Borítókép: Háttérfotó Luke Dean Weymark on Unsplash | Montage mosaik
Július végétől szeptember végéig a mosaik-nál hét cikket közöltünk a mosaik stratégia nyári sorozatának részeként. E cikkek összefoglalójából kiderül: a baloldal defenzívában van. Ezt az eredményt az országgyűlési választások tegnapi eredménye is megerősíti. A mosaik szerkesztőségének értékelése.
Vasárnap, nem sokkal 17 óra után: Az országos parlamenti választás első előrejelzésének sávjai felfelé lőnek. Az eredmény aligha meglepő. A szélsőjobboldali FPÖ alig 29 százalékkal vezet. Mögöttük a második helyen az ÖVP áll 26%-kal, a harmadik helyen pedig az SPÖ alig több mint 20%-kal. A negyedik helyért a NEOS és a Zöldek versenyeznek még egyenként 8,5% körüli eredménnyel. A KPÖ 2,9%-os eredménnyel az országos parlamentbe - Nemzeti Tanács - való bejutásának reménye elszállt.
De két hónappal ezelőtt: július végén a mozaik bejelentette a nyári stratégiát. Minden héten egy cikket kellett volna közölni, amely a baloldali és emancipációs mozgalmakkal, küzdelmekkel kapcsolatos stratégiai kérdéseket tárgyalja. A motivációnak semmi köze az országos parlameneti választásokhoz. Ehelyett arról szólt, hogy egyáltalán „baloldaliként” bekapcsolódjunk a vitába. Mert az elemzésünk szerint nem cserélünk elég eszmét, nem vitatkozunk eléggé szolidárisan, és nem teszünk fel magunknak elég kérdést arról, hogy valójában mit és hogyan akarunk elérni. Mi a „baloldalon” mindazokat értjük, akik emancipációs válaszokat keresnek a kapitalizmus válságaira - és nem szelektíven, hanem mindig a hatalmi viszonyok hatásairól való közös gondolkodásra törekedve.
Nehéz éghajlat a társadalom egésze számára
Baloldaliként az egész társadalomban védekezésben találjuk magunkat. A tegnapi választási eredmények is ezt fejezik ki. Minket egyáltalán nem érdekelnek a konkrét százalékpontok. Aggaszt bennünket a nagy ökológiai, társadalmi és globális válságok és a legtöbb szavazatot kapott pártok által ezekre a válságokra kínált, eltűnőben lévő megoldások közötti torz kapcsolat. Egy ilyen általános társadalmi légkörben - amely nem korlátozódik Ausztriára - nehéz baloldali, emancipációs politikát folytatni.
A siker hiánya
A baloldali, emancipációs politika sokrétű. A nyári stratégia cikkei ezek széles skáláját ölelték fel: média, éghajlati igazságosság, antifasizmus és internacionalizmus. Voltak olyan cikkek is, amelyek a parlamenten kívüli baloldal általános helyzetének és a pártokhoz való viszonyánakelemzésével foglalkoztak a választási kampányon kívül és a választási kampányban egyaránt. Más fontos témák, mint például a migránsok, a kitoloncolás elleni vagy a feminista küzdelmek hiányoztak.
Összességében a nyári stratégia cikkei azt mutatják, hogy ha akarnánk, homokba dughatnánk a fejünket. Széleskörű sikerek és a színtérről vagy a mozgalmakból a közszférába való hatás jelenleg csak nagyon korlátozott mértékben valósul meg. A cikkek azonban valami mást is mutatnak: az elmúlt években sok mindent elhagytunk. Nem mintha mindent beleadtunk volna és elbuktunk volna. Nem, mozgalom(ok)ként és emancipációs baloldalként a felfedezés (új) szakaszában vagyunk.
Egy új baloldali hegemónia projekt
E kudarcok megállapításai semmiképpen sem akarnak a lábujjaira lépni azoknak, akik az elmúlt években - olykor a határaikat meghaladva - futottak a baloldali, emancipatorikus politikáért. Ehelyett - a stratégiai nyárhoz hasonlóan - közös gondolkodásra kívánnak felhívni, és alapot kívánnak nyújtani egy közös gyakorlathoz. Az Intervencionista Baloldal (IL) a stratégiai nyárhoz írt hozzájárulásában a következőket írja: „Amit nekünk [...] létre kell hoznunk, az egy baloldali hegemóniaprojekt. Egy olyan baloldali tömböt, amely olyan nagy társadalmi erővel rendelkezik, hogy felveheti a harcot a neoliberálisokkal és a jobboldallal”. Úgy gondoljuk, hogy ez Ausztriára is érvényes.
A különböző mozgalmaknak különböző szerepeket (kell) vállalniuk. A stratégia nyár első cikkében a mozaik szerkesztője, Hannes Grohs politikai időhúzásról beszél. A hegemónia-projekt célja - azaz olyan tartalmak és gyakorlati ajánlatok keresése és megtalálása, amelyek alapján a többségeket újra meg lehet szervezni - és szükségességének felismerése nem újdonság. A mozaik 2015-ös alapításakor is politikai projektként fogalmazódott meg, amely az ausztriai baloldalt próbálta közelebb hozni egymáshoz az Aufbruch kezdeményezés részeként. Az akkori értékelés: „A helyzet súlyos, a társadalmi konfliktusok kiéleződnek, és ha nem sikerül közösen megerősítenünk a demokratikus és szolidáris alternatívákat, akkor a jobboldal el fog minket nyomni”.
Új politikai kontextus
Ezzel az értékeléssel tulajdonképpen egy időzavarban találjuk magunkat. A politikai kontextust tekintve azonban az óra továbbment. 2015-ben baloldali felemelkedés volt Európában, Spanyolországból és Görögországból kiindulva. Ma azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy vajon a jobboldal nem özönlött-e már el bennünket. Ehhez jön még az egyre súlyosbodó éghajlati katasztrófa és a globális katonai konfliktusok eszkalálódása.
Konkrétan Ausztriával kapcsolatban azonban azt is el kell mondani, hogy a KPÖ-vel országszerte és a bécsi LINK-ekkel ismét vannak olyan baloldali pártok, amelyekhez alapvető baloldali politika köthető, vagy amelyek ennek részeként tekintik magukat. És nem csak ezek a pártok: a KPÖ a legutóbbi önkormányzati választásokon - Stájerországban, Salzburgban, Innsbruckban - is sikereket ért el. A tegnapi országos parlamenti választásokon a kommunisták 2,4%-kal nem jutottak be a parlamentbe. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy szavazatnövekedést (+1,7%) és különösen Bécsben figyelemre méltó eredményt értek el. A szövetségi fővárosban a KPÖ a 4%-ot kapargatja. A választások nem is a legnagyobb szerepet játsszák a KPÖ számára. Ahogy a nyári stratégiában is hallható, nem „választási szövetségként” tekint magára, hanem olyan társadalmi térként, ahol az emberek megszervezhetik magukat.
Társadalmi összekapcsolódás
Az ausztriai társadalmi mozgalmaknak meg kell fontolniuk, hogy ki akarják-e és hogyan akarják ezt a teret használni. Azonban más kérdéseket is mérlegelniük kell. A nyári stratégia során visszatérő téma volt a társadalmi összekapcsolhatóság. Hogyan erősíthetjük meg küzdelmeinket azáltal, hogy több embert meggyőzünk és bevonunk? A szervezés módszere nagyon népszerű volt. Az IL a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a „háztól-házig párbeszédre”. A „Mi* a jobboldal ellen” kezdeményezés már megtette ezt a „Párt nélküli választási kampány” keretében.
Az összekapcsolódásra való törekvés a cikkekben is kifejezésre jut az éghajlati igazságosság mozgalom és az antifasizmus kapcsán. Fabian Hattendorf a „Föld felkelései” franciaországi tiltakozásaival kapcsolatban azt írja, hogy a helyi lehorgonyzás nem volt elégséges. Az „új internacionalizmus” kontextusában a hangsúlyt arra is helyezi, hogyan lehet a helyi és a nemzetközi szintet jobban összekapcsolni. Andreas Aipeldauer pedig az antifasizmus válságából az antifasiszta politika szubkulturális és defenzív szemléletének leküzdésével akarja kihozni az antifasizmust: „A jobboldali szélsőségekkel szemben a legjobb védelmet még mindig egy erős baloldal jelenti, amely akar valamit, és megtalálja a módját, hogy ezt kommunikálja”.
Ki a defenzívából
Egy új hegemón projekt keresésében a baloldalon belül, vagy - kisebb léptékben indulva - a baloldalon belüli jobb megértés és együttműködés érdekében, mi a mozaiknál ebben a közvetítésben látjuk szerepünket más alternatív médiumokkal együtt. A nyári stratégiának ehhez kell hozzájárulnia. A baloldal védekezésbe kerülhet. De mi még mindig hiszünk a megoldási lehetőségeiben. Ennek megvalósításához a korábbinál stratégiaiabban kell gondolkodnunk és cselekednünk, alapvetően meg kell kérdőjeleznünk a bevett mintákat és koreográfiákat, és új utakat kell találnunk az együttműködésre.
Továbbá nem szabad elfelejtenünk, hogy védelmi harcok előtt is állunk. Még nem világos, hogy ki lesz a következő osztrák kormány tagja. Az azonban biztos, hogy Ausztriában mintegy 1,4 millió ember nem habozott szavazni egy olyan szélsőjobboldali pártra, amely tagadja az ember okozta klímaváltozást. További mintegy 1,3 millióan az ÖVP-re szavaztak, amely egyre radikalizáltabb álláspontokat képvisel. Ez kihat az utcai hangulatra és mindazok biztonságára is, akik nem tartoznak ehhez a „többségi társadalomhoz” - ahogyan azt a választási eredmény is kifejezi.
A szolidaritás jövője felé
A baloldali és emancipációs politika általános társadalmi légköre belátható időn belül nehéz marad. Ez még fontosabbá teszi, hogy a védekezésből visszalépjünk a támadásba. Ezért hívjuk Önöket még inkább, hogy csatlakozzanak a vitához - blogunkon és azon kívül is. A látszólagos reménytelenség ellenére fogalmazzunk meg javaslatokat a szolidaritáson alapuló jövőre, és találjuk meg közösen a megvalósításuk módját.
A mozaik stratgey nyár olvasása és meghallgatása:
#1 „mozaik - a politika újraszervezésének folytatása”
#2 „Még mindig jó helyen vagyunk? -Az intervencionista baloldal a felfordulásban"
#3 "Választási kampány párt nélkül.Lehetséges ez?"
#4 „Küzdelmek a víz igazságosságáért a francia klímamozgalomban - (nem) a siker receptje?”
#6 „Társadalmi mozgalmak és baloldali pártok” (podcast)
#7.1 „Az internacionalizmus szerveződése a csővezeték mentén - 1. rész”
#7.2 „Az internacionalizmus szerveződése a csővezeték mentén - 2. rész”
Forrás: https://mosaik-blog.at/linke-in-der-defensive/ 2024. szeptember 30.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
(Aligha mondható, hogy a magyar baloldalnak nincs tanulnivalója a saját és a szomszéd mozgalmaiból - Balmix szerk.)
