Fotó: Christopher Glanzl

Ausztriában immár harmadszor lép a színtérre az FPÖ és az ÖVP koalíciója. Ezúttal a jelek fordítottak.  A mosaik szerkesztője Hannes Grohs a szélsőjobboldali karakterfejlődésről.

Nem egy telenovella

Az „Ausztria” nem az első olyan évad, amelyben az FPÖ kormányzati részvétele volt a fő cselekményszál. Ez már megtörtént a 2000-2006-os és a 2017-2019-es években is. Sajnos a cselekmény ezúttal nem egyszerű ismétlés, felcserélhető szereplőkkel. Ez a telenovellákból ismerős. Dramaturgiailag az „Ausztria” című sorozat inkább olyan produkciókra hasonlít, mint a Breaking Bad című drámasorozat, amely 2008-2013 között futott. Ott évadról évadra kiéleződik a helyzet. A környezet, amelyben az egyes epizódok játszódnak, egyre sivárabbá válik.

Hogy ez mit jelent? Amikor Wolfgang Schüssel 2000-ben szövetségi szinten először lépett koalícióra az FPÖ-vel, ez „tabudöntést” jelentett. Európa nagy részén felháborodást váltott ki. Ausztriát megbüntették és kizárták a nemzetközi testületekből. Ma – az „Ausztria sorozat” harmadik évadjában - a Kickl-FPÖ a legjobb autoriter társaságban van. Európában a jobboldali és szélsőjobboldali szélsőségesek vannak hatalmon (Olaszország, Hollandia, Magyarország), vagy legalábbis irányítják a politikai diskurzust (Németország, Franciaország). Az Egyesült Államokban Donald Trumpot pár nap múlva ismét beiktatják elnöknek.

Károk és megosztottság az első évadban

A helyzetet súlyosbítja, hogy az FPÖ tanult a saját kormányzati részvétele során szerzett tapasztalataiból. Jelentős jellemfejlődés ment végbe. Az ÖVP-FPÖ koalíció 2000-ben alig két év után összeomlott. Ennek oka elsősorban az FPÖ-n belüli viták voltak. Az ezt követő 2002. novemberi új választásokon az FPÖ a szavazatok 27%-áról 10%-ra zuhant. Az ÖVP volt a nagy nyertes több mint 42%-kal. A fekete-kék (ÖVP-FPÖ) koalíciót a meggyengült FPÖ-vel folytatták.

Alig három évvel később az ÖVP-től jobbra lévő táborban végleges szakadás következett be. Jörg Haider - aki soha nem töltött be kormánytisztséget, mégis kulcsszerepet játszott a kék párt irányításában - a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nevű szövetséggel szakított az FPÖ-vel. A kék párt új vezetője Heinz-Christian Strache lett. Herbert Kickl az FPÖ főtitkárává emelkedett. Az ÖVP folytatta a koalíciót a BZÖ-vel. Ez 2006 őszén szabályosan véget ért.

Az FPÖ-t súlyosan megviselte az első szezonban való kormányrészvétel. Ez a 2006-os választásokon is megmutatkozott, ahol mindössze 11%-ot ért el. Ugyanakkor a BZÖ kettészakadása bizonyos tisztánlátást teremtett a párton belül. Az amúgy is kis létszámban megmaradt gazdaságliberális szárny most már végleg elhagyta a pártot. Elszakadva azoktól, akik nagyon nyíltan a hatalomra és a kormányzati részvételre való befolyásra törekedtek, a Kék Párt ismét egyértelműen rendszerellenes pártként tudta magát pozícionálni - rasszista programmal alátámasztva.

A második évad váratlanul bohózatba fordult

2017-ben az FPÖ visszatérése következett be a kormányban. Heinz-Christian Strache 26%-ra vitte fel a kék pártot a választásokon, majdnem elérve az 1999-es szintet, amit az immár Sebastian Kurz (31%) vezette türkiz ÖVP koalíciós tárgyalásokra való meghívással honorált. 2017. december 18-án Alexander Van der Bellen szövetségi elnök megbízást adott a türkiz-kék koalíciónak. Heinz-Christian Strache alkancellár, Herbert Kickl belügyminiszter lett.

Jó néhányan úgy vélték, hogy az FPÖ a második évadban már nem lesz olyan önpusztító, mint az elsőben. Kurz pártapparátusának szervezettségét tekintve nagy volt az aggodalom amiatt is, hogy a következő tíz-tizenöt évben egy neoliberális és nacionalista projekt uralhatja az országot, és teljesen átalakíthatja az államot. És teljesen más körülmények között, mint 2000-ben: a szankciók vagy akár csak a nemzetközi szintű felháborodás nagyrészt elmaradt. Ehelyett a Kurz-kormány úgy gondolta, hogy jó társaságban van: Magyarországon 2010 óta Orbán Viktor és jobboldali nacionalista Fidesz pártja van hatalmon. Lengyelországban a PiS volt hatalmon. Donald Trump nemrégiben a tó túloldalán is csintalankodott. Olaszországban pedig néhány hónappal később egy egyértelműen jobboldali párt, a Lega Nord került volna kormányra.

Ibizai fordulat

A türkiz-kék államátalakítás első lépéseit is sietve tették meg. Az FPÖ részéről különösen Herbert Kickl belügyminiszter szorgoskodott az események felkavarásán. Razziát rendelt el az Alkotmányvédelmi Hivatal ellen, korlátozásokat vezetett be a menedékkérők jogi tanácsadására vonatkozóan, és az első befogadóközpontokat átnevezte indulási központokká. Szociálpolitikai szempontból különösen emlékezetes ebből a kormányzati szakaszból a minimáljövedelem felső határának megszabása és a 12 órás munkanap bevezetése. Emellett az ÖVP a médiafinanszírozás átalakításával a maga javára próbálta korlátozni a sajtószabadságot Ausztriában.

Ebben az értelemben a kormány jól teljesített. De aztán jött a második köztársaság egyik legsikeresebb antifasiszta kampánya, amely a második évadot pofonegyszerűvé tette: egy titokban rögzített videó, amelyen Heinz-Christian Strache és Johann Gudenus egy állítólagos oligarcha unokahúgával látható Ibizán, 2019 májusában megbuktatta a kormányt. Új választások következtek. Az FPÖ szavazataránya 16%-ra csökken. Az ÖVP (37,5%) koalícióra lép a Zöldekkel (14%). Karl Nehammer 2021 decemberében veszi át az ÖVP vezetését, miután Sebastian Kurz megbotlik a köztársaságot felkavaró csevegőprotokollokban. Az FPÖ visszaszorul az ellenzéki padsorokba. Norbert Hofer rövid mandátuma után Herbert Kickl veszi át az FPÖ elnöki tisztségét.

2025 - Az FPÖ vezető szerepben

Az FPÖ kormányzati részvételének harmadik évadát éljük. Végzetes lenne az FPÖ alkalmatlanságának (első évad) vagy ostobaságának (második évad) megismétlődésében reménykedni. Ellenkezőleg, komolyan kell vennünk azt a jellemfejlődést, amelyen az FPÖ az „Ausztria” sorozatban keresztülment. Különösen, hogy az FPÖ most a főszerepben van. Az FPÖ a legtöbb szavazatot kapott párt. Herbert Kickl-lel minden valószínűség szerint az FPÖ fogja a kancellárt adni. Már nem junior partner, hanem egységesen és magabiztosan megy bele a tárgyalásokba az ÖVP-vel - egy olyan párttal, amelynek karaktere szintén átalakult. Az ÖVP radikalizálódott. Natascha Strobl szavaival élve konzervatív néppártból szélsőjobboldali kultúrharcos párttá vált.

Az a kár, amit a türkiz-kék koalíció a 2017-2019 közötti rövid időszakban okozott, csak sejteti, mire lenne képes egy ellenkező előjelű kormány, ha működne. Ez az utolsó szikra remény, amit ebben a kontextusban megengedhetünk magunknak: az FPÖ-nek és az ÖVP-nek még sok mindenben meg kell egyeznie. Egy-két fordulat még lehetséges. Az ÖVP-nek egyelőre el kell fogadnia az FPÖ megaláztatásait. De hosszú távon nem fogja ezt megtenni, és a gazdasági szárnya nagyon is meg akarja majd kapni, amit akar.

Műsoridő a baloldalnak?

Bölcsebb lenne azonban abból kiindulni, hogy az FPÖ és az ÖVP meg fog egyezni. Az ellenstratégiáinkat ennek megfelelően kellene alakítanunk. A baloldali álláspontok műsorideje az előző szezonokban korlátozott volt. Persze, ott voltak a 2000-es nagy csütörtöki tüntetések, amelyek 2017-ben is megismétlődtek - kisebb léptékben, de szintén maradandót alkottak. Az FPÖ kormányzati részvételei mindig is a politizálás pillanatai voltak, és olyan szervezeteket is létrehoztak, amelyek ma is fontos munkát végeznek. Az ausztriai (szélső)jobboldal ellen azonban széles körben keveset lehetett tenni.

Pedig most éppen erre van szükség. Az utolsó nagy baloldali mozgósítás a klíma(igazságossági) mozgalom volt a koronavírus világjárványt megelőző években. Akkor ismét a jobboldaliaknak sikerült tömegeket az utcára vinniük. Kickl, az FPÖ és az identitáriusok vezetésével a „koronaintézkedések” ellen tüntettek. Múlt csütörtökön mintegy 50.000 ember gyűlt össze Bécsben, hogy jelzést küldjenek a kék-fekete kormány megalakulása ellen. Ez jó, de nem lesz elég. Meg kell találnunk az ellenállás további módjait, és össze kell fognunk, különösen ott, ahol a szélsőjobboldali politika nemcsak rontja az emberek életét, hanem akut veszélyt jelent rájuk nézve. Az „Ausztria” következő évada nem ígér semmi jót. Ez még fontosabbá teszi, hogy beavatkozzunk a cselekménybe.

*** A mozaikban szeretnénk megvitatni, hogy ez a beavatkozás hogyan nézhet ki konkrétan.Hangot akarunk adni azoknak is, akiket a kék-fekete kormány rasszista, antiszociális és életellenes politikája érint.Segítsen nekünk, hogy konkrétan szemügyre vegyük az ausztriai politikai realitásokat, megnevezzük azokat, és a vita révén cselekedjünk. kontakt@mosaik-blog.at ***

Forrás: https://mosaik-blog.at/staffel-oesterreich-rechtsextreme-charakterentwicklung// 2025. január 14.

Szerző

• Hannes Grohs
  Hannes Grohs 2021 óta a mozaik szerkesztője. Otthon érzi magát a futballpályán, a plénumban és a moderátor szerepében.
  Minden bejegyzés megtekintése

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó