«Mint már mondtam, nem félünk a nemzetközi összehasonlításoktól. Mi vagyunk Európa bajnokai, ha családi juttatásokról van szó. (...) (Claudia Plakolm) HAMIS
A politikusok szeretik a szuperlatívuszokat. Claudia Plakolm, az önjelölt ÖVP családügyi minisztere sem kivétel ez alól: ő is rámutat arra, hogy Ausztria a családi pótlékra fordított kiadások tekintetében az első helyen áll. Valóban igaz ez? Valóban Ausztria költi a legtöbbet a családokra az EU-ban?
A gyors válasz: nem. Az állam háromféle módon nyújthat pénzügyi támogatást a családoknak.
- Utalások: A közvetlenül kifizetett összegeket a bankszámlára utalják (beleértve a gyermeknevelési támogatást, a gyermeknevelési támogatást), és a kedvezményezett háztartásoknak adják a legnagyobb mozgásteret. Költhetik bérleti díjra, magántanárra vagy állatkerti látogatásra.
- Adókedvezmények: A juttatások (például a Családi bónusz plusz, az egyedülálló jövedelműek adójóváírása) csökkentik az adóterheket. Ez a kar azonban csak a fizetési számlán keresztül működik. Az alacsony jövedelműek viszonylag kevesebbet kapnak. A munkanélküliek üres kézzel távoznak.
- Természetbeni juttatások: Ez adja az államnak a legnagyobb irányító hatást a pénz felhasználását illetően, különösen az állami óvodákban.
Annak érdekében, hogy a családi ellátásokra fordított kiadások nemzetközileg összehasonlíthatóak legyenek, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a három területet a gazdasági növekedéshez (GDP) viszonyítva használja viszonyítási alapként. Az ehhez szükséges adatokat a különböző nemzeti hatóságok gyűjtik, kiigazítják és bizonyos késéssel közlik a nemzetközi statisztikai hivatalokkal.
Kép: 
Az OECD legfrissebb rendelkezésre álló adatai 2021-ből származnak. A skandináv országokban, például Svédországban és Finnországban több adópénzt költenek természetbeni juttatásokra. Ezzel szemben az olyan országok, mint Lengyelország és Ausztria, nagymértékben támaszkodnak a pénzbeli juttatásokra és az adójóváírásokra.
Az utóbbi országban különösen nagy hangsúlyt fektetnek a közvetlen készpénzjuttatásokra, például a családi pótlékokra. Ausztria a gazdasági teljesítmény 1,78%-át kitevő transzfereket fizet a családoknak, amivel a köztársaság 2021-ben az ötödik helyen áll az OECD euró rangsorában. Más a helyzet a természetbeni juttatások esetében: a GDP 0,8%-ával Ausztria még az uniós átlag alatt van.
Az élmezőnyhöz tartozunk, de előttünk olyan országok vannak, mint Svédország, Dánia, Franciaország, Lengyelország és Észtország. (Sonja Dörfler-Bolt, Családkutató Intézet, Bécsi Egyetem)
Amit azonban a felmérés nem tükröz, az a 2019-ben a Türkiz-kék részeként bevezetett Családi Bónusz Plusz - egy olyan adókedvezmény, amely a közép- és felső jövedelműek számára nyújt különleges könnyítést. A párok gyermekenként akár 2000 euróval is csökkenthetik adóalapjukat. Ausztria a Családi Bónusz Plusz révén az európai családi kedvezmények élvonalába katapultálta magát?
"Korábban átlagosak voltunk az összkiadások tekintetében, de időközben az első harmadba kerültünk" - magyarázza Sonja Dörfler-Bolt, a Bécsi Egyetem Családkutató Intézetének munkatársa. A pénzbeli, adó- és nem pénzbeli juttatások tekintetében azonban Ausztria nem európai élvonalbeli. "A vezető országok között vagyunk, de előttünk vannak olyan országok, mint Svédország, Dánia, Franciaország, Lengyelország vagy Észtország" - mondja Dörfler-Bolt.
Bár a Family Bonus Plus megjelenik a statisztikákban, ez még nem teszi Ausztriát Európa-bajnokká. Más európai országokhoz képest Ausztria még mindig lemaradásban van a természetbeni juttatások terén - azoknál a juttatásoknál, amelyek az állam szempontjából a legnagyobb irányító hatással bírhatnak a családpolitikában.
A Néppárt nem először próbálja magát a családokkal szemben különösen nagylelkűnek feltüntetni. Még 2023-ban Karl Nehammer (ÖVP) kancellár az ORF Nyári Beszélgetésben "az EU legfontosabb családi juttatásairól" beszélt.
A profilfelmérésre adott válaszában a Családügyi Minisztérium az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által 2024-ben készített tanulmányra hivatkozik (Bornukova et al.). Ez a tanulmány azonban csak a közvetlen készpénztámogatásokat és az adótámogatásokat vizsgálta. Ha ezt a két értéket összeadjuk, akkor a JRC tanulmánya szerint Ausztria az EU-ban az élen áll, nem pedig az egyes területeken önmagában. Az idézett tanulmány csak a gyermekszegénységre gyakorolt hatást vizsgálta.
A természetbeni állami juttatások, mint például az intézményes gyermekgondozás, nem játszottak szerepet a rangsorban. Maga Plakolm a Kleine Zeitungnak adott interjújában megemlítette, hogy "a tartományok és az önkormányzatok tömegesen fektettek be a gyermekgondozásba". A családtámogatások terén Ausztria állítólagos első helyét alátámasztó érvelésükből azonban ezek a természetbeni ellátások teljesen hiányoznak.
Eredmény
Claudia Plakolm állítása hamis. Ausztria nem áll az élen sem az összkiadások tekintetében, sem a családi ellátások különböző területein. A családügyi miniszter egy uniós tanulmányra alapozza állítását, amely a pénzbeli juttatások (azaz a transzferek és az adófizetések együttes hatását vizsgálta a gyermekszegénységre). Az idézett tanulmány azonban maga is elismeri, hogy nem veszi figyelembe a természetbeni állami juttatásokat, például a gyermekgondozást. Az összehasonlítás ezért félrevezető, mivel az államilag támogatott óvodai férőhelyek is könnyítést jelentenek a családok számára, ezért nemzetközi összehasonlításban családi juttatásnak számítanak.
A Családi bónusz plusz bevezetése valóban növelte a családi ellátásokra fordított kiadásokat. A kutatások azonban azt mutatják, hogy Ausztria még mindig lemaradásban van a családoknak nyújtott természetbeni juttatások terén. Ausztria az elmúlt években javított az uniós rangsorban, de nem eléggé ahhoz, hogy Európa bajnoka legyen.
