Fotó: Jan-Uwe Ronneburger/dpa Nem hagyják magukat megzavarni az áramszünettől: vendégek egy utcai kávézóban Premià de Mar városában, Barcelona közelében, hétfőn zseblámpa fényénél mulatoznak

Háttér: Felfegyverkezés a sötétben

A Pedro Sánchez miniszterelnök vezette kormány számára a hatalmas áramszünet legalább egy szempontból nem jött rosszkor: a korábban a saját koalícióján belül is hevesen folyó vita a megnövelt katonai kiadásokról egyelőre elcsendesedett. Az áramszünet és a felelősök keresése minden más témát háttérbe szorított.

Ez jól látszik a parlament napirendjéből. Eredetileg azt tervezték, hogy szerdán elsősorban a közel 10,5 milliárd eurós katonai kiadásnövelésről vitáznak, amelynek köszönhetően Spanyolország még ebben az évben elérheti a NATO 2%-os célját. Most azonban több média is arról számolt be, hogy ugyanazon a napon a kongresszusban a hétfői áramszünetről is tárgyalnak. Így a fegyverkezés és különösen a kormány fokozott militarizációs politikájának bírálata háttérbe szorulhat.

Sánchez miniszterelnök egyébként sem akarja, hogy a katonai kiadások emeléséről parlamenti szavazás döntsön. A döntést rendeletben fogják meghozni, többek között azért is, mert a parlamenti szavazás nagy valószínűséggel elbukna. A szociáldemokrata kormányt mind a baloldali, mind a jobboldali ellenzék bírálja.

A miniszterelnök a múlt héten bejelentette, hogy már ebben az évben, és nem 2029-ben kívánja a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát „védelmi és biztonsági célokra” fordítani. Ezzel a katonai költségvetés összesen 33,1 milliárd euróra emelkedik ebben az évben. Sánchez állítása szerint ez „adóemelés, a jóléti államba történő beruházások csorbítása és a közadósság növelése nélkül” lehetséges. A kritikusok azonban jó okkal kételkednek ebben.

A hét eleji óriási áramszünet után helyreállt az áramellátás Spanyolországban. Most a felelősök és a politikai pártok vitatkoznak arról, mi okozta a több órás áramszünetet, amely az egész Ibériai-félszigetet sötétségbe borította. Különösen arról folyik a vita, hogy ki tehető felelőssé „Spanyolország történelmének legnagyobb áramszünetéért”. Mivel a kezdetben felmerült cyber támadás mára szinte kizártnak tekinthető, a vita középpontjába a magán áramszolgáltatók és hálózatüzemeltetők kerültek.

A blackout hirtelen jött. Hétfőn 12:33-tól semmi sem működött. Az áramellátás egy csapásra összeomlott. Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez később „öt másodpercről” beszélt, amely alatt „egy csapásra” 15 gigawatt energia veszett el. „Ilyen még soha nem történt” – mondta a kormányfő hétfő este. Az összeomlás okáról eddig nem adott magyarázatot.

Az áramszünet kezdetén még a kiterjedését sem lehetett megbecsülni. Madrid szomszédságában egy ideig tartott, mire elterjedt a hír, hogy országos áramszünetről van szó. A szomszédom azt mondta, hogy a szatellitvárosban, Getafé-ben sincs áram. Az utcán azt állították, hogy nem csak Spanyolországot és Portugáliát érte az áramszünet, hanem „egész Európát”. Míg egyesek azonnal Vlagyimir Putyin orosz elnököt okolták, mások élvezték a hirtelen megszerzett szabadidőt és a ragyogó napsütést a spanyol főváros számos terén.

A jobboldali pánikkeltők és a nemzetközi sajtó által előidézett káosz hétfőn egyébként is korlátozott maradt. A közlekedési lámpák ugyan nem működtek, a metrók és a távolsági vonatok félúton megálltak, a telefon- és internetkapcsolatok megszakadtak. Madridban és más nagyvárosokban is csoportok gyűltek össze az utcán, hogy a ritkán keringő információkhoz hozzáférjenek a hordozható rádiókon. A szomszédok segítették egymást, ahol csak tudták. És ellentétben azzal, amit egyesek előre jósoltak, nem nőtt a bűnözés – Madridban hivatalos források szerint hétfőn 70 százalékkal volt alacsonyabb az átlagnál.

