Kép: RaffMaster/shutterstock.com

December 6-án, két nappal a döntő második forduló előtt a román alkotmánybíróság „külföldi befolyás” miatt érvénytelennek nyilvánította az elnökválasztást, és teljesen új választást rendelt el. A november 24-i első fordulóban a „oroszbarátnak” titulált nemzeti-konzervatív jelölt, Călin Georgescu közel 23 százalékkal a legtöbb szavazatot szerezte meg. A második helyre a „liberális” Elena Lasconi került. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök a harmadik helyen végzett, ami azt jelenti, hogy nem vehetett volna részt a második fordulóban. További háttérinformációk a Multipolar jelentésében olvashatók.

Az elnökválasztás érvénytelenné nyilvánításának folyamata botrányos és példátlan. A német médiakörnyezetben azonban extra soványan tudósítanak róla: vagy hangsúlyozottan tömören és feltűnésmentesen számolnak be róla, mint itt a Der Spiegelben, vagy még védik is a botrányos ítéletet és a külföldi Tik-Tok-kampány nevetséges indoklását. Ráadásul látszólag naivan felteszik a kérdést, hogy vajon „nálunk is lehetséges-e” ilyen manipuláció, közvetve azt állítva, hogy a most botrányba keveredett TikTok-videók valóban döntőek voltak a romániai választások szempontjából.

De nem találtam a nagy német médiában aggodalmaskodó kérdéseket arra vonatkozóan, hogy nemsokára „nálunk is” lehetséges lehet-e, hogy a választásokat érvénytelennek nyilvánítsák, mert egy kényelmetlen jelölt túl sok szavazatot kap. Egyetlen kivétellel (kérem, jelezzék, ha a „bevett” médiában elnéztem volna a kritikus cikkeket) - a Die Welt „Egy államcsíny törvényes homlokzattal” címmel írt kommentárt a felháborító eseményről, melyben a következőket írja:

"Jól jegyezzük meg, senki sem hangoztatja a gyanút, hogy tömeges választási csalás történt.Senki sem állítja, hogy itt halottak szavaztak, vagy hogy a helyszínen dolgozó választási munkatársak manipulálták a szavazatokat.A választások minden alkotmányos kritériumnak megfelelően, szabályosan zajlottak le.A választások törlése azon az elméleten alapul, hogy a román választók túl ostobák ahhoz, hogy szabadon döntsenek”.

A német média reakcióit pedig a demokráciaellenes aktusra találóan foglalja össze:

"Olyan vállvonogatva és rutinosan számoltak be a hírről, mintha egy harmadosztályú futballmérkőzést »kellett« volna újrajátszani.Alig vannak alapvető ellenvetések azzal a kalandos elmélettel szemben, hogy egy elnökválasztás a TikTok-videók miatt érvénytelen”.

Ez a leírás illeszkedik a tegnapi, szerdai, a romániai „Európa-párti” koalíció megalakulásáról szóló friss tudósításokhoz is, pl. itt a Deutschlandfunk rádióban, ahol az elnökválasztás elmaradásáról egy mondatban úgy számolnak be, mintha egy harmadosztályú meccset kellett volna lefújni. Az uniós szintű politikusok, akik általában nem haboznak nyilvánosan elmarasztalni a kormányokat, eddig egyáltalán nem kommentálták az eseményt. A külföldi beavatkozás jelenségét itt nem szabad elbagatellizálni, de egyrészt a konkrét dimenziók, amelyekről most Románia esetében a román titkosszolgálat szerint szó van, nem meggyőzőek a radikális megközelítés indokaként. Másrészt pedig a beavatkozást természetesen minden tábornak, így a NATO-párti frakciónak is meg kellene vizsgálni és ki kellene zárni.

„Választási manipuláció - Németországban is elképzelhető?”

Egyes médiumok túlmutatnak a Die Welt által leírt hangsúlyozott rutinon. A fent említett „naiv” jellegű kérdéseket, amelyek közvetve a TikTok-gyanú valós alapját sejtetik, a Bayerischer Rundfunk teszi fel: „Választási manipuláció Romániában: Németországban is elképzelhető?”. A FAZ szalagcímében: „Hogyan segít a Tiktok a romániai választások eldöntésében”. A ZDF által idézett szakértő szerint az aggodalom, hogy „hasonló állapotok” Németországban is előfordulhatnak, „már a 2021-es szövetségi választások óta fennáll”.

ATagesschau szerint Liviu Draganescu alkotmányjogi szakértő úgy véli, „a bírák döntése helyes”. Valeriu Turcan politikai elemző (aki szintén támogatja az ítéletet) pedig „a manipuláció mértékét tartja újszerűnek”. Legalább a „Tagesschau” idézi azokat a romániai kritikus hangokat is, amelyek úgy tűnik, Németországban nem léteznek. A „liberális” román jelölt, Elena Lasconi a választás elmaradásáról nyilatkozott:

"Ma van az a pillanat, amikor a román állam lábbal tiporta a demokráciát.(...) Ez nem rólam szól.A demokrácia összeomlik.Önök tönkreteszik a demokráciát.Anarchiába taszítjátok az országot."

A FAZ viszont úgy véli, hogy Romániában „túl későn” húzták meg a „vészféket”. És azt állítja:

"A romániai elnökválasztás lefújása történelmi elsőség.Az Alkotmánybíróság döntése, hogy a szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu javára folytatott, állítólag oroszok által szervezett kiberkampányt megbünteti, első pillantásra a jogállamiság diadalának tűnhet.De túl későn jön - és nem szárítja fel azt a talajt, amelyen Georgescu kampánya elbukott."

Az egyik oka annak, hogy Romániában ilyen erős az ellenállás egy oroszbarát elnökjelölt ellen, az lehet, hogy jelenleg Romániában épül Európa legnagyobb NATO-bázisa. De ez bizonyára csak véletlen egybeesés.

Forrás: https://www.nachdenkseiten.de/?p=126102 2024.12.12.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó