(*„kicklt” kickt helyett: egy szójáték, amely a rúgás szót az FPÖ vezetőjével, Kickl-el kombinálja)

Peter Pilz1985 és 1991 között az osztrák szövetségi parlament alsóháza, a Nemzeti Tanács (Nationalrat) képviselője volt. 1991 és 1997 között Pilz volt a Zöld Párt frakcióvezetője a bécsi tartományi parlamentben (Wiener Gemeinderat und Landtag). 1999-ben újra a Nationalrat tagja lett. 2017. július 17. kilépett a zöld pártbol.

Beate Meinl-Reisinger egy pillanatnyi teljes felelőtlenségében beindította a végső láncreakciót. Most Ausztria bukdácsol.

"Lemondunk a vagyonadóról és az örökösödési adóról. Azért megyünk el idáig, hogy az ÖVP ne menjen Kickl-hez és ne buktassa meg Ausztriát”. Amikor az SPÖ egyik főtárgyalója ezt néhány napja telefonon elmondta nekem, abszolút titoktartásra kért.

"Még mindig próbálkozunk a bankadóval.Több mint 30 milliárdos nyereséget termeltek. Nem fogadható el, hogy csak a munkavállalók és a nyugdíjasok fizessék az ÖVP adósságait”. De az ÖVP és a Neos nem volt hajlandó egyetlen milliméter engedményt sem tenni az SPÖ-nek. A tárgyalópartner tanácstalan volt: „A bankadóval mindkét párttal vasbetonba harapunk. Ez lehetetlen!"

A csütörtök este erről szólt. A bevándorlástól az oktatásig mindent kipipáltak. Beate Meinl-Reisinger egy nagy oktatási tárcával megmutathatta volna, mire képesek a Neo-k. De pénteken már nagyon korán tudta, hogy a kevés képviselője között lévő neoliberális keményvonalasok már mozgósítottak minden ellen, aminek „szocialista” szaga van. Meinl-Reisingert a saját „bázisa” hajtotta, amikor elvesztette az önuralmát és elindította a láncreakciót.

Raiffeisen lövés

Egy nappal később Karl Nehammer számára tarthatatlanná vált a helyzet. A lepattanók abból az öt szövetségi tartományból érkeztek, ahol az FPÖ már átvette az irányítást. A végső lövések a Gazdaszövetségtől, a Gazdasági Szövetségtől és a Raiffeisentől (Bauernbund, Wirtschaftsbundés Raiffeisen) érkeztek. A bankcsoport, amely a Putyin- és a Benko-ügyletekkel az összeomlás szélén áll, nem hajlandó feladni semmit. A bankok nem átstrukturálódnak, hanem szanálják őket. Ez a nagy pénz uralma az ÖVP és a Neos számára továbbra is visszavonhatatlan.

Nem világos, hogy Meinl-Reisinger tudta-e, mit csinál. Lehet, hogy péntek reggel teljesen elájult. Talán Nehammer-el ellentétben ő már tudta, hogy a kancellárnak vége. Mindenesetre a beszédét már régóta előkészítette. De mindez nem mentség arra a láncreakcióra, amelynek ezt követően kellett bekövetkeznie. Ennek okai Sebastian Kurz-ban és a rendszerében keresendők.

A türkíz színű FPÖ veszít

Sebastian Kurz 2017 óta nem csak az ÖVP-t festi türkizkékre. A külföldiektől a Leitkultur-ig a keresztényszociális európai pártból, az ÖVP-ből liberális programmal rendelkező állam- és iparos pártot csinált. A munkamegosztás a következőképpen alakult: az FPÖ az utcán üzletel, az ÖVP kormányoz és arat.

Ibiza és a WKStA (Wirtschafts- und Korruptionsstaatsanwaltschaft, Gazdasági és korrupciós ügyészség) vizsgálatai ezt éppúgy megzavarták, mint Herbert Kickl, aki többet akart, mint amennyit az ÖVP engedett neki.

Karl Nehammer nem változtatott a Kurz-vonalon. Gerald Fleischmann-nal Kurz médiamestert hozta a fedélzetre. De Nehammer túl gyenge volt Kurz-imitátorként, még a bulvársajtónak is, amelynek feje most még a WKStA-t is a nyakába varrta.