Kedden – amikor az egész Ibériai-félszigeten helyreállt az áramellátás – a média arról számolt be, hogy az áramszünet következtében összesen öt ember halt meg, köztük három szén-monoxid-mérgezésben Galíciában. Azóta a Sánchez vezette szociáldemokrata kormány egyrészt óva int az áramszünet okaira vonatkozó spekulációktól. Másrészt hangsúlyozza, hogy „minden hipotézist” kivizsgál. Kedden Sánchez biztosította: „Ami tegnap történt, nem fordulhat elő újra. És természetesen a magánüzemeltetőket is felelősségre fogjuk vonni.” Hivatalos nyilatkozat egyelőre nem született. Az azonban egyértelmű, hogy az elnök ezzel az infrastruktúra esetleges hiányosságaira vagy a kommunikáció hiányosságaira utalt.

A kormány „független vizsgálatot” ígért – függetlenül a Red Eléctrica-tól, a nemzeti villamosenergia-hálózatot koordináló félállami vállalattól. A Red Eléctrica-ban az amerikai vagyonkezelő Blackrock körülbelül négy százalékos részesedéssel rendelkezik, Spanyolország leggazdagabb embere, az Inditex-vezér Amancio Ortega pedig körülbelül öt százalékkal.

Sánchez kedden találkozott az Iberdrola, Endesa, EDP, Acciona Energía és Naturgy magán áramszolgáltatókkal, és kijelentette, hogy tisztázni akarják a felelősségeket. A Red Eléctrica kedden biztosította, hogy semmiképpen sem cyber támadásról volt szó – ellentétben a hétfőn a közösségi médiában, de a CNI titkosszolgálat által is terjesztett spekulációkkal.

Antonio Turiel, a spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) energiaügyi szakértője szerint az áramkimaradás összefüggésben áll az elektromos hálózat elégtelen kiépítésével és egyes magánszereplők magatartásával, vagyis azzal, amit tettek vagy elmulasztottak a profitjuk biztosítása érdekében. Erre már korábban is többször figyelmeztetett: „Hogy egy kis plusz pénzt keressenek, sötétségbe borították az országot” – nyilatkozta Turiel a baloldali Canal Red televíziós csatornának. „Legközelebb napokba, sőt hetekbe is beletelhet, mire egy ilyen incidens megoldódik.”

Turiel szerint ennek oka az, hogy sok megújuló energiaforrásokból áramot termelő létesítményt költségmegtakarítási okokból nem szereltek fel megfelelő hálózati stabilizáló berendezésekkel. Ezenkívül gáztüzelésű erőműveket is készenlétben kellett volna tartani, hogy ilyen esetekre reagálni lehessen. Ezeket azonban leállították, mert akkoriban az áram ára a piacon nagyon alacsony volt, és az üzemeltetés veszteséget okozott.

A spanyol baloldali Podemos párt az eseményekre reagálva az energia- és távközlési vállalatok államosítását, illetve kisajátítását követelte: „Az energia- és távközlési szektor állami ellenőrzése abszolút prioritást kell, hogy élvezzen országunkban.” A pártelnök, Ione Belarra szerint egy olyan eset, mint a blackout, megmutatja, hogy csak az állami közszolgáltatások tudják garantálni a biztonságot. A spanyol kormánynak arra kell koncentrálnia, hogy ezt biztosítsa, és fel kell hagynia a katonai felfegyverkezéssel. Az atomenergia pedig – ahogy az eset is megmutatta – egyáltalán nem alternatíva, hanem inkább akadály. Egy kritikus pillanatban éppen ellenkezőleg, nagy mennyiségű energiát kellett az atomerőművekbe táplálni, hogy azok stabilizálódjanak.

A Bloco de Esquerda (Baloldali Blokk) portugál koordinátora, Marina Mortagua „hibáról” beszélt. Ez a villamosenergia-hálózatok privatizálása volt, amelyek most külföldi kézben vannak. „Minden eddiginél nyilvánvalóbb, hogy Portugália szuverenitása attól függ, hogy képes-e irányítani és ellenőrizni az áramelosztó rendszereket és a villamosenergia-hálózatot. Ezért nyilvánvaló, hogy egy állami hálózat nem oldana meg minden problémát, de ez az esemény megmutatta, milyen érzékeny egy ilyen állami hálózat irányítása, ha nem az ország érdekeit szolgálja.”

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/499230.spanien-blackout-durch-profitgier.html 2025.05.03.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó