Kép: AI által generált grafika.

Az új koalíciós szerződés egyik mondata vitát váltott ki. A kormány szigorúbban kíván fellépni a dezinformáció ellen. George Orwell 1984 című regényében szereplő „igazságügyi minisztérium” fenyeget?

A véleménynyilvánítás szabadságáról van szó, ami a legfontosabb: a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettség hitelességéről és arról a mindig fennálló gyanúról, hogy az állami hatalom nem csupán értelmezési privilégiumot, hanem értelmezési dominanciát is magának akarja biztosítani.

A CDU/CSU/SPD új kormány koalíciós szerződésében egy mondat különösen felháborodást kelt ebben a problémás kérdésben. A „Dezinformáció kezelése” címszó alatt, miután megállapítást nyer, hogy a dezinformáció mára mindennapossá vált, és a hamis hírekkel együtt „komoly fenyegetést jelent demokráciánkra”, a „Felelősség Németországért” című dokumentum 123. oldalán a következő áll:

A tudatos hamis állítások terjesztése nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának hatálya alá.

Koalíciós megállapodás

A következő mondat is nyugtalanságot kelthet:

Ezért az államtól független médiafelügyeletnek a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása mellett, egyértelmű jogi előírások alapján kell fellépnie az információk manipulálása, valamint a gyűlöletkeltés és a felbujtás ellen.

Koalíciós megállapodás

„Máris felbolydult az egész német médiatér”

Az első mondatot néhány kommentár botrányosnak tartotta. A hazugság is megengedett – ez volt többször is olvasható a közösségi médiában. A következő mondatot a vitákban egy 1984-es igazságügyi minisztérium létrehozásának szándékaként értelmezték.

„Az egész német médiatér máris felbolydult a véleménykülönbségek és a véleménynyilvánítás szabadságának felháborító fenyegetése miatt” – így foglalja össze a hangulatot Friedrich Küppersbusch. A »Hamarosan már semmit sem mondhatunk?« kérdésre legújabb YouTube-videója ígér választ: »Amit hamarosan már nem mondhatunk«.

A bejegyzés, ahogyan az a szóvicces újságíróra jellemző, gyönyörűen ellentmondásos mondatokkal csillog, amelyek ébren tartják a nézők intelligenciáját, és vidámsággal és Münchhausen-történetekkel látják el őket:

Kedves barátaim, ma őszintén szólva, az új szövetségi kormány be akarja tiltani a hazugságot. Ez azonban teljes hazugság, és mint ilyen, megint megengedett, mert a hazugság nem tilos, hanem …, Üdvözlöm, Merz úr (itt egy Münchhausen-filmrészletet játszanak le, amelyben Hans Albers egy ágyúgolyón lovagol, a szerk. A.), … hihetetlen lovaglása során egy finom Danone-golyón a fekete-piros koalíció néhány csábítóan krémes mondatot csempészett a koalíciós szerződésbe, amelyek mindenkit felháborítanak, mert a dezinformáció és a fake news fenyegeti a demokráciánkat, és ezért most rendet kell tenni, igen, de hogyan? Nem tudjuk, meglátjuk.

Friedrich Küppersbusch

Friedrich Küppersbusch szerint előbb ellenőrizni kellene a "hazugság tilalmának" állítását, és megkerülve – cui bono (kinek az érdeke?), ha valaki a "hazugságtilalomról" beszél?

Ez egy hamis tényállítás, vagy talán csak vágyálom? (...)

A véleménynyilvánítás szabadságának tesztje

A véleménynyilvánítás továbbra is megengedett – még akkor is, ha az érvek ostobák; de jure továbbra is legálisan terjeszthetők a dezinformáció és a fake news, „ha megfelelően keverjük a véleménnyel”, így összegzi a szakmában régóta járt újságíró.

És rögtön kipróbálja a véleménynyilvánítás szabadságát:

Friedrich Merz, aki nem akarod szigorítani a vadászati törvényt, mert magánéletedben szívesen kínozol hörcsögöket. Nem, ez csak vélemény. Te bohóc, csinálj valamit. Például konkrét törvényeket, hogy mi legyen még tiltott a jövőben. Ezt nagyon egyértelműen meg kell fogalmazni.

És akkor nem lenne szükség államtól független médiafelügyeletre, hanem természetesen a bíróságok értékelnék és döntenének. Mint eddig.

Ez a furcsa új hatóság, az államtól független médiafelügyelet. Igen, ezzel teljesen tönkretettétek a „igazságügyi minisztérium” ötletet, és mindannyian le vagyunk nyűgözve. Szerencsére még nincs ilyen hatóság. Vannak olyan tartományi médiahatóságok, amelyek kicsit figyelnek a fiatalkorúak védelmére és az engedélyezési kérdésekre, például a fiatalkorúak védelmére a Togo-ban (itt egy állókép látható a Tutti Frutti című műsorból, a szerk. megjegyzése), az RTL gyermekműsorában.

Ideiglenes következtetés: a német bíróságok előtt a véleménynyilvánítás szabadsága még mindig előbbre való, mint az állami tényfeltárás.

Természetesen jó lenne, ha minden nyilvánosan kifejezett vélemény tényeken alapulna, de ezt kinek mondjátok? Ez nem így működik.

Jogászok: a hazugság nem feltétlenül jogellenes

Azt, hogy a hazugság nem feltétlenül jogellenes, alátámasztja Tobias Gostomzyk, a dortmundi műszaki egyetem újságírói intézetének médiajogi tanszékének vezetője, és Victor Meckenstock, az intézet tudományos munkatársa által a Legal Tribune Online-on megjelent vendégcikk is.

„Kommt wirklich ein 'Lügen-Verbot'?” (Tényleg bevezetik a »hazugság tilalmát«?) című cikkükben néhány fontos árnyalatot tisztáznak. E szerint a szövetségi alkotmánybíróság szerint a valótlan tényállítások nem élvezik a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét, ha »tudatosan vagy bizonyíthatóan valótlanok«.

Ennek indoklása, hogy a helytelen információk nem járulnak hozzá az alkotmányban előírt véleményalkotáshoz, ezért nem érdemelnek védelmet. A valós tényállítások viszont a véleménynyilvánítás szabadsága által védettek, mivel elősegítik a véleményalkotási folyamatot.

„Pontosabban: a vélemények gyakran tényeken alapulnak. A tények alátámasztják vagy megcáfolják a véleményeket. Pontosabban: a véleménynek az Alaptörvény 5. cikke (1) bekezdésének 1. mondata értelmében „tényállítások is minősülnek, legalábbis, ha azok a véleményalkotás előfeltételei (BVerfGE 94, 1, 7; 61, 1, 8 f.).

Ez magában foglalja a valótlan tényeket is, amennyiben azok nem tudatosan és bizonyíthatóan valótlanok. Végül is a véleményalkotási folyamatot nem szabad eleve kockázattal terhelni, ha valaki véleményét tényekkel kívánja alátámasztani. A határokat kizárólag a tudatosan és bizonyíthatóan valótlan tényállítások jelentik. Vagyis: a hazugságok.”

A hazugságok azonban nem általánosan jogellenesek, ahogyan azt a szerzők tovább kifejtik.

„Ha a valótlan kijelentések nem esnek a véleményszabadság védelme alá, akkor eleve kevésbé vannak védve – az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében garantált általános cselekvési szabadság ugyanakkor mindenképpen magában foglalja a ’hazudozást’ is.”

„A hazugság általános tilalma nem létezik a büntetőjogban. Csak olyan konkrét bűncselekmények, mint a rágalmazás vagy a becsületsértés, szankcionálják a szándékos tényhamisítást, ha az védett jogi javat sért. A konkrét jogsértés nélküli hazugságok büntetőjogi szempontból nem vonnak maguk után következményeket.”

Olvassa el

Hírességek figyelmeztetnek: az ukrajnai vita megismétli a koronavírus-válság hibáit

Telepolis

Felkavaró felháborodás: Hallervorden védi a vitatott ARD-skecset

Telepolis

Közszolgálati műsorszolgáltatás: a média értelmezési jogáért folyó küzdelem

Telepolis

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Meinungsfreiheit-im-Koalitionsvertrag-Was-wir-kuenftig-nicht-sagen-duerfen-10370084.html 2025. május 2.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó