Kép: Carlos Barria/REUTERS Donald Trump hétfőn Washingtonban rendeleteket ír alá
Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint hétfőn mintegy 200 végrehajtási rendelet aláírásával indította második hivatali idejét. A rendeletek néhány meglehetősen ostoba show-hatás - például a Mexikói-öböl átnevezése Amerikai-öbölre - mellett egy sor olyan, olykor messzemenő intézkedést tartalmaznak, amelyek az amerikai bel- és külpolitikát, valamint olyan fontos globális kérdéseket érintenek, mint például a klímapolitika. Ezekkel az intézkedésekkel Trump egyben hatályon kívül helyezte elődje, Joe Biden 78 dekrétumát is - ez szimbolikusan is fontos lépés az Egyesült Államok rendkívül feszült politikai légkörében.
A menekültpolitikával kapcsolatos intézkedések, amelyeket Trump több rendeletében hozott, központi jelentőségűek az Egyesült Államok belső vitája szempontjából. Például szükségállapotot hirdetett a mexikói határon. Emellett már nem lehet időpontot kérni a menedékkérelem benyújtására; a már megerősített időpontokat törölték. A jelentések szerint ez mintegy 30 ezer menekültet érint, akiknek most már kevés esélyük van arra, hogy menedékjogot kapjanak. Trump azt a jelenlegi gyakorlatot is el akarja törölni, hogy az USA területén született gyermekek automatikusan megkapják az amerikai állampolgárságot. Ez a továbbiakban különösen a menekültekre vonatkozna. Ez ellen több polgárjogi szervezet is pert jelentett be - elvégre Trump lépése legalábbis részben hatályon kívül helyezi az amerikai alkotmány 14. kiegészítését, amire nincs joga.
Ugyan ezek az intézkedések az amerikai demokraták egyes támogatóinak körében is tetszést aratnak, de más rendeletek közvetlenül a saját támogatói ellen irányulnak. Ez különösen vonatkozik a 2021. január 6-án a Capitoliumot megrohamozó közel 1600 jobboldali - köztük a szélsőjobboldali milíciák vezetői - kegyelmére. Trump az államapparátust is igyekszik politikailag olyan mértékben összhangba hozni, amely messze túlmutat az USA-ban már megszokottnál. Például befagyasztotta a kormányzati ügynökségek felvételét, és létrehozta a felmondás nélkül elbocsátható állami alkalmazottak új kategóriáját, amelybe a korábban nehezen felmondható állami alkalmazottakat akarják áthelyezni. A cél a nem feltétel nélkül lojális alkalmazottak kirúgása, vagy ahogy Trump fogalmazott, a „mély állam” elleni küzdelem. A sokszínűségi programok megszüntetése és a bináris nemi kategorizáláshoz való visszatérés is egyértelműen a saját klientúrája ellen irányul.
Az energiapolitikát tekintve Trump 180 fokos fordulatot hajt végre - a megújuló energiáktól elfordulva az olaj és a gáz felé. Energiaügyi vészhelyzetet hirdetett - ez volt az első az USA történetében; a környezetvédelmi előírásokat most könnyebben fel lehet oldani, és könnyebben lehet fúrási engedélyeket kiadni. Az olaj- és gázkitermelést most már engedélyezik Alaszka egyes részein és olyan part menti vizeken, ahol Biden betiltotta. Trump emellett - első hivatali idejéhez hasonlóan - bejelentette az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímamegállapodásból. A felmondás egy év múlva lép hatályba. Az Egyesült Államok az egyetlen ország a világon, amely megtette ezt a lépést.
Nemzetközi jelentőségű Trump bejelentése, miszerint az USA kilép az Egészségügyi Világszervezetből is. A globális minimumadó-megállapodást is felmondta saját maga számára. Emellett az amerikai fejlesztési segélyek kifizetéseit először befagyasztják, majd felülvizsgálják. Új projekteket egyelőre nem hagynak jóvá. Kuba ismét a terrorizmus állítólagos támogatójaként szerepel a listán. Hétfőn Washingtonban már nem volt szó arról az állításról, hogy „24 órán belül” véget vetnek az ukrajnai háborúnak, amit a választási kampányban hivalkodóan bejelentettek. Ehelyett Trump feloldotta azokat a szankciókat, amelyeket a Biden-kormányzat néhány izraeli telepessel szemben vezetett be; ezek már nem érvényesek.
Lásd még
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/492331.trump-inauguriert-bis-die-hand-lahmt.html 2025.01.22.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
