai ország élére először áll egy nő, Claudia Sheinbaum. Míg Ausztriában és Európában egyre erősebb jobbra tolódás figyelhető meg, Mexikóban ismét a baloldal győzedelmeskedett, ráadásul lenyűgöző többséggel. De ki is valójában ez a nő, aki az elkövetkező hat évben több biztonságért, jobb oktatási rendszerért és társadalmi igazságosságért fog küzdeni?
Tartalom
Az első női elnök a köztársaság 200 éves történetében
Fizikusként a klímaválság ellen
Mexikóváros polgármestere: szociális programok, környezetvédelem és tömegközlekedés fejlesztése
A bandák és a drogkartellek a legnagyobb kihívások
Kétszeres minimálbér, magasabb nyugdíjak: Sheinbaum a baloldali utat akarja folytatni
Mexikó jövője: sajtószabadság, jobb oktatás és az energiaárak befagyasztása
Az első elnök a köztársaság 200 éves történetében
Claudia Sheinbaum Mexikó első női elnöke lett a spanyol függetlenség óta. A jelenlegi kormánykoalíció jelöltje a múlt heti választásokon közel 60 százalékos eredménnyel győzte le riválisait, és ezzel történelmet írt. A 61 éves nő győzelmével három mérföldkövet állított fel: ő az első nő a latin-amerikai ország élén, olyan magas szavazati aránnyal nyerte a választásokat, amilyet már régóta senki, és ő az első zsidó származású személy a katolikus ország elnöki posztján.
„Tisztában vagyok vele, hogy hatalmas a felelősség, de ha meggyőződés és szeretet fűz az emberekhez, akkor mindent el lehet érni. Történelmet írtunk” – hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus Instagram-oldalán.
https://www.instagram.com/claudia_shein/?utm_source=ig_embed
Sheinbaum a baloldali, illetve szociáldemokrata Movimiento de Renovación Nacional (MORENA) kormánykoalíció és két kisebb koalíciós partner, a Munkáspárt (PT) és a mexikói Zöldek (PVEM) jelöltje. A választás további különlegessége, hogy a legfontosabb ellenzéki szövetség, a Frente Amplio por México (Széles Front Mexikóért) is egy nőt, Xóchitl Gálvez szenátort és számítógépes mérnököt jelölt. Így az ország történetében először két nő indult az elnöki posztért.
A médiában megjelent hírek szerint Sheinbaum végül ilyen magas választási eredményt ért el, részben a hivatalban lévő államfő népszerűségének is köszönhetően. Több mint öt évvel hivatalba lépése után ugyanis még mindig a mexikóiak mintegy 60 százaléka támogatja Andrés Manuel López Obrador elnököt. Mivel az alkotmány szerint ő nem indulhatott volna második alkalommal, Sheinbaum már régóta az ő utódjának szánták. Ennek oka, hogy López Obrador közeli bizalmasának számít, mivel mindketten ugyanazokat a politikai meggyőződéseket vallják.
Fizikusként a klímaválság ellen
A leendő elnök kétgyermekes anya, litván és bolgár gyökerekkel rendelkezik, és testvéréhez hasonlóan fizikát tanult. Doktori fokozatát energetikai technológiából szerezte. A tudomány iránti lelkesedése már gyermekkora óta megmutatkozott, hiszen szülei is tudósok: édesanyja biológus, édesapja vegyészmérnök. Kezdetben tudományos karriert folytatott, professzor volt, számos könyvet írt és az ENSZ éghajlatváltozási paneljén dolgozott. 2007-ben ez utóbbi elnyerte a Nobel-békedíjat. Emellett Mexikóban az első tudósok közé tartozott, akik intenzíven foglalkoztak a klímaváltozással.
Sheinbaum többet szeretne befektetni a tiszta energiába.
Mexikóváros polgármestere: szociális programok, környezetvédelem és tömegközlekedés fejlesztése
A politikai aktivizmus már kiskorától meghatározta életét – mindkét szülője az 1960-as években részt vett a mexikói munkás- és diákmozgalomban. Ő maga is mindig összekapcsolta tudományos karrierjét a politikai elkötelezettséggel. Sheinbaum már tanulmányai alatt kapcsolatba került a politikával. 1986 végén egy egyetemi hallgatói mozgalom tagja volt, amely az egyetem privatizációja ellen küzdött. Az 1980-as évek végén társalapítója volt a Partido de la Revolución Democrática (Demokratikus Forradalmi Párt, röviden PRD) pártnak. 2014-ben azonban kilépett a pártból, és csatlakozott López Obrador által alapított MORENA párthoz.
