Milyen lehetőségek maradnak, ha Christian Stocker ÖVP-elnök (balra) és Herbert Kickl FPÖ-elnök nem tudnak megegyezni a koalíciós tárgyalásokon?
Az FPÖ és az ÖVP folytatja a kormányalakítási tárgyalásokat. Ezt csütörtökön késő délután jelentették be. Amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak, több alternatíva is van. Ezeket soroltuk fel önöknek itt.
Ha az FPÖ és az ÖVP közötti kormánytárgyalások kudarcba fulladnak, akkor valószínűleg új választások a legvalószínűbb eredmény. Természetesen az ÖVP és az SPÖ koalíciója is lehetséges lenne. Ez ellen az egyik érv az, hogy csak egy mandátumfelesleggel lenne biztosítva. Jelenleg azonban valószínűtlennek tűnik, hogy a hárompárti koalícióról szóló tárgyalások kudarca után a fekete és a piros újra összefogna. Ezen még egy esetleges harmadik partner sem valószínű, hogy változtatna. Herbert Kickl FPÖ-elnök ma várhatóan Alexander Van der Bellen szövetségi elnökkel találkozik a Hofburgban.
Visszatérés a fekete-piros(-rózsaszín) számára?
Werner Kogler zöldpárti frakcióvezető nemrég felszólította az ÖVP-t, az SPÖ-t és a NEOS-t, hogy folytassák az év elején meghiúsult tárgyalásokat, hogy megakadályozzák az FPÖ részvételével történő kormányalakítást. Bár ő egy zöld részvétellel működő kormányt részesítene előnyben, pártja valószínűleg más konstellációkat is támogatna, fekete-pirosat a NEOS-al vagy anélkül, a Nemzeti Tanácsban, például a költségvetés ügyében. Andreas Babler (SPÖ) és Beate Meinl-Reisinger (NEOS) pártelnökök nemrégiben homályos hajlandóságot jeleztek a tárgyalások folytatására. A Néppárt azonban gyorsan lesöpörte az asztalról az ilyen előretöréseket.
Új választások valószínűleg csak júniusban
Valószínűbbnek tűnik egy új voksolás. Ezzel még az FPÖ pártelnökének, Herbert Kickl-nek sem lenne problémája, ahogy azt ő nem fárad hangsúlyozni. Elvégre pártja jóval 30 százalék felett áll a közvélemény-kutatásokban. Egy választáshoz azonban természetesen szükség van némi előidőre. A Nemzeti Tanács új választási határozata mellett a választást a szövetségi törvényhozás közlönyében rendelettel kell meghirdetni. A rendeletben meghatározott határidő és a választás között 82 napnak kell eltelnie.
Mindenekelőtt azonban a Nemzeti Tanács feloszlatásához a Nemzeti Tanács egyszerű többséggel hozott határozata szükséges. Elméletileg a Nemzeti Tanácsot a kormány javaslatára a szövetségi elnök is feloszlathatja, de erre a második köztársaságban még soha nem került sor. Az új választások megtartásáról szóló döntést követően a választást a szövetségi kormánynak a Szövetségi Törvényközlönyben rendeletben kell kiírnia. Ennek tartalmaznia kell a választás napját, amelyet a Szövetségi Kormány a Nemzeti Tanács (országos parlament) Főbizottságával egyetértésben határoz meg. A rendeletnek tartalmaznia kell a határidőt is, amelynek a választás napja előtti nyolcvankettedik napon kell lennie. Ettől az időponttól kezdődnek a különböző határidők, mint például a körzeti választási tisztviselők, a választási értékelők és a választási hatóságok létrehozására vonatkozó határidők. De a választójoggal, a választhatósággal vagy a kisebb pártok támogató nyilatkozatainak összegyűjtésével kapcsolatos különböző követelmények is ettől az időponttól kezdődően kerülnek meghatározásra.
Az új választási döntéstől a választásig tehát körülbelül három hónap telik el. A Nemzeti Tanács február 26-án ül össze a következő tervezett ülésére, bár előtte még összehívható egy rendkívüli ülés. Ha abból indulunk ki, hogy a parlamenti eljárás és a bejelentés két-három hetet vesz igénybe, akkor aligha lehetséges az új választások június előtti időpontja. Egy június 1-jei választás esetén a határidő március 4-e lenne. A pünkösdi hétvégén (június 8-án) tartandó választás esetén a határidő március 11. lenne.
Szakértői kormányzás mint másik lehetőség
Elméletileg Alexander Van der Bellen szövetségi elnök szakértői kormányt is kinevezhetne, ahogyan azt az ibizai ügyet követően a türkiz-kék koalíció összeomlása után tette. Mint minden más kormánynak, ennek is szüksége lenne a Nemzeti Tanács támogatására, hogy elkerülje a bizalmatlansági szavazás általi menesztést. A politikai reformokat nehéz stabil többség nélkül végrehajtani, ezért egy szakértői kormány csak átmeneti megoldásként képzelhető el.
Kisebbségi kormány rendkívül bizonytalan
Lehetséges a kisebbségi kormány is, azaz egy olyan konstelláció, amelyben a kormánypártok a Nemzeti Tanácsban a mandátumok kevesebb mint felével rendelkeznek. Ez azonban rendkívül bizonytalan, hiszen az ellenzék legalább egy részének támogatnia kellene a törvényhozási döntéseket, különben a kormányt az ellenzék bármikor elbocsáthatja. A kisebbségi kormányoknak nincs hagyománya Ausztriában, és Van der Bellen mindig hangsúlyozza, hogy mennyire fontos egy kormány számára a „megbízható többség”.
Felirat: A demokráciát meg kell védeni
Az osztrákok nagy része félti a demokráciát. Bécsben legutóbb közel 25 000 ember tüntetett egy Herbert Kickl vezette lehetséges FPÖ-kormány ellen. © Denes Erdos/dpa
https://www.merkur.de/politik/oesterreich-am-rande-einer-krise-abbruch-der-koalitionsverhandlungen-droht-zr-93555169.html
Forrás: https://www.salzburg24.at/news/oesterreich/schwierige-koalitionsverhandlungen-zwischen-fpoe-und-oevp-das-sind-die-alternativen-173049574 2025.02.06.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
