Az ultrajobboldali Marine Le Pen megbuktatja Barnier miniszterelnök kormányát, az adósságok ellenőrizetlenül nőnek tovább: Franciaország súlyos politikai válságba süllyed. Vajon Macron elnök képes lesz kitartani?
Marine Le Pen és Emmanuel Macron (a párizsi Elysée-palotában 2022 júniusában): Bénító méreg Fotó: Ludovic Marin / AFP
Marine Le Pen és Michel Barnier legalább ebben az egy pontban egyetértenek. „Elérkeztünk az igazság pillanatához” - mondták mindketten a párizsi nemzetgyűlésben elmondott beszédükben.
A szélsőjobboldali Rassemblement National (RN) vezetője láthatóan kiélvezi ezt a pillanatot, alig néhány órával azelőtt, hogy teljes erejét szabadjára engedné. A miniszterelnök ezt arra használja ki, hogy még egyszer könyörögjön a képviselőknek. Az ő felelősségükről beszél, és arról, hogy Franciaország költségvetési problémái nem fognak megszűnni, ha ő eltűnik. Néha Barnier hangja megbicsaklik.
Ez nem segít. Szerda este fél kilenckor Le Pen az általa általában gyűlölt baloldaliakkal együtt a politikai fejszét a kezébe veszi. Az RN beváltja fenyegetését, és az összegyűlt baloldali pártok régóta bejelentett bizalmatlansági szavazását egyértelmű többséghez segíti. A jobb- és baloldal így nemcsak a 2025-re szóló francia szociális költségvetést utasította el, amelyet Barnier nem sokkal karácsony előtt a költségvetés többi részével akart követni. Megbuktatták a miniszterelnököt és kormányát is.
Marine Le Pen az Assemblée nationale-ban. Fotó: Le Parisien / Arnaud Journois / MAXPPP / IMAGO
Németország legfontosabb uniós partnere politikai és pénzügyi kettős válságba süllyed: Franciaországnak már nincs kormánya, és 2025 felé tart költségvetés nélkül, de az új adósságok ellenőrizetlen növekedésével. A kormányozhatatlanság válsága, ahogy szerda este Párizsban megjelent, bénító méregként hat a francia politika egészére.
És ez a méreg azzal fenyeget, hogy az államfőt is megfertőzi.
Michel Barnier a nemzetgyűlésben Fotó: Yoan Valat / EPA
Emmanuel Macron csak szeptember elején nevezte ki a tapasztalt Barnier-t, hogy az államháztartást kézben tartsa, és elhárítsa a politikai káoszt. De a 73 éves konzervatív, aki egykor brüsszeli biztosként ügyesen vezette az EU Brexit-tárgyalásait, otthon megbukott. Úgy vonul be a történelembe, mint az 1958 óta a legrövidebb hivatali idővel rendelkező miniszterelnök.
Macron az elmúlt hetekben amennyire csak lehetett, figyelmen kívül hagyta a fenyegető káoszt, kimaradt a napi politikából. A hétvégén nagy pompával akarja megünnepelni a felújított párizsi Notre-Dame nevezetesség újranyitását - és magát is, mint a katedrális legfőbb építőmesterét, hogy úgy mondjam.
Bővebben a témáról
Barnier bukása után azonban Macron került a kritikák középpontjába. Most az ellenzék célpontja lett. Míg a radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon egy ideje már az elnök lemondását követeli, addig Le Pen most már Macron távozását is követeli, mielőtt 2027-ben lejárna a hivatali ideje. Túlságosan tiszteli a hivatalt ahhoz, hogy aktívan törekedjen az államfő eltávolítására - mondta szerdán a parlamentben. Mosolyogva hozzátette: „rajta múlik, hogy képes-e maradni vagy sem, és hogy nem akarja-e figyelmen kívül hagyni a nép elutasítását”.
