BALMIX - ICC (nemzetközi büntetőbíróság): Izrael és az Egyesült Államok továbbra is nyomást gyakorolnak

Fotó: SARATSTOCK, shutterstock

Ugyanebben a nyilatkozatban Khan azt is követelte, hogy azonnal hagyjanak abba minden olyan kísérletet, amely a bíróság tisztviselőinek akadályozására, megfélemlítésére vagy jogellenes befolyásolására irányul. Hogy a figyelmeztetés mennyire jogos volt, azt nem sokkal később a Guardian és a +972 közel-keleti portál közös kutatása mutatta meg, amely dokumentálta Izrael kiterjedt befolyásolási kísérleteit és fenyegetéseit az ICC ellen.

Izrael azonban nem az egyetlen állam, amely akadályozza az ICC munkáját. Az amerikai törvényhozók, az amerikai külügyminisztérium és az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács tisztviselői is nyomást gyakorolnak, sőt szankciókkal fenyegetőznek a bíróság ellen.

Izrael és az USA akadályozza az NBB munkáját

Ezért nem meglepő, hogy az NBB öt hónapig hallgatott a palesztin ügyről. Október elején aztán névtelen vádak keringtek, amelyek szerint Karim Khan-t, az NBB ügyészét azzal vádolta meg az ICC egyik női munkatársa, hogy zaklatta.

Khan tagadja ezeket a vádakat, és az ellene és a bíróság ellen folytatott kampány részének minősítette őket.

Ám alig néhány nappal később, 2024. október 20-án az ICC bejelentette, hogy Iulia Motoc egészségügyi okokból hirtelen lemondott. Addig Motoc volt az elnöke annak a háromtagú tárgyalást megelőző kamarának, amely arról dönt, hogy kiadható-e elfogatóparancs Izrael miniszterelnöke és védelmi minisztere ellen.

Szexuális zaklatásról szóló névtelen vádak

Mint Craig Mohikber a Mondoweiss amerikai portálnak írt cikkében kifejti, Motoco-t Beti Hohler bíró váltotta fel, és Nicolas Guillou bíró lesz a kamara elnöke.

Tekintettel arra, hogy a letartóztatási parancsokról való döntés öt hónapos késéssel született, és a bírócsere miatt egyes szakértők komoly aggályokat fogalmaznak meg a bíróság működésével kapcsolatban.

Ehhez képest a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancs iránti kérelmet az NBB három héten belül teljesítette. Átlagosan a bíróságnak körülbelül nyolc hétre van szüksége ahhoz, hogy elfogatóparancsot adjon ki.

Öt hónap késedelem és új bírák

Az új bírák kiválasztása sem tűnik véletlenszerűnek. Hohler például 2015-ben közzétett egy cikket, amelyben azt állította, hogy Izraelnek nincs szüksége az ICC vizsgálatára, mivel az ország „általában jól működő jogrendszerrel rendelkezik, amelynek élén egy tekintélyes legfelsőbb bíróság áll”.

Az új elnöklő bíró, Guillou pedig erős „terrorellenes” profillal érkezett Hágába. Korábban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának összekötőjeként dolgozott, ahol többek között az úgynevezett amerikai „terrorizmus elleni háború” csúcspontján az Egyesült Államokkal együtt dolgozott a terrorizmus elleni büntetőeljárásokon.

Mohikber hangsúlyozza, hogy mindez nem bizonyítja a szabálytalanságokat, és nem utal a bírák etikátlan magatartására. De a bírák véleményének, tapasztalatainak és elfogultságának is súlya van. Ezt mindenki tudja, aki befolyásolni akar egy bíróságot.

Drámai egyenlőtlenségek a büntetőeljárásokban az NBB-nél

Az NBB hírneve ráadásul megkérdőjelezhető az alapítása óta fennálló drámai egyenlőtlenségek miatt a büntetőeljárásokban. A bíróság eddig szinte kizárólag afrikaiak által elkövetett bűncselekményekre és a Nyugat állítólagos vagy tényleges ellenfeleire összpontosított.

De ez nem csak a hírnévről szól. Az olyan beavatkozás, mint amilyen Izrael és az USA részéről történt az NBB munkájába, nemcsak erkölcsileg elítélendő, hanem maga is a nemzetközi jog megsértését jelentheti. A Római Statútum 70. cikke szerint „az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények”, és meghatározza az ICC elleni bűncselekményeket. Az ICC az ilyen bűncselekményeket is üldözheti.

Ilyen bűncselekmény például „a Bíróság valamely alkalmazottjának akadályozása vagy megfélemlítése, illetve befolyásolása azáltal, hogy előnyben részesítik azzal a céllal, hogy arra kényszerítsék vagy rávegyék, hogy ne vagy ne megfelelően végezze el a feladatait; valamint »a Bíróság valamely alkalmazottja ellen az általa vagy egy másik alkalmazott által végzett feladatok megtorlása«.

A Nemzetközi Büntetőbíróság elleni bűncselekmények bírósági úton üldözhetők

Az ilyen bűncselekményekben bűnösnek talált személyek öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.

Ezzel szemben a Római Statútum minden részes állama jogilag köteles büntetőeljárást indítani az ilyen bűncselekmények ellen, ha azokat állampolgárai követik el, vagy ha azokat a területén követik el. Bár az USA és Izrael nem részes felei az NBB-nek, a legközelebbi nyugati szövetségesek többsége igen.

Ezen túlmenően a Nemzetközi Büntetőbírósággal kötött fogadó országról szóló megállapodás értelmében Hollandia köteles garantálni a bíróság személyzetének biztonságát és védelmét, és megóvni a hágai bíróságot a beavatkozástól.

A holland ügyészek már jogi lépéseket fontolgatnak az izraeli hírszerzés magas rangú tisztviselői ellen, amiért a palesztinai ügyekben nyomást gyakoroltak és megfenyegették az ICC tisztviselőit.

A holland ügyészek már jogi lépéseket fontolgatnak

A Nemzetközi Büntetőbíróságot és annak személyzetét fenyegető kockázatok valósak. Izrael és az Egyesült Államok is megmutatta, hogy nem tisztelik a jogállamiságot, és nem kételkednek a bíróság fenyegetésében vagy más módon történő korrumpálásában.

Magának az ICC-nek pedig hosszú utat kell tennie, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy elkötelezett az egyetemes igazságszolgáltatással kapcsolatos megbízatása mellett, és nem a Nyugat kezének egy újabb meghosszabbítása.

Olvassa el továbbá

Újszülöttektől az idősekig: az ENSZ dokumentálja a gázai konfliktus civil áldozatait