Nyomtatás

Fotó: Huchot-Boissier Patricia/IMAGO/ABACAPRESS Georges Ibrahim Abdallah 25 év után ismét szabadulhat (Lannemezan, 2024. október 26.)

Georges Ibrahim Abdallah immár a világ egyik leghosszabb ideje fogva tartott politikai foglya. A „libanoni forradalmi hadsereg frakciójának” (Fractions armées révolutionnaires libanaises, FARL) egykori tagja 40 éve van börtönben Franciaországban, bár 1999 óta fennáll a lehetősége a szabadulásának. A múlt héten az illetékes bíróság ismét úgy döntött, hogy Abdallah-t szabadon kell engedni egy fogva tartás felülvizsgálata keretében. A határidőt december 6-ra tűzték ki. A terrorizmus elleni ügyészség azonban ismét kifogást emelt.

Abdallah rendkívül feszült helyzetben tevékenykedett az alvilágban, amikor 1984-ben Lyonban letartóztatták egy hamisított algériai útlevél miatt. Abban az időben Izrael megszállta Libanont, hogy harcoljon a palesztin felszabadító mozgalom és szövetségesei, például a FARL ellen. A megszállókkal szövetséges fasiszta milíciák által a Sabra és Shatila palesztin menekülttáborokban 1982-ben elkövetett mészárlások kegyetlen csúcspontot jelentettek.

Abdallah 1986-ban kezdetben négy év börtönbüntetést kapott útlevéllel kapcsolatos bűncselekményért és illegális fegyvertartásért. Egy későbbi esküdtszéki tárgyaláson azonban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Charles Ray, az Egyesült Államok franciaországi nagykövetségének helyettes katonai attaséja és Jacov Barsimentov, az izraeli nagykövetség másodtanácsosa és Moszad-ügynöke 1982-es meggyilkolásában való „bűnrészességért”. Az ügyész csak tíz évet kért.

Mind a gyilkossági perben, mind a korábbi eljárásokban az USA és Izrael nyomást gyakorolt Franciaországra, hogy Abdallah-t „terroristaként” kezeljék. A perben részt vevő amerikai ügyvéd Georges Kiejman volt, aki közel állt az akkori francia elnökhöz, François Mitterrand-hoz. Tanácsadója, Jacques Attali akkoriban elismerte, hogy Abdallah „csak egy hamis útlevéllel rendelkezett”. De nyilvánvalóan példát akartak statuálni vele.

Különös fényt vet az eljárásra a két védőügyvédje egyikének, Jean-Paul Mazurier-nek a későbbi beismerése, miszerint kapcsolatban állt a francia külföldi hírszerző szolgálattal, a DGSE-vel. Mazurier-t az ügyvédi kamara azóta kizárta a kamarából. Emlékezetes az is, hogy Manuel Valls, François Hollande elnök belügyminisztere 2013-ban megtagadta Abdallah libanoni szülőföldjére vonatkozó kiutasítási határozat aláírását.

Különösen e döntés óta nemzetközi szolidaritási kampány alakult ki Abdallah mellett, aki cellájából továbbra is kiáll a palesztinok jogaiért. Ismert baloldali politikusok és számos regionális bizottság rendszeresen részt vesz a tüntetéseken. A legutóbbi nagyobb tüntetésre április 6-án került sor a Magas-Pireneusok megyében található Lannemezan-ban, ahol Abdallah be van zárva. A franciaországi zsidó ernyőszervezet (CRIF) rendszeresen agitál az esetleges szabadon bocsátás ellen, míg a marseille-i „Zsidók a békéért” egyesület Abdallah-t támogatja.

Nem sokkal a legutóbbi börtönvizsgálat előtt, október 28-án a toulouse-i szakszervezetek épületében szolidaritási rendezvényt tartottak, amelyen videón keresztül Abdallah párizsi ügyvédje, Jean-Louis Chalanset is felszólalt. Azt mondta, hogy védencét azért kell megbüntetni, mert hű maradt politikai meggyőződéséhez, és azt is elutasította, hogy kártérítést fizessen az amerikai közös felpereseknek: „Az USA számára nyújtott kártérítés azt jelentené, hogy finanszírozná a palesztin és libanoni gyerekeket lemészároló bombákat”. Abdallah tisztában van azzal, hogy mind a francia állam, mind az USA és Izrael eltökélt abban, hogy „állami okokból” soha nem hagyhatja el a börtönt. A tényleges életfogytiglani börtönbüntetés azonban, amelyhez Washington ragaszkodik, összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményével, amint azt az Emberi Jogok Európai Bírósága 2021-ben kimondta.

 

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/488151.freilassung-erneut-verhindert.html 2024.11.20.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Piedad Belmonte, Toulouse 2024-11-20  jungewelt