Donald Trumpot alig említették név szerint az IMF-üléssel egyidejű nyilvános rendezvényeken.Fénykép: Kevin Dietsch/Getty Images

Kevés politikai döntéshozó említi név szerint az amerikai elnököt, de vámjai uralják az IMF-Világbank találkozót

Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője csütörtökön egy teltházas panelbeszélgetésen Washingtonban elárulta a közönségnek, hogy kedvenc filmje Tom Hanks hidegháborús vígjátéka, a Bridge of Spies.

A gyakran furcsa hét egyik legfurcsább kitérőjében Georgieva felidézte azt a pillanatot, amikor Hanks által alakított amerikai ügyvéd közli a szovjet kémmel, akinek a védelmét bízták rá, hogy valószínűleg kivégzik. „Nem tűnik ijedtnek” – mondja Hanks, mire a kém – akit Mark Rylance alakít – így válaszol: ”Segítene?”

Georgieva ezt a jelenetet hozta fel példaként arra, hogy az IMF és a Világbank tavaszi ülésein nem uralkodott pánik, annak ellenére, hogy a Trump-adminisztrációból zűrzavar áradt.

Ehelyett a jelen lévő több száz politikai döntéshozó többsége inkább megdöbbenten reagált a bizonytalanságra.

Trump nevét alig említették a számos nyilvános eseményen, ahol a politikai döntéshozók azt vitatták, hogyan reagáljanak az ő kaotikus vámtarifáinak kihívásaira. Georgieva „jelentős kereskedelempolitikai változásokról” beszélt, amelyek „a bizonytalanságot a skálán túlra emelték”.

A központi bankárok komolyan megvitatták, hogyan lehetne a legjobban bemutatni a mai fokozott bizonytalanságot a nyilvánosságnak. Clare Lombardelli, a Bank of England alelnöke felvetette, hogy talán tanulhatnának a Covid-járvány idején az orvosok kommunikációs módszereiből.

Az IMF pedig azt javasolta a szabályozó hatóságoknak, hogy szorosan figyeljék a gazdasági intézményeket, és figyelmeztetett „további sokkokra, az eszközárak korrekciójára és a pénzügyi feltételek szigorítására”.

Mint azonban egy brit tisztviselő magánbeszélgetésen elismerte, gyakran úgy tűnt, hogy a valódi események nem az IMF-ben – a szabadpiaci neoliberális „washingtoni konszenzus” szellemi otthonában – zajlanak, hanem a Fehér Házban, ahol a konszenzus maradványait épp porig égetik.

A nyilvánosság elől elzárva az IMF döntéshozói arról spekuláltak, hogy ki áll jól és ki rosszul a kormányon belül, és hogy ez mit jelenthet a szervezet irányvonalát illetően.

Trump látszólagos álláspontjának enyhülése a héten a Kína ellen bevezetett magas vámtarifák kapcsán, valamint az a kijelentése, hogy nem szándékozik meneszteni Jay Powell, a Federal Reserve elnökét, reményt keltett, hogy a viszonylag mérsékeltebb pénzügyminiszter, Scott Bessent nagyobb befolyással bír, mint az elnök mindent lerombolni akaró kereskedelmi tanácsadója, Peter Navarro.

Nem valószínű, hogy ez az IMF keddi figyelmeztetése eredménye lenne, amely szerint a vámok „jelentős negatív sokkot” okozhatnak.

Az IMF ügyvezető igazgatója, Kristalina Georgieva megpróbált nyugodt hangulatot teremteni a washingtoni tárgyalásokon. Fotó: Shawn Thew/EPA

Ehelyett sok megfigyelő a hatalmas kötvénypiacok – Liz Truss bukásának okozói – befolyására mutatott. Még azután is, hogy a piacok valamelyest helyreálltak a héten, a kötvénybefektetők továbbra is további kockázati prémiumot követeltek az általában végső menedéknek tekintett amerikai kincstárjegyek megtartásáért.

Mivel Trump kormánya a kincstárjegyek hozamának – és így a hatalmas amerikai adósságállomány kamatainak – csökkentését reméli, valószínűleg ez, és nem a világ pénzügyminisztereinek erkölcsi ráhatása fogja befolyásolni a következő hetekben és hónapokban.

Valóban, Washingtonban mindenhol jelek mutatkoztak arra, hogy a politikai döntéshozók szívesen mutatják, hogy elfogadják az adminisztráció világnézetének egyes aspektusait.

Rachel Reeves, aki Bessentnél lobbizott az Egyesült Királyság vámmentességéért, a brit nagykövet, Peter Mandelson által rendezett fogadáson azt mondta a vendégeknek, hogy osztja Trump aggodalmát a tartós kereskedelmi hiány miatt – ha nem is a megoldáshoz való hozzáállását.

„Az én országomban, Amerikában és sok más fejlett országban is az a vélemény uralkodik, hogy a jelenlegi rendszer csak néhányaknak kedvez, nem pedig mindenkinek, és hogy a gazdaság egyes ágazataiban a munkahelyek kiürültek” – mondta a kancellár. ”Az igenis számít, hogy hol és ki gyártja a termékeket, és ebben a kérdésben nem lehetünk agnosztikusak vagy naivak.”

Eközben az IMF és a Világbank visszafogta retorikáját saját szerepéről, még mielőtt Bessent szerdai beszédében „misszióeltéréssel” vádolta volna őket. Bessent szerint az IMF túl sok időt fordított „klímaváltozásra, nemek közötti egyenlőségre és társadalmi kérdésekre”, a Világbank pedig „üres csekket várta a semmitmondó, divatos szlogenekkel teli marketingre”.

Erős szavai ellenére mindkét Bretton Woods-i intézményben – amelyek székhelye Washingtonban van, és túlméretezett szerepet játszanak az Egyesült Államok számára – megkönnyebbülten sóhajtottak fel, hogy a Trump-kormány nem akarja őket teljesen feladni. Bessent szerint „tartós értékük” van – mindaddig, amíg nem lépik túl alapvető feladataikat.

Ennek megfelelően mind a Világbank elnöke, Ajay Banga, mind Georgieva minden nyilvános megnyilvánulásában a munkahelyek, a növekedés és a stabilitás kapcsán fogalmazta meg szerepüket. Az egyik részt vevő politikus Banga-t csodálattal „operátorként” jellemezte.

Az intézmények régóta figyelemmel kísérője, Richard Kozul-Wright, a londoni Soas Egyetem professzora szerint a hangsúlyeltolódás markáns. „Meglehetősen sokkolónak találtam, milyen gyávák tudnak lenni: hat hónappal ezelőtt még a bolygót akarták megmenteni” – mondta.

Bessent azt javasolta, hogy az IMF tegyen lépéseket a Fehér Ház globális gazdasággal kapcsolatos aggályai miatt, többek között a túlzott valutaleértékelés és a Kínát is beleértve a gazdaságok elégtelen belföldi keresletének ösztönzése miatt, ami utóbbi szakértők körében széles körben elfogadott diagnózis.

Kozul-Wright azonban úgy véli, hogy a Bretton Woods-i intézmények, amelyeknek minden tagjuknak elszámolással tartoznak, nem alkalmasak erre a feladatra. „Nem lehetnek Trump programjának nyílt szócsövei” – mondta.

Míg az amerikai elnök szétrombolja a globális kereskedelmi rendszert, és ezzel megrázza a világ pénzügyi architektúráját, a washingtoni konszenzus többi pillére a héten szilárdnak tűnt, mint valaha.

Georgieva dicsérte Javier Milei argentin kormányát, amelynek az IMF nemrégiben 20 milliárd dolláros támogatási csomagot hagyott jóvá a drasztikus közkiadások csökkentése és a bürokrácia leépítése érdekében.

Büszkén tűzte fel a Milei védjegyévé vált láncfűrészt ábrázoló kis kitűzőt, amelyet az ország deregulációs minisztere, Federico Sturzenegger adott át neki a színpadon, miután hosszú kitérőt tett az Egyesült Államok túlbuzgó görögdinnye-exportra vonatkozó szabályozásáról.

Mintha csak hangsúlyozni akarná, hogy a nyugalom reménye milyen illékony, Trump provokatív interjút adott a Time magazinnak, miközben a politikai döntéshozók a hétvégére Washingtonból való távozásra készültek, és kijelentette, hogy „teljes győzelemnek” tekintené, ha egy év múlva a vámok még mindig 20 vagy akár 50 százalékosak lennének.

Mivel a büntető jellegű, felfüggesztett „viszonossági” vámok továbbra is a globális gazdaság felett lebegnek, az IMF küldöttsége tagjai rossz előérzettel térnek haza.

Forrás: https://www.theguardian.com/business/2025/apr/25/imf-world-bank-talks-trump-analysis?utm_source=substack&utm_medium=email 2025. április 25., péntek, 17:40 CEST

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó