Egy ártalmatlannak tűnő elektromos robogót használtak megfigyelésre, amelyen a halálos robbanószerkezet volt (Moszkva, 2024. december 17.) Kép: AP/dpa

Nagy-Britannia tud egy-két dolgot a mérgező gázokról. 1952 decemberében több ezer londoni lakos vesztette életét egy olyan szmogos időjárási helyzetben, amely bekerült a történelembe - nem szándékosan, de elnézően egy megfelelő fűtés nélküli, nedves szénnel működő országban. Az eset egyébként közvetett bizonyítéka annak az érvelésnek, hogy miért mentek ki a divatból a vegyi fegyverek az első világháború után: Rosszul célzottak - jelentős a kockázata annak, hogy megmérgezzük a járókelőket és különösen a saját embereinket. A vegyi fegyverek ezért „alattomosnak” számítanak.

A szíriai háború kezdete óta a vegyi fegyverek fontos szerepet játszanak a nyugati propagandában a mára megbuktatott Bassár el-Aszad elnök ellen. Különösen az Egyesült Királyságban működő szervezetek, mint például az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja, többször terjesztettek jelentéseket a szíriai hadsereg állítólagos mérgesgáz bevetéséről. A kínos csak az volt, hogy ezeket a közelebbi vizsgálatok általában nem erősítették meg, és hogy néha nem a „rezsim”, hanem az ellenzéki harcosok használták ezeket az anyagokat.

Most Aszad elment, de a mérges gáz még mindig ott van, és várja, hogy újra használják. Az orosz mérgesgáz elleni védelmi erő vezetője tehát felkerült a brit szankciós listára; egy olyan döntés, amelynek indokoltsága pontosságban felülmúlhatatlan. A Der Spiegel szerint: „Kirillov felelős vagy felelős volt, részt vesz, támogatja vagy bátorítja a vegyi fegyverekkel kapcsolatos tiltott tevékenységeket”. A bűncselekmény konkrét bizonyítása másképp néz ki, és egy magára valamit is adó bíróságnak ezt a „van vagy volt” halandzsát annak a pereskedőnek a fejéhez kellene vágnia, aki ilyen állítást tesz. Egyértelmű, hogy itt nem erről van szó.

Egy másik pont, amely legalábbis enyhe kétségeket ébreszt a kijevi bíróság beszámolójával kapcsolatban, a tábornok ellen hétfőn bejelentett vádiratban szereplő számadatok: Kirillov „legalább 4800 esetben” elrendelte mérges gáz alkalmazását az ukrán csapatok ellen. Az 1028 háborús nap alatt ez átlagosan napi 4,67 bevetést jelent, talán még többet is. És az ukrán félnek, amely egyébként az ukrán gyerekek állítólagos elrablását harci övezetekből Oroszországba az ukrán nép kifosztásaként botrányolja, nem kellett volna ezt korábban tematizálni? Nehéz lenne elhinni, ha lett volna benne valami, akkor valaki nem döntött úgy, hogy helyette egy újabb hordó mérgesgázt gurít át a falun.

Ha már itt tartunk: az ukrán állam részéről az alattomosság nem újdonság. Nem ők üldözték be 2014. május 2-án az odesszai szakszervezeti épületbe az ultrajobboldali martalócokat, majd gyújtották fel? Minden ujjal, amivel másokra mutogatsz, három ujjal mutogatnak vissza rád.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/490153.aus-der-giftk%C3%BCche.html 2024.12.18.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó