Kiel, 2024. szeptember 4.: Olaf Scholz és Boris Pistorius a Bundeswehr első IRIS-T SLM légvédelmi rendszerének üzembe helyezésén. Kép: Ryan Nash Photography /shutterstock.com

A kancellár és a lelkiismereti kötelességmegtagadók a tűz alatt: a nagy médiumokban erőteljes áramlatok vannak, amelyek láthatóan szívesen látnák őt elsüllyedni. Egy kritika.

„Tényleg már megint Scholz?” - írja meglehetősen bosszúsan és morogva a tagesschau.de.

És következik a kérdésnek álcázott válasz a sokatmondó, mert egyértelműen értékelő „jobb” szóval, ami egy hírből kifejezett kommentárt csinál: „Vagy jobb Pistorius?”.

Mindenesetre „az utóbbi időben egyre hangosabbak a jelöltváltást követelő felszólítások”. Az, hogy „hangosabb”, az jó –de ez a „hangosabb” nem valami mérhető dolog, hanem attól függ, hogy pontosan mire figyelünk - vagy mit akarunk hallani.

Pillanatkép Tagesschau „Tényleg már megint Scholz?”

A cikk fölötti képen látható, amit látni akarunk: Scholz csak elmosódottan látszik a háttérben, sőt, éppen távozóban, míg Boris Pistorius védelmi miniszter tisztán és félreérthetetlenül az előtérben.

Az elefánt a szobában: Ukrajna-politika

Egészen véletlenül a „Scholz pro és kontra” rovat a következő bekezdéssel kezdődik: „Ami Scholz ellen szól”. Ezután felsorol „néhány dolgot”, de az „elefánt a szobában” - legalábbis sok vezető médiaszakember témája - csak később kerül szóba a szövegben, látszólag mellékesen.

Pistorius minisztert „az Ukrajna-politikában, a fegyverszállításokban, a több pénz követelésében és a Bundeswehr háborús készültségében tanúsított kompromisszummentes kurzusáért” bírálják.

Ha az újságíró média komolyabban venné ...

Ha az újságíró média komolyabban venné a nyilvánosság felé való nyitottságot, akkor 1) nyitottabbak lennének közönségük felé, hogy jobban képviseljék nézeteiket - beleértve az úgynevezett „biztonsági kérdések” tekintetében számos háborúkkal szemben kritikus álláspontot is.

Az újságírók akkor 2) átláthatóbbak lennének médiamunkájuk tekintetében is saját attitűdjeik és termelési feltételeik tekintetében, amelyek természetesen befolyásolják, hogy milyen témákat, milyen véleményeket, milyen forrásokat és milyen megjelenési formákat választanak az egyes esetekben. Mindennek itt alig van nyoma, különösen a „háború és béke” témakörében.

Ehelyett most már ismerjük a módot és a szöveget, valamint a szerzőt (Wenke Börnsen, az ARD tudósítója): „A Pistorius név újra és újra felmerül”, valamint a »sok bátorítás Pistoriusnak«.

Elbocsátási mozgalmak

Míg az olyan politikusok, mint Boris Pistorius (és Friedrich Merz, Robert Habeck, Annalena Baerbock, Marie-Agnes Strack-Zimmermann stb.) háborúpárti kurzusát a legkevésbé sem kérdőjelezi meg, a Tagesschau újságírója következetesen kritikusan szemléli Scholzot és állítólagos egóját, még ha csak kicsit „békésen” pislog is.

„Valószínűleg „egy kis választási kampány a saját nevében”, ha továbbra is egyértelműen felszólal a „Taurus” Ukrajnába irányuló szállítmányai ellen a távoli Rióban”, és »a háború kiterjesztésétől való sok németországi félelemmel is dolgozik«.

Scholz - lépjen hátrébb! Mert, igazi Landser-zsargonban, most már az „NRW-ben is vannak mozgások” a kancellártól távolodva. Pistorius viszont „a magasan dicsért”. Nos, „magasan dicsért”, nem utolsósorban az ilyen médiaszakemberek által.

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Zwischen-Kriegstuechtigkeit-und-Friedenspolitik-Das-Medienduell-Scholz-Pistorius-10075394.html 2024. november 20.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó