Az ipari méreteket öltő adóelkerülés a szupergazdagok és a nagyvállalatok részéről egyike azoknak a bosszantó igazságtalanságoknak, amelyek annyira mindennaposak, hogy nehéz folyamatosan felháborodottnak maradni miatta.

Ezen a héten megtudtuk, hogy világszerte kormányok összesen fél billió dollárt vesztettek el az adóelkerülés miatt.

A Starbucks, amelynek új vezérigazgatója magánrepülővel jár munkába, mindössze 7 millió font adót fizetett 548 millió fontos egyesült királyságbeli forgalma után. Eközben a globális egyenlőtlenség soha nem látott méreteket ölt.

Mégis, nagy hírverés nélkül egy úttörő új adóegyezmény körvonalazódik az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az ENSZ Adóegyezménye egy merész kezdeményezés, amely egy igazságosabb adórendszer létrehozására törekszik nemzetközi szinten összehangolt intézkedések révén.

Az adóelkerülés globális probléma, amely globális megoldást kíván. Az ENSZ Adóegyezménye ezt kínálja egy jogilag kötelező érvényű szerződés formájában, amelyet demokratikusan tárgyalnak meg az ENSZ keretein belül.

Alapvetően bevezethet olyan kulcsfontosságú pénzügyi átláthatósági intézkedéseket, amelyek megnehezítik a vállalatok és a szupergazdagok számára, hogy kibújjanak adófizetési kötelezettségeik alól.

De az egyezmény ennél sokkal többre is képes lehet. Jelenleg például tárgyalások folynak a nagy vagyonú egyének és a környezetszennyező iparágak megadóztatásáról – ami utat nyithat a szupergazdagok és a klímaromboló vállalatok megfelelő megadóztatásához.

Ez az elképzelés talán elvontnak tűnik, de közvetlen hatással van az emberek életére világszerte.

Az Egyesült Királyságban a közszolgáltatásokat másfél évtizednyi ideológiailag vezérelt megszorítás után már szinte csak ragasztószalag tartja össze. Az egészségügytől az iskolákig, a szociális lakhatástól a zöldebb energiaforrásokra való átállásig a brit közszektor kétségbeesetten szorul befektetésekre.

Ennek ellenére az új kormány első költségvetése elmaradt az elvárásoktól. A közpénzügyi „fekete lyukra” hivatkozva a pénzügyminiszter nem vállalkozott a szükséges mértékű beruházásokra. Képzeljük el, milyen átalakító hatása lehetne annak, ha a szupergazdagok és a nagyvállalatok által jelenleg adóparadicsomokba rejtett milliárdokat közösségeinkbe fektetnék.

Nemzetközi szinten pedig még nagyobb a tét. Az ENSZ Klímacsúcsa, a COP29 tárgyalásai Azerbajdzsánban zajlanak, ahol a klímafinanszírozás – az északi országok által a déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás a klímaválság kezelésére – kulcskérdés.

A globális észak, amely a történelmi kibocsátások révén a legnagyobb felelősséget viseli a globális felmelegedésért, évente körülbelül 5 billió dollárral tartozik a globális délnek klímafinanszírozás címén. Ám várható módon a gazdag északi országok vonakodnak teljesíteni ezt a kötelezettséget. Az adóelkerülésből származó elveszett pénzek visszaszerzése döntő forrása lehetne ennek a klímafinanszírozásnak.

Az Egyesült Királyság régóta hírhedt a „piszkos pénzek” központjaként. A második világháború után ösztönözte tengerentúli területeit, hogy rövid távú gazdasági megoldásként offshore adóparadicsommá váljanak. Ennek a döntésnek mérgező, tartós következményei lettek.

Ma a Brit Virgin-szigetek, Bermuda és a Kajmán-szigetek – mind brit tengerentúli területek – a világ három legnagyobb adóparadicsomai közé tartoznak, Jersey pedig a nyolcadik helyen áll. Együttvéve Nagy-Britannia és területei a globális vállalati adóelkerülés egyharmadáért felelősek.

Eközben London továbbra is a szupergazdagok vagyonának elrejtését és hírnevük tisztára mosását segítő ügyvédek, PR-cégek és kreatív könyvelők globális központja.

Az ENSZ Adóegyezmény támogatása segíthetne Nagy-Britannia megtépázott hírnevét helyreállítani, és jóvátehetné szerepét a globális adóigazságtalanságok fenntartásában.

Egy ritka reménysugárként az ENSZ Adóegyezménye lendületet kapott.

Amikor Nigéria tavalyi ENSZ közgyűlésén javasolta, a globális északi országok – köztük Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és az EU-tagállamok – szkeptikusak voltak.

Ezek az országok kihívásként tekintettek az ENSZ Adóegyezményére befolyásukra nézve, mivel az valószínűleg felváltja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), amelyet az északi országok uralnak, mint a nemzetközi adópolitika de facto testületét.

De az azóta eltelt évben az ENSZ Adóegyezménye iránti támogatás megnőtt. Az EU visszavonta ellenállását, így Nagy-Britannia egyre inkább elszigetelődött.

Amikor idén nyáron ismét szavaztak a kérdésről, Nagy-Britannia azon nyolc ország egyike volt, amely ellenezte.

Belföldön az ENSZ Adóegyezményét több tucat civil szervezet és szakszervezet támogatta.

Az ENSZ Adóegyezménye valósággá válik. Ha sikeres lesz, az átalakító hatással lehet a globális gazdaságra. Az új brit kormánynak új álláspontot kell kialakítania, és támogatnia kell az ENSZ Adóegyezményét, különben lemarad.

forrás: Morning Star