Fotó: Jürgen Heiser Ismael Mohamad/UPI Photo/imago

Gázában is George Floyd falfestményeivel tiltakoztak a rasszista erőszak ellen (2020. június 21.).

Háttér: Elveszett remények George Floyd meggyilkolásának ötödik évfordulóján a világ figyelme ismét az Egyesült Államokban elkövetett rendőri erőszakra irányul. A 2020 májusában történt események után sok megkérdezett úgy vélte, hogy ez a történelmi pillanat visszatekintve az lesz, „amely tartós változást hozott a faji egyenlőség irányába”. Ezt a feltételezést most a washingtoni székhelyű, független amerikai agytröszt, a Pew Research Center (rövidítve Pew) vizsgálta. A Pew saját szavai szerint „információkat szolgáltat társadalmi kérdésekről, a közvéleményről és a demográfiai trendekről, amelyek az Egyesült Államokat és a világot alakítják”. A központ május 7-én közzétett tanulmánya szerint 2020 szeptemberében az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 52 százaléka még úgy vélte, hogy „a rasszizmus kérdéseire való fokozottabb összpontosítás az elkövetkező években jelentős pozitív változásokat fog hozni az egész országban”. 2025-ben azonban az Egyesült Államokban a megkérdezettek 72 százaléka állította, hogy „a faji egyenlőtlenségekre való összpontosítás nem hozott javulást a fekete közösség számára”. „Ezen túlmenően 2025-ben a fekete amerikaiak 67 százaléka kétli, hogy az Egyesült Államok valaha is elérheti a faji egyenlőséget.” Öt évvel korábban a válaszadók 65 százaléka, szinte azonos arányban osztotta ezt a véleményt. A „Black Lives Matter” mozgalomhoz való viszony is kedvezőtlenül változott. A BLM a 2020-as tüntetések során a megkérdezett amerikaiak 67 százalékának támogatását élvezte, ami Floyd meggyilkolása után a #BlackLivesMatter hashtag használatával még tovább nőtt. A „Black Lives Matter” támogatottsága azonban 2020 júniusához képest mára 15 százalékponttal, jelenleg 52 százalékra esett vissza. (jh)

Öt év telt el azóta, hogy a világ figyelme az amerikai Minnesota állambeli Minneapolisra irányult, miután 2020. május 25-én George Floyd, egy újabb afroamerikai férfi rasszista rendőri erőszak áldozata lett. A 46 éves férfit egy boltban azzal gyanúsították, hogy hamis 20 dolláros bankjeggyel akart cigarettát fizetni. A bolt tulajdonosa a rendőrséget hívta, ami végzetes beavatkozást eredményezett, amelynek végén Floyd-ot a fehér járőr, Derek Chauvin megfojtotta. Végtelennek tűnő kilenc perc és 29 másodpercig Chauvin térdre nyomta a földön fekvő férfi nyakát, és könyörtelenül figyelmen kívül hagyta Floyd könyörgő szavakat: „Nem kapok levegőt”.

Floyd segélykérése „Nem kapok levegőt” szinonimájává vált a fekete lakosság helyzetének, akiket a rasszista amerikai társadalom megfojt. Halálos rendőri erőszakkal ismétlődött meg a brutális rasszizmus traumája azok ellen, akiknek ősei rabszolgaként kerültek Afrikából, és akik a mai napig küzdenek polgári jogaikért.

Floyd meggyilkolásának tanúja a 17 éves Darnella Frazier volt, aki mobiltelefonjával rögzítette a halálos küzdelmet. A felvétel vírusként terjedt el, és később Chauvin elleni bírósági eljárásban fő bizonyítékként szolgált. A gyilkossági per 2021 márciusában kezdődött, Frazier a bíróságon elmondta, hogy éjszakánként folyamatosan felébred, és bocsánatot kér George Floydtól, mert „nem tett többet”, idézte az amerikai online portál The 19th News. Bűnösnek érzi magát, mert látta, „hogy fájdalmai vannak”, „veszélyben van és tehetetlen”. A fiatal nő elmondta, hogy „hetekig nem aludt rendesen”, és „minden alkalommal, amikor rendőrautót látott, pánikrohamok és szorongás fogta el”.

Bravada Garrett-Akinsanya klinikai pszichológus és rasszista traumák szakértője a The 19th Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy Frazier szenvedései sok szempontból tipikusak „a fiatal feketék, különösen a fiatal fekete nők és lányok számára, akikre a rendőri erőszak pszichés egészségre gyakorolt hatása különösen súlyos”. A pszichológus szerint ezek a szorongásos állapotok széles körben elterjedtek a fekete közösségekben.

George Floyd meggyilkolása „az amerikai történelem legnagyobb szégyene” – jelentette ki Al Sharpton polgárjogi aktivista és lelkész egy minneapolisi tüntetésen, Floyd meggyilkolásának első évfordulóján. De „feketék és fehérek, fiatalok és idősek” „a világjárvány közepette vonultak utcára” – hangsúlyozta Sharpton, kiemelve az anti-rasszista mozgalom bátorságát és ellenállását, amely Donald Trump első elnöki ciklusa alatt az elnyomás ellenére is határozottan tüntetett a rendőri erőszak ellen.

A „Black Lives Matter” mozgalom a 2012-ben meggyilkolt Trayvon Martin és a 2014-ben meggyilkolt Michael Brown lincselései nyomán jött létre. Floyd meggyilkolása után tömegmozgalommá vált, amely messze túllépett az ország határain, és a Gázai övezet és a Ciszjordánia megszállt területein élő palesztin fiatalokat is mozgósította.

A palesztinok erős szolidaritásáról az Egyesült Államok fekete ellenállásával kapcsolatban a nemzetközi média alig számolt be. Ez a militáns tiltakozó mozgalom számos palesztin település házainak falára és az Izrael által emelt apartheidfalra nagy falfestményeket készített Floyd portréjával és olyan szlogenekkel, mint „I can't breathe – Justice for George Floyd” (Nem kapok levegőt – Igazságot George Floydnak) és „Black and Palestinian Lives Matter” (A fekete és palesztin életek számítanak). Sok palesztin azonosult Floyddal, mert őket is már porba nyomtaegy rendőr vagy az izraeli megszálló csapatok katonájának térde.

Taqi Spateen Ramallahból az egyik palesztin művész volt, aki 2020-ban támogatta az Egyesült Államokban zajló tüntetéseket. Floyd arcát festette a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó szégyenfalra. „George Floydot gyakorlatilag megfojtották” – nyilatkozta Spateen az független izraeli-palesztin online portálnak, a Mondoweiss-nek –, „és ez a fal minden nap fojtogat minket, és elveszi a levegőnket”.

Öt évvel később Tel-Aviv ma a Gázai övezetben szabadjára engedi a második „nakbát” (katasztrófát), a Ciszjordániában pedig az apartheid-rezsim katonái védik a cionista telepesbandák erőszakos ámokfutását, és a palesztin lakosságnak sehol sem hagynak levegőt venni. Az Egyesült Államokban ma széles körű szolidaritási mozgalom küzd a népirtás és az etnikai tisztogatások ellen, a saját elnyomóik elleni ellenállás szellemében.

Donald Trump újraválasztása az Egyesült Államok elnökévé az izraeli népirtási kampány árnyékában történt. A választási kampányban elsősorban a Demokrata Párt volt az, amely „antiszemitizmus” vádjával megpróbált elhallgattatni minden kritikát Benjamin Netanjahu szélsőjobboldali kormánya ellen, és megpróbálta szétverni a feketék és a palesztinok közötti szolidaritást. De hiába. A demokraták és a republikánusok egyaránt tömegmozgalommal szembesülnek az utcákon, a gettókban és az egyetemeken, amely minden elnyomás ellenére a mai napig nyilvánosságra hozza az Egyesült Államok és Izrael katonai-ipari komplexuma, az amerikai és az izraeli hadsereg, valamint az amerikai rendőrség és az izraeli biztonsági apparátus közötti szoros kapcsolatokat, és a rasszizmus, a háború és a népirtás véget vetését, valamint egy szabad Palesztina létrejöttét követeli.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/500626.black-lives-matter-i-can-t-breathe.html

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó