A választási részvétel hatalmas megugrása vitathatatlanul a tegnapi német választások legfontosabb és legpozitívabb üzenete. Az alelnök müncheni karikatúrájával ellentétben a demokrácia él és virul. Nincs olyan csendes többség, amelyet egy elnyomó liberális elit neheztelve kizárna a közéletből. A neheztelő kisebbség a választási rendszeren keresztül szólal meg, mégpedig hangosan, az AfD révén, amely a több szavazatot szerzett, de nem tudott 21 százalék fölé jutni. Amit Németország meglehetősen kifinomult demokráciája megakadályoz abban, hogy ez a kisebbség uralja a nemzeti kormányt, ahogyan a MAGA képes volt erre az USA-ban.

Forrás: Nézze meg, hogy az AfD milyen eredményeket ért el! FT

Az AfD minden párttól kapott szavazatokat, mindenekelőtt a Merz-féle CDU-tól, a süllyedő FDP hajójától és a Scholz vezette, fénytelen SPD-től. Az AfD-re leadott új szavazatok legnagyobb részét azonban olyan 1,8 millió ember adta, akik korábban nem szavaztak. Lehet, hogy csúnya, de a demokráciának pontosan így kell működnie.

Forrás: Nézze meg, hogy mi a helyzet az AfD-vel! Tagesschau

A másik párt, amely a nem szavazók nagy részét mozgósította, a CDU és Wagenknecht mozgalma volt.

Ha a szavazatok regionális megoszlását nézzük, a térképek félrevezetőek lehetnek. Németországban többpártrendszer van, így a térképek, amelyek egy adott területen a „vezető pártot” mutatják, nem azt jelentik, amit az USA piros-kék térképei jelentenének. Az, hogy egy párt Németországban egy választókerületben az első helyen végzett, nem jelenti azt, hogy a szavazatok 51%-át kapta meg. Csak azt jelenti, hogy első lett. A szavazatok kevesebb mint 20 százalékával is lehet első helyen végezni. Németországban kevés olyan körzet van, ahol egy párt a szavazatok 51 százalékát szerezte volna meg.

Az AfD a legerősebb szavazókörzeteiben a szavazatok 44-47 százalékát szerzi meg, ami nem éri el a többséget. A legerősebb tartományaiban 37 százalékot ér el.

A modern német politikai rendszert tekintve azonban az AfD szavazatai a keletnémet tartományokban százalékosan erősebbek, mint bármely más politikai párté az ország bármely más régiójában. Regionális dominanciája megközelíti azt a regionális dominanciát, amellyel a CDU/SPD egykor a régi Nyugat-Németországban rendelkezett. Az egyetlen párt, amely ma Szászországban megközelíti az AfD pozícióját, a CSU (az országos CDU testvérpártja), amely Bajorországban még mindig hegemón, bár már nem rendelkezik olyan nagy többséggel, mint egykor. Franz-Joseph Strauss, a régi vágású bajor politika keresztapja azzal szokott dicsekedni, hogy „tőlünk jobbra nincs semmi”. Ez már nem igaz. Az AfD még a legfeketébb CSU-erősségekben is 17 százalékot ér el (a CSU egyházi kötődései miatt a mélyen katolikus területeken).

Nem igazságos tehát azt mondani, hogy a német politikai táj széttöredezik. Kelet-Németországban az AfD megszilárdítja vezető párti igényét.

Egy másik megközelítésben a társadalmi-gazdasági összefüggéseket kell vizsgálni. Ez megerősíti az AfD azon igényét, hogy azt képviselje, amit egykoron a „népi osztályoknak” nevezhettek Németországban. Az AfD Németország szegényebb részein, különösen a volt keleti országrészekben szerezte a viszonylag legtöbb szavazatot. Ezzel szemben az SPD, az egykor a munkások pártja, a szegényebb választási körzetekben szenvedte el a legnagyobb veszteségeit, és viszonylag jobban teljesített az ország gazdagabb részein.

Ha a foglalkozáson alapuló durva osztályelemzést alkalmazzuk, akkor a társadalmi-gazdasági hovatartozás mélyreható átrendeződését látjuk.

Az AfD messze vezet a magukat „Arbeiter”-ként (munkásként) azonosító szavazók körében. Jól áll az Angestellte (fehérgalléros munkások) körében. Jól szerepel a Selbststaendige, azaz az önállók körében is. Meglepően rosszul szerepel a nyugdíjasok (Renter) körében, és dominál a munkanélküliek (Arbeitslose) körében.

A korábbi választásokhoz képest a „munkavállalók” körében a CDU/SPD-től az AfD felé történő jelentős elmozdulást láthatunk.

Ahogy a német televízió elemzői tegnap lazán megjegyezték, érdemes megjegyezni, hogy a „munkások” ma már csak a szavazók 10 százalékát teszik ki. Annyira marginalizálódtak, hogy még a vonatkozó adatlap fejlécében sem szerepelnek.

Ami számít, hogy a fehérgalléros, fizetett dolgozók és az önállók, valamint a nyugdíjasok hogyan szavaznak ....

A német választásokon a régió mellett a legjelentősebb választóvonalat vitathatatlanul az életkor jelenti. A német választók figyelemre méltó 40 százaléka 60 év feletti. 57 százalékuk 50 év feletti. Mindössze 14,5 százalékuk harminc év alatti! Az új szavazók a választók mindössze 3,4 százalékát teszik ki.

A fiatalok mindenekelőtt a német politikai rendszerben marginalizált pártokra, az AfD-re és a Die Linke-re szavaztak.

Ezzel szemben a Konrad Adenauer-re emlékezők 43 százaléka a CDU-ra szavazott.

Az SPD Scholz vezetésével kétszer annyi szavazatot szerzett a nyugdíjasok körében, mint a munkavállalók körében.

És akkor ott van még a nemek kérdése. John Burn-Murdoch frissítette a nemek közötti globális polarizációról szóló kiváló grafikonját.

A legfrissebb német közvélemény-kutatás adatainak beépítésével a fiatal német férfiak kissé visszalendülnek a közép felé, de a fiatal német nők továbbra is erősen balra vándorolnak, most már 30 százalékpontos különbséggel. Amint azt John személyes kommunikációban megerősítette nekem, ezt az eltérést mindenekelőtt a Die Linke térnyerése okozza.

A Zöldekre és a Die Linke-re adott szavazat ezen a választáson a rasszizmussal szembeni erőteljes és bocsánatkérés nélküli ellenállás, valamint a tisztességes társadalmi és ESG normák védelme mellett tette le a voksát, minden eszközzel, beleértve az utcai tüntetéseket és a modern közösségi médiát is. (ESG: Az ESG mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, ami meghatározza ezen befektetések szempontrendszerét Forrás: Wikipedia).Ez egy progresszív szavazat volt. De ez egy védekező progresszív politika. A fiatal szavazók és különösen a fiatal nők nem akarják, hogy az egyenlőség és a lehetőségek terén elért eredményeket, az előttük álló jobb világot, amit láttak, a transzatlanti anti-woke zászlaja alatt zajló nőgyűlölő visszahatás tegye semmissé.

Forrás: https://adamtooze.substack.com/p/chartbook-356-deutschland-2025-a?utm_source=share&utm_medium=android&r=2cxqch&triedRedirect=true

Szerző://substack.com/@adamtooze">Adam Tooze 2025. február 24. Chartbook 356

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó