BALMIX - mRNS vakcinázás. Váratlan mellékhatások izgatják a kutatókat

A koronavírus-járvány kezdete óta világszerte rengeteg erőfeszítést és pénzt fektettek az ígéretes és minél gyorsabban elérhető vakcinák kifejlesztésébe. Különösen az mRNS-vakcinák bizonyultak különösen hatékonynak, amelyek több éves előkészítő munkára támaszkodhattak, majd olyan gyártók, mint a Moderna vagy a Biontech, megvalósították őket.

A világjárvány által kiváltott politikai nyomás aztán biztosította, hogy ezeket az oltóanyagokat először lehetett széles körben tesztelni hatékonyságuk szempontjából.

Meglepetéshatás a világjárvány után

A világjárvány feletti győzelem után most válik nyilvánvalóvá, hogy az emberi test nem a gépészet merev szabályai szerint működik. Az mRNS-vakcinák nyilvánvalóan nem csak a Covid-19 ellen védenek, hanem hosszú távú hatással vannak az emberi egészségre is.

A Kölni Egyetem kutatói egy tanulmányban azt vizsgálták, hogyan programozza át az emberi immunrendszert a vakcina. A tanulmányt nemrég publikálták a Molecular Systems Biology című folyóiratban, és azóta széleskörű szakértői véleményezésen esett át.

A koronavírus elleni mRNS-vakcina alapvetően optimalizálja az immunrendszert

A tanulmányban leírt elemzéshez összesen hat vérmintát vettek a beoltott kísérleti személyektől hosszabb időn keresztül. Ennek során ellenőrizték, hogy a fehérvérsejtek milyen gyorsan alakulnak át úgynevezett makrofágokká. A makrofágok felelősek a különböző kórokozók felismeréséért és leküzdéséért.

Megállapították, hogy az mRNS-alapú Covid-19 vakcinák hosszú távon erősítik az emberi immunrendszert. Ez azt jelenti, hogy a szervezet sokkal jobban és gyorsabban képes reagálni a fertőzésekre egy ilyen oltás után. A meglepetés az volt, hogy ez olyan fertőzésekre is érvényes, amelyek nem koronavírusokon alapulnak.

A folyamat megértéséhez fontos tudni, hogy az emberi immunrendszer alapvetően kétféleképpen reagál a vírusok által kiváltott betegségekre. Egyrészt létezik egy veleszületett védekező rendszer, amely nem specifikus védelmet nyújt a kórokozókkal szemben, azaz minden kórokozóval szemben ugyanúgy viselkedik. Gyorsan kell tudnia reagálni, és például a szervezetbe kerülő idegen testek ellen is fellép.

Létezik adaptív védekezés, más néven szerzett védekezés is. Ez rendszertelen időközönként változik, és alkalmazkodik az új kórokozókhoz. Ez a gyakorlatban hasznosnak bizonyul, mivel az olyan kórokozók, mint az influenza, folyamatosan változnak, ezért másképp kell kezelni őket.

Bizonyos mértékig a védekezés mindkét formája kéz a kézben dolgozik, hogy a szervezet a lehető legjobb védelmet nyújtsa. A tanulmány szerzői szerint a humán gyógyászatban először alkalmazott Covid-19 elleni mRNS-vakcinák nemcsak az adaptív immunrendszer immunválaszát voltak képesek javítani, hanem hosszú távon a veleszületett immunrendszer védekező sejtjeit is módosítják.

Az immunrendszer továbbképzése

Az mRNS-vakcináció után az immunrendszer úgymond visszamegy az iskolapadba. A DNS-ben lévő egyes fehérjéket az oltás módosította, és így növelte a betegségek elleni küzdelem szempontjából kedvező gének aktivitását, így biztosítva, hogy az immunrendszer gyorsabban tudjon reagálni a fenyegető fertőzésekre.

Az adatok azt mutatták, hogy a korona ellen alkalmazott mRNS-vakcinák elősegítik a veleszületett immunrendszer epigenetikai képzését, ami fokozott immunválaszt eredményez. Ismét meglepő volt az a tény, hogy ezek a változások még hat hónappal az oltás után is kimutathatók voltak. Az immunrendszer tehát az oltásra adott reakcióként tárolta el a változást, és új sejtekre is átadta azt.

Mivel ez a veleszületett immunrendszer aktiválása, amely a leírtak szerint viszonylag széles körben és nem specifikusan veszi célba a különböző kórokozókat, ez azt jelentheti, hogy az mRNS-vakcinációk más vírusok és baktériumok ellen is védelmet nyújtanak, legalábbis egy bizonyos ideig. Csak további megfigyelések fogják megmutatni, hogy ez a védelem meddig tart.

Egy korlátozást már azonosítottak. Egyetlen oltás önmagában nem elég ahhoz, hogy a kívánt hatást kifejtse az immunrendszerre. Csak egy második oltás vagy egyetlen emlékeztető oltás stabilizálta hosszú távon az epigenetikai módosítást. Ez hangsúlyozza, hogy az immunválasz hosszú távú fenntartásához több vakcinációra van szükség.

A pozitív vakcinázási mellékhatások nem igazán újdonságok.

Egy brit tanulmány szerint az övsömör elleni védőoltás jelentősen csökkentheti a demencia kockázatát. A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy az úgynevezett varicella zoster vírus elleni övsömör elleni védőoltás milyen mértékben véd a demencia ellen. Walesből származó emberek két csoportját figyelték meg hét éven keresztül. Az egyik csoportot beoltották övsömör ellen, a másikat nem.

Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál, akiket beoltottak, akár 20 százalékkal is kisebb volt a demencia későbbi kialakulásának kockázata. Az egyik fenntartás azonban az volt, hogy a hatás szinte csak a nőknél volt megfigyelhető, a férfiaknál nem találtak jelentős hatást.

További korlátozás vonatkozik Németországra, ahol már nem az élő Zostavax vakcinát, hanem a Shingrix kereskedelmi névvel ellátott herpesz zoster helyi vakcinát használják. Egy amerikai tanulmány szerint azonban a Németországban ajánlott fehérjeoltás még jobb védelmet nyújt a demencia ellen.

Olvassa el ezt is

Corona: létesítményalapú kötelező védőoltás - a szövetségi alkotmánybíróság elutasította a kérdést

Telepolis

A long-Covid kockázata minden további koronafertőzéssel nő

Telepolis

A Covid újságírás gyakran túlságosan pontatlan

Telepolis

Korona intézkedések: Amit az USA-nak most be kell ismernie - és hogyan füllent Németország

Telepolis

Ketyegő időzített bomba: A Corona-fertőzés megduplázza a szívroham kockázatát

Telepolis

Olvassa el még