Macron „politikai kitalációnak” nevezte a lemondásra szólító felhívásokat
Macron felháborodottan utasítja vissza a lemondásával kapcsolatos kérdéseket. „Ez politikai kitaláció. Engem kétszer választott meg a francia nép” - mondja dacosan. Macron továbbra is úgy véli, hogy helyesen tette, hogy tavaly nyáron feloszlatta a francia nemzetgyűlést. Az ezt követő új választások vezettek a parlament három, nagyjából egyenrangú tömbre való felosztásához és a jelenlegi válsághoz. A Rassemblement National azóta a legerősebb párt az országban. Ez tette egyáltalán lehetővé a bal- és jobboldal Barnier-ellenes szövetségét.
Mivel Barnier-nek nem volt többsége a nemzetgyűlésben, a héten egy alkotmányos cikkelyhez folyamodott, amely szerint szavazás nélkül is érvénybe léptetheti a költségvetést - de csak azzal a feltétellel, hogy nem buktatják meg bizalmatlansági szavazással. Ez egy olyan fogadás volt, amelyet a miniszterelnök nem nyerhetett meg.
Bővebben a témáról
- Marine Le Pen ultimátuma: Franciaország kormánya bukásra áll. Tim Bartz és Leo Klimm, Frankfurt és Párizs
- Sikeres a bizalmatlansági szavazás: a francia parlament megbuktatja Barnier miniszterelnök kormányát.
- Kormányválság Franciaországban: Barnier miniszterelnök keresztülnyomja a szociális költségvetést - és a leváltás felé tart
Barnier megbukott költségvetési terve egyenletesen elosztott megszorításokat irányzott elő, például a nyugdíjasok és a helyi önkormányzatok költségvetése számára, valamint adóemeléseket, különösen a vállalatok és a legjobban keresők számára. A mérsékelt megtakarítások célja az volt, hogy Franciaország államháztartási hiányát a gazdasági teljesítmény jelenlegi több mint hat százalékos szintjéről 2025-re öt százalék körülire csökkentsék. Az uniós költségvetési szabályok három százalékos hiányt írnak elő.
Barnier a terv keresztülvitelében Le Pen jóindulatára támaszkodott. Az elmúlt napokban kiélvezte hatalmi pozícióját: A jobboldali frontasszony a középosztály védelmezőjeként mutatkozott be, többek között a magasabb gyógyszer-önrészfizetés elengedését és kevesebb egészségügyi ellátást követelt a migránsoknak. „A költségvetés mélységesen igazságtalan, a franciákat terheli Emmanuel Macron kudarcának következményeivel” - háborodott fel Le Pen, és ultimátumokat intézett Barnier-hez. Le Pen azonban minden egyes engedményére újabb követeléssel válaszolt.
„Nem akarok engedni a zsarolásnak” - magyarázta Barnier egy kedd esti televíziós interjúban. „A párbeszéd végére értem”. A miniszterelnök, hogy valahogy megmentse magát, az RN képviselőinek kegyelmére is apellált.
Le Pen megpróbálja megelőzni az uniós pénzek hűtlen kezelésével kapcsolatos tárgyalást?
Valójában már „túl késő” volt, ahogy Le Pen bejelentette. Az pedig már régóta világos volt, hogy nem érdekelt a megegyezésben. Mert a politikai káosz növeli a nyomást a tényleges ellenfelére - Emmanuel Macronra.
Párizsi politikai elemzők körében egy merész elmélet kering: Le Pen célja az lehet, hogy gyakorlatilag arra kényszerítse Macront, hogy még a télen lemondjon, és március 31-e előtt egy előrehozott szavazáson megválasszák őt elnöknek. Március 31-én ér véget a párizsi per, amelyet az RN tisztviselői ellen az uniós pénzek állítólagos elsikkasztása miatt indítottak; ha elítélik, Le Pent eltilthatják a hivatalától. Az a forgatókönyv, hogy néhány hónapon belül az államfői mentelmi jogra hivatkozva próbálja megmenteni magát az igazságszolgáltatástól, legalább annyira merésznek, mint amennyire valószínűtlennek tűnik. Szerda óta azonban már nem kétséges, hogy Mélenchon mellett a jobboldaliak is Macront akarják kiszorítani az Élysée-palotából 2027 előtt.
