BALMIX - Oliver Stone: „A világ a harmadik világháború felé tart”

A rendezőlegenda Oliver Stone az amerikai háborús politika következményeire figyelmeztet (Kép: Photo_Doc/Shutterstock.com)

Stone figyelmeztet: az USA vallássá tette a háborút. Az Oscar-díjas művész nemrég bírálta Washington háborús fixációját és agresszív külpolitikáját.

Az ikonikus rendező, Oliver Stone nem optimista. Ötven évvel a vietnami háború befejezése után és csaknem 35 évvel a „Platoon” című filmjének bemutatója után Amerika még mindig reménytelenül el van ragadtatva az erőszaktól, Washington pedig a Wall Street és a média hatalmi központjai által bátorítva még mindig a háborúra van beállítva.

Stones egykor az amerikai hadseregben szolgált

„Az országunk szabotálja önmagát. Miért megyünk mindig vissza?” - kérdezte, keresve a szükséges ellenséget. „A beavatkozás mintáját követjük, van egy ismétlődés”, amely végül egy újabb világháborúba fog minket vezetni.

Komor gondolatok a beszélgetésben, amelyet Greg Daddis nyugállományú ezredes, az iraki háború veteránja és a San Diegó-i Állami Egyetem Háború és Társadalom Központjának igazgatója moderált.

Vendégszerzőnk, Kelley B. Vlahos (Kép: X)

Daddis a USS Midway modern amerikai hadtörténeti tanszéket is betölti (a csütörtöki eseményt a USS Midway Múzeumban tartották), és elnökségi tagja a Quincy Intézetnek, amely részt vett az eseményen.

Stone saját tapasztalatai, amelyeket 20 éves katona gyalogosként a legzavarosabb vietnami (és politikai, társadalmi, otthoni, amerikai) években - 1967-1968 - szerzett, képezték a Platoon című film alapját, amely 1987-ben elnyerte a legjobb film és a legjobb rendezés Oscar-díját, és Hollywood történetének egyik legfontosabb és legmegrendítőbb vietnami háborús filmjeként tartják számon.

Ez az első része a vietnami háborúról szóló trilógiájának, amelyhez tartozik még a Született július 4-én (1989) és a Menny és pokol között (1993).

Fiatalemberként a mitikus Odüsszeusz történetei és a második világháborúban szolgált apja által inspirált, távoli helyek iránti vágyakozás és a fiatalság nyughatatlan, irányíthatatlan energiája hajtotta a háborúba.

Kreativitás és szkepticizmus

Visszatérve „egy olyan országba, amelyet már nem ismert”, felfedezőútra indult, szellemének és kreativitásának középpontjában a kormányzattal, a társadalmi konvenciókkal és a konformitással szembeni égető szkepticizmus állt.

Mindezt részletesen bemutatja a „Chasing the Light” című kiváló önéletrajzában, amely Stone fiatalkorát, vietnami tartózkodását és a „Platoon” forgatókönyvírói és rendezői karrierjét követi nyomon.

Csütörtök este nem foglalkozott közvetlenül a közelmúltbeli választásokkal vagy a jelenlegi ukrajnai konfliktussal, de hangsúlyozta, hogy Washington politikáját továbbra is az az „erős késztetés” vezérli, hogy a háborút ne csak a gazdaság motorjaként, hanem a külföldi konfliktusok megoldásának elsődleges eszközeként is használják.

Az elmúlt 50 év minden kudarca ellenére „lehetetlen megtörni azt a zárat”, amelyet a háború gyakorolt a kollektív pszichére. Még a „Platoon”, a katonaság és a háború három hazugságának kemény vádja sem tudta a társadalmat az intervencionizmus ellen fordítani.

„Egyetlen film sem fogja megváltoztatni az embereket, ha nem akarnak megváltozni” - mondta, rámutatva arra, hogy a film bemutatása után a katonák toborzása valóban megnőtt.

Ellentmondásos interjúk

Az elmúlt években Stone vitákat váltott ki a Vlagyimir Putyinnal készített interjúsorozatával és a Washington és a Nyugat által propagált háborús narratíva megkérdőjelezésével.

Egyetlen megjegyzését így fogalmazta meg: „Szenvedélyes voltam, és megfizettem érte az árát”, és bírálta a cenzúrát (2016-os „Ukrajna lángokban” című dokumentumfilmjét először betiltották a YouTube-on, majd visszavonták a tiltást).

„A véleménynyilvánítás szabadsága jog, nem kiváltság” - mondta a közönség tapsa közepette. A jelenlegi politikai dinamikáról így panaszkodott: „Az előző és a mostani kormány neokonzervatívjai itt vannak, nem fognak eltűnni”.

„Hibát hibára követtünk el a külpolitikában, nincs okunk arra, hogy ne legyünk partnerek Oroszországgal és Kínával. Nincs szükségünk háborúra”.

Sajnos országa háborúszeretete „vallás”. Csak folytatni tudja a harcot ellene. Úgy tűnik, egész élete Vietnam után ebből a mondásból fakadt. „Légy lázadó, ez a legjobb út”.

Kelley Beaucar Vlahos a Responsible Statecraft főszerkesztője és a Quincy Institute vezető tanácsadója.

Ez a szöveg először angol nyelven jelent meg a Responsible Statecraft című partnerportálunkon.

Olvassa el még

Amerika fegyverkezési dilemmája: túl sok háború, túl kevés készlet