A 2024 szeptemberében esedékes nemzetgyűlési választások közeledtével egyértelmű volt, hogy az FPÖ liberális eredetiként fog győzni a Kurz-másolattal szemben. Kurz nélkül az ő projektje már nem működne.

Kancellár helyett első számú

A választások után Karl Nehammer utolsó ajánlatát tette pártjának: „Elvesztettem a választást, de megmentem a kancellárságot”. Ezzel megkezdődtek a tárgyalások az SPÖ-vel egy olyan kormányról, amelyben alig volt közös pont. Az FPÖ az ÖVP „természetes” partnereként kényelmesen elhelyezkedett a pálya szélén, mert úgy tűnt, minden csak idő kérdése.

Ennek ellenére Nehamer-nek lett volna egy kis esélye. A költségvetési lyukat betömő bankadóval, a magasabb nyugdíjkorhatárra való szelíd átállással, az oktatás és az egészségügy megerősítésével és a legrosszabb szövetségi állami költségvetési pazarlás megszüntetésével lett volna egy keskeny közös út.

A Neo-k azonban megmutatták, hogy rájuk éppúgy nem lehet számítani, mint Németországban az FDP-re. Ez azt jelentette, hogy az „ÖVP utolsó kancellárja” projektnek annyi.

Kickl jön

Most jön Kickl és vele együtt a jobboldali blokk. Az „osztrák dominó” elesőben van. Vlagyimir Putyin és Donald Trump kényelmesen nézheti, ahogy Ausztria csatlakozik Magyarország, Izrael, Olaszország, Hollandia, Argentína és az USA családjához.

Sebastian Kurz talán úgy tekintett az ÖVP válságára, mint egy utolsó esélyre a közelgő második vádemelése és elítélése előtt. Talán az ÖVP többi tagja már annyira elkeseredett volt, hogy belevágtak volna a végső kalandba a - jogerősen el nem ítélt - volt kancellárral. De lehet, hogy ehhez már ő túl gyenge és kapitulált. A most hatalomra került gyárosoknak és bankároknak úgy tűnik, mindegy, hogy jobboldali blokkjuknak kék vagy türkizkék, vétlen vagy elítélt feje van.

Az ÖVP-ben sokak számára Kurz-nak amúgy is csak választások elleni funkciója van: vele a kirakatban remélték, hogy megakadályozhatják, hogy az FPÖ új választásokat tartson, mert Kurz indulása esetén Kickl-nek nem lenne garanciája a földcsuszamlásszerű győzelemre. De úgy tűnik, Kurz ezt már lemondta. Ő maga valószínűleg már nem hisz a feltámadásában, legalábbis az ÖVP feltámadásában.

Most a gazdaság, a gazdák és a bankok megtették: az ÖVP most először fejetlen és olcsóbb, mint valaha.

És: hogyan tovább?

Hogyan jutunk ki ebből a helyzetből? Mi lesz a következő lépés? Ezt kérdezem magamtól, ahogyan százezrek, akik nem akarják, hogy Ausztria megbukjon. De most ott állunk a zűrzavar közepén. Egyszer majd az lesz a kérdés, hogy kivel lehet újrakezdeni az FPÖ és az ÖVP ellen. De előtte a rendetlenség és a következmények eltakarításáról van szó:

• Beate Meinl-Reisinger lemondása, akinek pánikreakciója az FPÖ előtti utolsó védőfal összeomlását okozta;
• annak tisztázása, hogy az SPÖ-ben ki veszi át egy új, mindenki által támogatott ellenzék vezetését;
• a Zöldek újrapozícionálása a „Nehammer-korszak” csatlósai nélkül;
• és esetleg egy új erő, amely képes az FPÖ-t elavultnak beállítani.

Karl Nehammer azon kevesek egyike, aki az elmúlt hetekben legalább némi tartást mutatottak. De politikailag ezzel semmit sem ért el.

p.s.: Nem vagyok büszke arra, hogy mindaz, amitől az "Ostblock - Putyin, Kickl és az ÖVP ” című könyvemben 2024 júliusában tartottam, megvalósult. De a legrosszabb még hátravan.

p.p.s.: A tegnapi ZiB-ben gyorsan összeollózott rövid portréból kiderül, hogy most már az ORF-ben is kitört a pánik.

Szerző: Peter Pilz a Zack Zack szerkesztője.

Forrás: https://zackzack.at/2025/01/05/oesterreich-kicklt-und-kippt 2025.01.05.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó