Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke (Kép: Review News/Shutterstock.com)

Az EU megosztott az ukrajnai háború miatt. Különösen Magyarország és Szlovákia követel azonnali tűzszünetet. Egy vendégcikk.

A Trump-kormányzat döntése, miszerint februárban közvetlen tárgyalásokat kezd Oroszországgal, elbizonytalanította Ukrajnát és európai támogatóit, hogy meddig maradnak a periférián. Különösen Brüsszel próbál egységes frontot mutatni, hogy érvényesítse érdekeit Ukrajna jövőjével kapcsolatban.

Az elmúlt hetek nyilatkozatai és csúcstalálkozói azonban azt mutatják, hogy az EU és általában Európa kevésbé „egységes” ebben a kérdésben, mint azt eredetileg hinni akarták.

Európa retorikai eszkalációja

Vendégszerzőnk Eldar Mamedov brüsszeli külpolitikai szakértő. Kép: RS

A múlt heti eredménytelen londoni csúcstalálkozót, amely a Trump és Zelenszkij közti legutóbbi szóváltást követően a Fehér Házban zajlott, az EU brüsszeli rendkívüli ülése követte.

Az ülést megelőzően az európai állam- és kormányfők megpróbálták megkongatni a vészharangokat. Emmanuel Macron francia elnök a nemzethez intézett drámai televíziós beszédében arra a fenyegetésre figyelmeztetett, amelyet Oroszország nemcsak Ukrajnára, hanem Franciaországra és Európára is jelent.

Eközben Donald Tusk lengyel miniszterelnök az Oroszország elleni fegyverkezési verseny megnyerését ígérte, és a Szovjetuniónak a hidegháború végén elszenvedett „vereségéhez” hasonló „vereséget” jósolt. Más európai állam- és kormányfők is hasonlóan nyilatkoztak.

Magyarország és Szlovákia tűzszünetet követelt.

E retorikai fokozás ellenére azonban a brüsszeli csúcstalálkozó feltárta az egység európai homlokzatán lévő repedéseket. A magyar vétó miatt ugyanis a blokk képtelen volt közös álláspontot kialakítani.

Ez nem volt meglepő, hiszen Orbán Viktor magyar miniszterelnök régóta az ukrajnai háború tárgyalásos úton történő befejezése mellett van. Ebben és más kérdésekben szoros kapcsolatot épített ki Donald Trump amerikai elnökkel.

Az új amerikai állásponton megerősödve Orbán Viktor felszólította az Európai Tanács elnökét, Antonio Costa volt portugál miniszterelnököt, hogy kezdeményezzen diplomáciai tárgyalásokat az EU és Moszkva között. Orbán tájékoztatta Costát arról a meggyőződéséről, hogy „az EU-nak - az USA példáját követve - közvetlen tárgyalásokat kellene folytatnia Oroszországgal a tűzszünetről és a tartós békéről Ukrajnában”.

Néhány nappal a csúcstalálkozó előtt Marco Rubio amerikai külügyminiszter találkozott magyar kollégájával, Peter Szijjartóval, hogy hangsúlyozzák mindkét ország elkötelezettségét az ukrajnai háború befejezése mellett.

Ez fontos lépés volt Rubio számára, aki néhány nappal korábban lemondta a Kaja Kallas-al, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével tervezett találkozót. Kallas, aki egy féktelen Oroszország-héja, többször is feldühítette a Trump-kormányzat tisztviselőit azzal, hogy Putyinnal szembeni „megbékéléssel” vádolta őket.

A Rubióval való találkozót követően a Washington Examiner című lapnak adott interjújában Szijjártó világossá tette, hogy Budapest Washingtonhoz, nem pedig Brüsszelhez igazodik Ukrajna ügyében.

Az európai „háborúellenes párt” másik ismert képviselője, Robert Fico szlovák miniszterelnök hasonlóan bírálta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének „erőn keresztüli béke” stratégiáját, amely „irreális” és „az ukrajnai háború folytatásának igazolása”.

Trump irányvonalával összhangban Fico azt javasolta, hogy a csúcstalálkozó döntéseibe foglalják bele „az azonnali tűzszünet szükségességét, függetlenül a végleges békemegállapodás időzítésétől”.

Repedések az egységen

Még az olyan európai országokban is, mint Franciaország, amelyek inkább a héjáknak számítanak, vannak befolyásos ellenvélemények. Marine Le Pen szélsőjobboldali ellenzéki vezető, aki vezető jelölt Macron utódjának 2027-ben, „tiszta őrültségnek” nevezte az elnök azon ötletét, hogy francia csapatokat küldjön Ukrajnába békefenntartóként.

Eközben Henry Guaino, Nicholas Sarkozy korábbi konzervatív elnök (2007-2012) nemzetbiztonsági tanácsadója felszólította Macront, hogy számoljon be arról, hogy évekig szándékosan fokozta-e a feszültséget Oroszországgal, ami szerinte ahhoz az önbeteljesítő jóslathoz vezetett, hogy Oroszország most már valóban fenyegetéssé vált.

Hervé Morin volt védelmi miniszter, a Sarkozy-korszak egy másik magas rangú biztonsági tisztviselője bírálta Macront a túl drámai retorikája és a rémhírterjesztés miatt. Morin egyenesen arra figyelmeztetett, hogy a békét nem lehet elérni azzal, hogy Putyint provokálják a médiában tett nyilatkozatokkal.

Kizárás a romániai választásokból

Hogy az európai elit meddig hajlandó elmenni az alternatív hangok elhallgattatásában, azt Romániában mutatták meg. A román alkotmánybíróság gyenge indokokkal érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét: bár az első fordulóban a háborúellenes jelölt, Călin Georgescu vezetett, később teljesen kizárták a választásból.

Klaus Iohannis leköszönő elnök, aki meggyőződéses atlantista, azt sugallta, hogy Georgescu sikere egy „orosz befolyásolási kampány” eredménye volt, amely kényelmes bűnbak volt a status quo népszerű kihívójának kizárására.

Végső soron azonban úgy tűnik, hogy ezek közül egyik elem sem segített egy erős és egységes európai álláspont kialakításában.

A brüsszeli csúcstalálkozó 26 tagállam által aláírt záródokumentuma (Szlovákiát végül sikerült rávenni a csatlakozásra, miután az Ukrajnával folytatott gázvitájára való utalást is belefoglalták) - amely Budapest vétója miatt nem tekinthető a blokk hivatalos álláspontjának - csak közvetett utalást tesz a Trump kezdeményezései által teremtett új realitásokra.

Nincs tűzszünet

Csupán elismeri, hogy „új lendületet kaptak a tárgyalások, amelyeknek átfogó, igazságos és tartós békéhez kell vezetniük”. Egyébként a nyilatkozat csupán megismétli, hogy tűzszünetre „csak az átfogó békemegállapodáshoz vezető folyamat keretében kerülhet sor”, és hogy „egy ilyen megállapodást szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük Ukrajna számára”.

A dokumentumból azonban nem derül ki, hogy az európai hatalmak pontosan hogyan kívánják ezt a politikát megvalósítani. Az európai békefenntartók Ukrajnába küldésének brit-francia tervét más fontos országok, különösen Németország, Olaszország, sőt Lengyelország is egyértelműen vonakodva fogadta.

Vezetőik joggal ismerték fel, hogy az Egyesült Államok támogatása és az orosz beleegyezés nélkül - amelyet Moszkva kategorikusan elutasított - a „békefenntartók” valójában Oroszország ellen harcolókká válnának.

Továbbá az Egyesült Királyság talán mérlegeli Ukrajna relatív súlyát más, potenciálisan fontosabb prioritásokkal, például az USA-val kötendő új kereskedelmi megállapodással szemben.

Peter Mandelson, befolyásos washingtoni brit nagykövet és Keir Starmer brit miniszterelnök közeli bizalmasa szerint a háború befejezésének egyetlen esélye a Trump-kormányzattal fennálló ellentétek csökkentése, amely ragaszkodik az azonnali és határozatlan idejű tűzszünethez. Ez elszigetelheti Macront Európában.

Úgy tűnik, az európai állam- és kormányfők többsége csak abban tud egyetérteni, hogy az ukránoknak folytatniuk kell a harcot. Gintanas Nausėda litván elnök hangosan kimondta a csöndes részt, azzal érvelve, hogy Ukrajna „értékes időt” nyer Európának, amíg felfegyverkezik, és készen áll szembeszállni Oroszországgal.

A kérdés az, hogy Kijev enged-e az európai bátorításnak a megnyerhetetlen háború folytatására, amikor képviselői szerdán Szaúd-Arábiában találkoznak a magas szintű amerikai csapattal, vagy arra a következtetésre jut, hogy a további washingtoni provokáció nem áll Ukrajna érdekében.

Ez a szöveg először angol nyelven jelent meg a Responsible Statecraft című partnerportálunkon.

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Ukraine-Krieg-Risse-in-der-europaeischen-Einheitsfront-10312539.html?seite=all 2025. március 12.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó