Kép: FrankHH / Shutterstock.com Szójáték a KRIEG és a FRIEDEN szavakból
A németek félnek. A Bundeswehr felmérése szerint a németek 41 százaléka fél az európai háborútól.
A fiatalok körében különösen nagy a háborús félelem: A 14-29 évesek több mint 70 százaléka tart egy háborútól a saját kontinensén, ezzel ez a legnagyobb aggodalom - még a klímaváltozást is megelőzve, állapította meg a Youth in Germany tanulmány három évvel ezelőtt.
A Shell Youth Study 2024 című tanulmányban a német fiatalok 81 százaléka vallotta be, hogy fél a háborútól Európában.
Attól is tartottak, hogy az ukrajnai háború Németországra is átterjed. Tavaly nyáron 45 százalék vallotta ezt be.
A németek egyértelműen nagyon félnek. Félelem a háborútól. Ami megdöbbentő, hogy ez a félelem nem vezet felháborodáshoz vagy a háború megakadályozására tett kísérlethez.
Német félelem világszerte
Lehet gálánsan érvelni azzal, hogy a félelem a németek második természete, hogy a „German Angst” kifejezés nem véletlenül létezik a világon, és hogy Németország mindig is a „félelem köztársasága” (Frank Biess) volt, de nem csak a németek félnek.
Nemrégiben az Atomtudósok Bulletinje 89 másodperccel éjfél előttre állította a Végítélet óráját. Még soha nem volt ilyen közel az óra az éjfélhez, az emberiség végéhez.
47 ország politikai szakértői is félnek. A Global Foresight 2025, az amerikai Atlantic Council agytröszt által nemrégiben készített felmérés szerint a válaszadók 40 százaléka valószínűnek tartja egy világháború kitörését a következő tíz évben.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy még Joe Biden amerikai kormánya is félt. A CIA 2022 őszén attól tartott, hogy Oroszország atomfegyvert vetne be, ha Moszkva meg lenne győződve arról, hogy az ukrán hadsereg képes áttörni az orosz védelmi vonalakat és visszafoglalni a Krímet.
Olvassa el még
Az 50:50 esély: Biden nukleáris armageddontól tartott Ukrajnában
Telepolis
Fejre állt világ: az USA enyhülést akar, az európaiak háborút akarnak
Telepolis
A nukleáris armageddon valószínűségét ebben az esetben 50 százalékosra, vagy annál is magasabbra értékelték. Az akkori amerikai elnök, Joseph Biden ezért figyelmeztetett:
„A kubai rakétaválság óta először szembesülünk a nukleáris fegyver bevetésének közvetlen veszélyével, ha a dolgok így folytatódnak”.
A szakértők félnek. Meglepő módon azonban ez a félelem nem vezet felháborodáshoz vagy a háború megakadályozására tett kísérlethez.
Tömeges fegyverkezés
A közelgő háborútól, amely esetleg világháború is lehet, való masszív félelemre az egyetlen reakció olyan intézkedésekből és magatartásformákból áll, amelyek már a hidegháború idején is divatban voltak.
A békét fenyegető egyetlen veszély szerepét Oroszországnak tulajdonítják, ami az Ukrajna elleni támadás ténye alapján könnyen érthető.
Azonban azt, hogy a világ helyzete mennyiben ábrázolható kellemesen egyszerű fekete-fehér tónusokban – miközben minden vitát az 1989 és 2022 közötti időszakról kizárnak azzal a mantraszerűen ismételt érvvel, hogy ez Oroszország támadását mentegetné –, hogy ez mennyire felel meg a valóságnak, és hogy megvéd-e a téves értelmezésektől, ezt itt figyelmen kívül hagyják.
Ugyanígy megalapozatlan az is, hogy a szomszédos ország támadása miért bizonyítaná szükségszerűen az állítólag új cári Moszkva birodalmi szándékait és a NATO-országok megtámadására irányuló szándékát. Ezt a kérdést azonban, amely meghatározó a fegyverkezés mértékét illetően, meglepően ritkán teszik fel.
Nem, ezek a kérdések nem mentik fel az orosz támadást, de teret nyitnak egy differenciáltabb szemléletnek, amely nem csak jóra és rosszra akarja felosztani a világot.
Valójában számos szakértő kételkedett abban, hogy Oroszország katonai fenyegetést jelent a NATO-ra nézve.
Olvassa el még
Ukrajnai háború: Az új valóság az amerikai fordulat után
Telepolis
Tárgyalások az ukrajnai háborúról: Európa megoldatlan próbatétele
Telepolis
Mint ahogyan az sem, hogy egy 2029-ben esetleg elért katonai képességgel Oroszország miért bizonyítaná támadási hajlandóságát.
A hidegháborúhoz hasonlóan az ellenség feltételezett támadási és megsemmisítési szándékára a válasz a masszív újrafegyverkezés. Több százmilliárd euró egy hiteles elrettentő eszközért.
Miután március elején szó volt egy 400 milliárd eurós német különalapról a német hadsereg számára, mostanra megszületett a végleges megállapodás: Ha a védelmi kiadások meghaladják a gazdasági teljesítmény egy százalékát (mintegy 43 milliárd euró), akkor mentesül az adósságfék alól. A katonai kiadások pontos összege tehát nem világos, és továbbra is rugalmas marad.
Olvassa el még
Felmérő dokumentum: Tömeges védelmi és infrastrukturális beruházásokat terveznek
Telepolis
Az EU is 800 milliárd eurót fektet be a hadseregbe. Az új NATO-célkitűzés szerint Európának 30 százalékkal kell növelnie fegyverkészleteit is.
Úgy tűnik, nincs alternatívája a katonai kiadások masszív növelésének és a hiteles elrettentő erőnek. Kevésbé a Bundeswehr védelmi képességének biztosításáról van szó, sokkal inkább az elrettentésről. Az elrettentés pedig köztudottan rendkívül szubjektív megítélés. Ezért semmilyen további pénzügyi forrás nem túl nagy.
Eközben Németországban a szociális ágazat közelgő összeomlásának megakadályozását célzó beruházások, valamint a szegénység és a növekvő egyenlőtlenségek elleni küzdelemre szánt források sehol sem szerepelnek a különalapok terveiben.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az emberek szenvedésének ilyen mértékű figyelmen kívül hagyása évente több tízezer megelőzhető halálesethez vezet.
Olvassa el még
Különleges alapok: milliárdok fegyverekre, aprópénzek az embereknek?
Telepolis
Talán a katonai költségvetés növelésére irányuló ádáz elszántság a kívánt reakció az elején leírt, a közelgő háborútól való rendkívüli félelemre. Sajnos azonban, mint azt pszichológiai tanulmányok bizonyítják, a félelem rendkívül rossz tanácsadó.
2. rész: A NATO figyelmen kívül hagyja a hidegháború tanulságait
Forrás: https://www.telepolis.de/features/Kriegsangst-in-Deutschland-Warum-schweigt-die-Gesellschaft-10327320.html 2025. március 25.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
