Foto: Sputnik/GavriilGrigorov/Poolvia REUTERS Digitálisan jól kapcsolódik:Oroszország elnöke a Nemzetbiztonsági Tanáccsal kommunikál (Moszkva, 2025. január 20.)
Oroszország: gratuláció Trumpnak és erőfeszítések a várakozások tompítására az országban.
A hivatalos Oroszország reakciója a Fehér Házban bekövetkezett hatalomváltásra hangsúlyozottan nyugodt volt. Még Donald Trump tényleges beiktatása előtt a Kreml rövidített beszámolót tett közzé a Nemzetbiztonsági Tanács üléséről, amelyen Vlagyimir Putyin gratulált Trumpnak a közelgő beiktatásához, és melegen beszélt a választási kampány során rá nehezedő személyes nyomásról, beleértve a merényletkísérleteket is. Putyin ezután kijelentette, hogy Oroszország kész „egyenrangú tárgyalásokra” az Egyesült Államokkal, de ragaszkodik az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó követeléseihez. Az USA-val való esetleges megállapodásnak meg kellene szüntetnie „a konfliktus kiváltó okait”.
Moszkva nem érdekelt egy rövid távú tűzszünetben, amelyet - Putyin utalt rá: csak Ukrajna használna ki átcsoportosításra és újrafegyverkezésre - bár ez feltehetően Oroszországra is vonatkozna. A tartós békének „minden érintett fél jogos érdekeit figyelembe kell vennie”. Ez arra késztette a Brüsszelhez közel álló Evropejskaja Pravda ukrán portált, hogy azt a nem pontatlan értékelést adja, hogy Putyin nem hátrál meg „Ukrajna teljes kapitulációjának követelésétől”.
Ugyanakkor a jelek szerint igyekeznek tompítani az orosz társadalomban azokat a várakozásokat, amelyek szerint gyorsan megállapodás születik a háború befejezéséről Trump-al. A Kommerszant című moszkvai lap ezt a Kreml tanácsadóitól tudta meg. A fő érv ezen erőfeszítések mellett az, hogy a békére vágyó orosz közvélemény - ahogy a kérdés is sugallja - inkompetenciával vádolhatja saját kormányát, ha az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások kudarcba fulladnak. A jelenlegi felmérési adatok egyébként azt sugallják, hogy ez a stratégia összességében működik: mint azt a VCIOM állami felmérő intézet néhány napja közzétette, a megkérdezettek relatív többsége, 45 százaléka arra számít, hogy Trump alatt sem fog érdemben változni semmi az orosz-amerikai kapcsolatokban, ezzel szemben azonban 35 százalékuk a kapcsolatok javulásában reménykedik. Ugyanez a főként az orosz középosztály által olvasott lap egy kommentárban óva intett attól az illúziótól, hogy azt higgyük, Trumpnak nincsenek sürgősebb prioritásai, mint a Moszkvával való kapcsolatok. Az általános kép az óvatos kivárásról szól.
Ukrajnában aggodalommal vették tudomásul, hogy Trump beiktatási beszédében egyszer sem említette az országot. Azzal a bejelentésével együtt, hogy 90 napra felfüggeszti a külföldi államoknak szánt összes segélyprogramot, hogy ellenőrizze, a támogatás összhangban van-e az amerikai érdekek Trump általi értelmezésével, ez táplálta a félelmeket, hogy a Kijevbe irányuló amerikai katonai és pénzügyi segélyek áramlása is elapadhat a belátható jövőben. Igaz, a leköszönő elnök, Joseph Biden nem sokkal hivatali idejének lejárta előtt több milliárdos értékű védelmi segélycsomagot adott ki. Ezek azonban nagyrészt a jövőre szóló váltók, az amerikai hadiipar jövőbeni szállításaihoz nyújtott kölcsönök formájában, nem pedig a már meglévő anyagokra vonatkozó fegyverszállítmányok.
A fronton az ukrán csapatokra nehezedő nyomás továbbra is fennmarad. Az orosz csapatok elfoglalták a Pokrovszki területen lévő Kotline falut, amely a délnyugati főútvonalon fekszik, és már csak néhány kilométerre vannak a Pokrovszkot Közép-Ukrajnával összekötő főúttól. Ukrán katonai tisztségviselők szerint ez is már az orosz tüzérség és drónok hatósugarában van. VelikaNovoszilka várost, közvetlenül a zaporizzsjai határ előtt, mostanra szintén szinte bekerítették. Hétfő este Oroszország bombázta többek között a Dnyipró-tól keletre fekvő Sinelnikowe vasútállomást. Ez az ukrán hadsereg fontos utánpótlási csomópontja.
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/492357.ukraine-krieg-putin-sucht-gespr%C3%A4ch-von-gleich-zu-gleich.html
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