Sheinbaum 2000-ben került először politikai tisztségbe. Amikor López Obrador Mexikóváros polgármestere lett, környezetvédelmi miniszterként bevette a városi kormányba. Fő feladata a város szennyezésének csökkentése volt. 2015-ben Mexikóváros legnagyobb kerületének, Tlalpan-nek lett kerületi polgármestere, majd 2018-ban, López Obrador elnökké választása után átvette a városvezetést. 2023-ig ő volt az első női polgármestere a többmilliós metropolisznak, majd végül lemondott tisztségéről, hogy elnökjelöltként induljon. Mexikóváros polgármesterként a koronavírus-járványt kezelte, a környezetvédelem és a tömegközlekedés elektromosításáért küzdött, valamint a szociális programok bővítését támogatta.
A közbiztonság terén jelentős sikereket ért el. Hivatali ideje alatt ugyanis a fővárosban felére csökkent a gyilkosságok száma.
A bandák és a drogkartellek a legnagyobb kihívások közé tartoznak
A biztonságpolitika a jelenlegi választási kampányban is központi szerepet játszott, mivel azt az országban dúló erőszak árnyékolta be. A választások előtt 37 jelöltet gyilkoltak meg. A közvélemény-kutatások szerint a biztonság a mexikói lakosság legégetőbb problémája. A bandák és a kábítószer-bűnözés Mexikóban Sheinbaum számára is az egyik legnagyobb feladat lesz a következő hat évben. A tudósnak azonban más akadályokkal is meg kell küzdenie. Végül is ő az első nő egy még mindig machizmus, azaz férfi dominancia által jellemzett ország élén.
A közbiztonsági politika az egyik legfontosabb kihívás – Fotó: flickr/Secretaría de Cultura de la Ciudad de México
Kétszeres minimálbér, magasabb nyugdíjak: Sheinbaum folytatni akarja a baloldali utat
A 61 éves politikusnő számára további kihívást jelent López Obrador sikeres szociális reformjainak folytatás. A jelenlegi elnök magas népszerűségének jelentős része annak köszönhető, hogy ő volt az első elnök, aki a szegénység elleni küzdelmet vette napirendre. A társadalmi egyenlőtlenség és a szegénység elleni küzdelem volt az elsődleges cél. Hivatali ideje alatt az államfő egy politikai projektet követett, amelyet 4T-nek (negyedik átalakulás) nevezett. Ez a terv elsősorban baloldali nemzeti politikát irányzott elő, amelynek keretében a lakosság igazságos szociálpolitikában és átfogó szociális programokban részesülne.
Így többek között emelte a nyugdíjakat és megduplázta a minimálbért. A koncepció sikeresnek bizonyult: a szegénységi ráta az ő 2018-as hivatalba lépésekor mért 42 százalékról 2022-re 36 százalékra csökkent. Ez egyértelműen ellentétben áll a korábbi kormánypártok neoliberális politikájával.
Pontosan ezzel a programmal aratott földcsuszamlásszerű győzelmet a legutóbbi, 2018-as elnökválasztáson, és vetett véget a két nagy párt, a Partido Revolucionario Institucional (PRI) és a Partido Acción Nacional (PAN) csaknem száz éves uralmának.
Mexikó jövője: sajtószabadság, jobb oktatás és az energiaárak befagyasztása
Sheinbaum azzal a politikai ígérettel lépett színre, hogy pontosan ezt az irányvonalat fogja folytatni. Ugyanakkor az oktatási rendszer és a biztonság javításáért is tenni szeretne, és többet kíván befektetni a tiszta energiába.
A hivatalos eredmények bejelentése után a leendő elnök asszony a médiához fordult, és hangsúlyozta:
„Békében és harmóniában kell együttműködnünk egy igazságosabb és gazdagabb Mexikó építése érdekében”.
Emellett garantálta a központi bank függetlenségét, a sajtó- és gyülekezési szabadságot, a vállalkozói szabadságot, és bejelentette, hogy minden formájú diszkrimináció ellen harcolni fog. Megígérte továbbá, hogy elődjének népszerű szociális segélyeit fenntartja, és biztosította, hogy nem lesznek áremelések az üzemanyagok és az áram esetében.
Forrás: https://kontrast.at/claudia-sheinbaum-praesidentin-mexiko/?fbclid=IwY2xjawLHVBpleHRuA2FlbQIxMQABHvjXDkpb06QZEkZao6NSznwxyBHvCk34t6m41jnMYEt_MSRddmHtrzTGY4LF_aem_x8XlXj5gX-hEHFti3cy7wQ&sfnsn=mo 2024. június 14.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
