Emberek millióinak fog ismét emelkedni a háztartási energiaszámlája ezen a télen, miután az Ofgem szabályozó hatóság bejelentette az új „árplafont” a héten.

Az újabb 1,2%-os emelés azt jelenti, hogy az átlagos háztartás éves számlája most már elképesztő 1.738 fontra fog emelkedni. Az Ofgem már októberben is 10%-kal növelte az árplafont.

Az új emelés a tél leghidegebb hónapjaiban lép életbe, ráadásul akkor, amikor a Munkáspárt megvonta a Téli Fűtési Támogatást nyugdíjasok millióitól. Az egyre növekvő energiaszámlák már most is összeroppantják a munkásosztályt.

Zoya egy Leicesterben élő diák, aki szüleivel és két testvérével egy magánbérletben lévő házban lakik. „Próbálok minél tovább bent maradni az egyetemi könyvtárban. Otthon egyszerűen túl hideg van” – mondta a *Socialist Worker*-nek.

Az árakat fagyasszák be, ne a szegényeket!

„Még a leghidegebb napokon is csak egy-két órára tudjuk bekapcsolni a fűtést. Az együveges ablakaink miatt pedig nagyon gyorsan elveszítjük a meleget.

Nemcsak a fűtési költségek emelkednek, hanem minden heti alapszükséglet ára is. Így nálunk az a választás, hogy legyen étel az asztalon, vagy kapcsoljuk be a fűtést.”

Zoya elmondta, hogy az otthoni hideg mindenki hangulatát rontja a családban, és megnehezíti, hogy „normálisan működjenek”. Ez pedig dühössé teszi.

„Még így is, hogy nagyon takarékosan használjuk a fűtést, most havonta kétszer is 50 fontot kell feltöltenünk a gázkártyánkra” – mondta. „Ez rengeteg pénz nekünk.

Melegben lenni alapvető emberi szükséglet. Ha ezt megtagadják tőlünk, dühössé és frusztrálttá tesz.”

Zoya haragja teljesen jogos. Az Ofgem a múlt hónapban bejelentette, hogy az Egyesült Királyságban az „energiaadósság” elérte a 3,7 milliárd fontot – ez 400 millió fontos növekedés az előző három hónaphoz képest.

Az aktuális adósságszint csak az elmúlt évben több mint 50%-kal nőtt. Ez azt jelenti, hogy emberek millióinak kell Zoyához hasonló választásokat hozniuk: melegen tartják az otthonukat, megetetik a családjukat, vagy egyre mélyebbre süllyednek az adósságban.

Államosítás: a hosszú távú megoldás

Peter Smith, a National Energy Action nevű jótékonysági szervezet képviselője így nyilatkozott: „Kormányzati és szabályozói beavatkozás nélkül a helyzet csak rosszabb lesz.

Csak úgy kerülhetjük el, hogy az emberek pénzügyei összeomoljanak, és súlyosan károsodjon az egészségük és jóllétük, ha közvetlenül csökkentjük a legkiszolgáltatottabb ügyfelek számláit, és segítünk nekik visszafizetni ezeket a kezelhetetlen adósságokat.”

A Munkáspártnak szégyellnie kellene magát az új adatok miatt. Hiszen azt ígérte, hogy csökkenteni fogja az energiaszámlákat, ha hatalomra kerül.

Ehelyett most átlagosan 170 fonttal többet fizetünk évente, mint Keir Starmer megválasztásakor.

Ez azért van, mert a Munkáspárt az energiaügyekben a „szabadpiacot” hagyta érvényesülni az államosítás helyett, ami magába foglalta volna az energiaszolgáltatók, az energiatermelők és az országos hálózat átvételét.

Az államosítás lehetővé tette volna a kormány számára, hogy hosszú távon szabályozza az energiaárakat.

A Munkáspárt döntése, hogy az energia a magánszektor kezében maradjon, lehetőséget adott a cégek vezetőinek, hogy tovább gazdagodjanak.

Ez pedig azt jelenti, hogy Zoyának és sok más embernek el kell döntenie, hol maradjon melegben, amikor odakint könyörtelen hideg van.

forrás: Socialist Worker