Macron és Barnier Fotó: Ludovic Marin / AFP / AP / dpa
Macron 2017-es hivatalba lépése óta még soha nem volt olyan népszerűtlen, mint most, az Elabe Intézet felmérése szerint a polgárok mindössze 21 százaléka bízik benne. A választók Macront teszik felelőssé a válságért, beleértve a költségvetési válságot is, különösen azért, mert a hiány az ő vezetése alatt halmozódott fel ilyen magasra.
Az elnöknek most a stabilitás horgonyaként kell bizonyítania a maximális instabilitás idején. Mélenchon és Le Pen számításainak megcáfolására Macronnak minél hamarabb új miniszterelnököt kell kineveznie. Neki jobban kell tudnia megbirkózni a parlament hárompárti megosztottságával, mint Barnier-nek.
Jean-Luc Mélenchon Barnier beszéde alatt. Fotó: Yoan Valat / EPA
Vannak olyan spekulációk, hogy Macron a hozzá hű védelmi miniszterét, Sébastien Lecornu-t fogja kinevezni. Vagy François Bayrou-t, egy régi konzervatív-liberális bizalmasát. Mindkettőjük előnye, hogy „RN-kompatibilisek”, ahogy Párizsban mondják. Egyszerűbben fogalmazva: Franciaország legbefolyásosabb nője, Marine Le Pen legalábbis hajlandó velük tárgyalni. Eközben a baloldalon a szocialisták, akik Mélenchonnal ellentétben nem követelik Macron lemondását, egyfajta megnemtámadási paktumot kínálnak a centrumtábornak. Ez a minimális megoldás, amely nem koalíció lenne, azt a célt szolgálja, hogy legalább néhány hónapig hivatalban maradjon a következő kormány.
Franciaország államkötvényei átmenetileg drágábbak voltak, mint Görögországéi
Az idő sürget. „Ha a bizalmatlansági szavazás átmegy, minden még nehezebb lesz, minden még súlyosabb lesz” - figyelmeztetett Barnier közvetlenül a leszavazása előtt. Ha Franciaországnak december végéig nem lesz költségvetése 2025-re, akkor következik a közkiadások befagyasztása, mint az USA-ban a shutdown. Ebben az esetben az előző évi költségvetést változatlan formában adják ki újra. Franciaország adósságspirálja azonban ekkor is töretlenül folytatódik. Az ország által fizetendő kamatok emelkedni fognak. Egyedül Barnier kudarcának kilátásba helyezése okozta nemrég, hogy a francia államkötvények átmenetileg drágábbak lettek a görög kötvényeknél a piacokon.
A kaotikus helyzetet valószínűleg csak új választásokkal lehet megoldani, ha egyáltalán megoldható. Macron nem hajlandó lemondani, de feloszlathatja a nemzetgyűlést, ismét. Az alkotmány azonban erre legkorábban júliusig nem ad neki lehetőséget.
Le Pennek nincs ennyi ideje. Sietős neki a dolog. „Hamarosan eljön a felszabadulás napja” - zárja kétértelműen szerda esti beszédét a nemzetgyűlésben. „Talán nagyon hamar.”
Forrás: https://www.spiegel.de/ausland/frankreich-regierung-abgewaehlt-emmanuel-macron-unter-druck-a-adae5251-ce88-4511-b64a-3beed9dfaf7f 2024.12.04., 22.28 óra
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
(Persze egy pillanatig se higgyük, hogy a korrupciós vádakkal jelenleg is bírósàg előtt álló Le Pen buktatta meg a francia miniszterelnököt vagy fogja majd a köztársasági elnököt (hiszen utóbbi "lemondási szavazásának" is ellenállt), s nem is a "baloldal" hezitálása, ez csak a neoliberàlis narratíva ..hanem az a társadalom általános ellenállása, a tüntetések, a "vàlsàg" folyománya. A macronistáknak pedig ez ám a méreg, nem a ciánkáli.. - Balmix szerk.)
