A Weltwoche svájci főszerkesztője, Roger Köppel meghívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Gerhard Schröder volt német kancellárt egy békéről szóló beszélgetésre, amelynek ő maga volt a házigazdája. A találkozó helyszínéül a bécsi Sofiensäle-t választották, hogy mindenkinek valamilyen módon utaznia kelljen. Ausztriát több tucat rendőr képviselte a rendezvényen, akiknek a rendezvényt kellett védeniük. Az egyetlen hivatalos aktus azonban valószínűleg az volt, hogy az intézkedő rendőr gyors „háromig számolok” felszólítása után elküldtek egy néma tüntetőt, aki nem mozdult elég gyorsan. Thomas, egy idős úr egy kis európai zászlóval „felfegyverkezve”, aki már délelőtt is tiltakozott Orbán Viktor ellen, és meglepődött a tüntetők kis létszámán, már kitalált egy kifogást arra az esetre, ha elvennék tőle a zászlót - mondta a STANDARD-nak. Ebben az esetben Orbán Viktor uniós tanácsi elnöksége miatt kellett a zászló mondta. Aggodalmai indokolatlanok voltak azon a délutánon, de az Európa jövőjével kapcsolatos aggodalmai sokkal inkább indokoltak.

A teremben a vita alaposan pesszimista képet nyújtott Európa és a világ jövőjéről. A közel 500 vendég, akiknek szigorú beléptetési ellenőrzéseket kellett elviselniük, ennek ellenére minden egyes kijelentést tapssal ünnepelt, a 90 perces rendezvény előtt és után állva tapsoltak és szelfiket készítettek. „Az ukrajnai háborút katonailag elvesztettük” - elemezte Orbán Viktor. Ezt minden katonai elemző tudja, csak a csúcspolitikusok tagadják folyamatosan - mondta. Ez a kép csak akkor változhatna meg, ha a NATO csapatokat küldene Ukrajnába, „de akkor Bécsben is tobrozás lenne” - fenyegetőzött Orbán, ezzel gúnyt űzve Ausztria semlegességi politikájából - elvégre ebben az országban nagyon remélik, hogy a semlegességi törvény megvédi őket a jövőbeni konfliktusokba való beavatkozástól.

Szelfi Orbánnal. Kép: EPA/MAX SLOVENCIK

A második sorban ülő Harald Vilimsky-nek, aki a STANDARD kérdésére „nagyszerű napról beszélt hihetetlenül ékesszóló emberekkel”, talán nem tetszett ez a mondat. Vilimsky talán jobban örült volna Orbán állandó szidalmazásának az EU-val szemben, aki következetesen csak a „brüsszeli bürokratákról” beszélt, akik megfojtanának minden jó ötletet a csúcspolitikusoktól, de inkább maguknak a politikusoknak kellene megfojtaniuk őket.

Gyenge Európa, erős Trump

Visszatérve a háborúra: „Európa képtelen békét teremteni” - bírálta Orbán. Úgy tűnik, nem is érdeke, hogy ezt tegye - mondta, és azzal vádolta Franciaországot és Németországot, mindenekelőtt Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnökét, hogy harciasak. Mielőtt elvállalta volna Magyarország számára a tanácsi elnökséget, feltette magának a kérdést, hogy vállaljon-e egy unalmas elnökséget, „mint 2011-ben”, amely „kielégíti a bürokratákat”, vagy vállaljon-e kockázatot. Saját bevallása szerint az utóbbi mellett döntött, és célul tűzte ki az ukrajnai tűzszünet elérését. A békéről szóló tárgyalások sokkal nehezebbek, és ezt nem akarta feltételezni - mondta Orbán.

Ezt követően 2024 nyarán Kijevbe és Moszkvába látogatott, ahol rájött, hogy mindkettő még mindig a győzelemről álmodik, ezért áttért stratégiája második részére, Isztambulba, Pekingbe és Washingtonba, illetve Mar-a-Lagóba (Donald Trump rezidenciája, amely - Köppelt idézve - „az Egyesült Államok nem hivatalos fővárosa”). Orbán szerint a nagyoknak nyomásgyakorlással kell békére kényszeríteniük a hadviselő feleket. Kína és Törökország a fedélzeten lett volna, de az amerikai demokraták nem, Párizs és Berlin pedig még kevésbé volt hajlandó tárgyalni Putyinnal - bírálta a magyar miniszterelnök. Így most Donald Trump megnyeri a választást, és nagyon rövid időn belül tárgyalni fog egy megállapodásról, Európa pedig csak a pálya szélén figyelheti, ahogy a dolgok történnek.

Csak békét akar: Gerhard Schröder. Kép: EPA/MAX SLOVENCIK

Gerhard Schröder ismertette az események saját verzióját, azt, hogy Kijev már a háború elején felkérte őt, hogy hasson Putyinra, de nem nagyon jutott el hozzá. Ő maga azt mondta, hogy aktív politikusokra lenne szükség, akiknek közvetlenebb a kapcsolatuk mindkét fővárossal. Schröder elhárította Köppel többszöri kérdését Putyin gondolkodásmódjáról, arról, hogy megkereste-e őt imperializmusával kapcsolatban, és hogy valójában mire készül. Nem pszichológus, és nem volt fontos, hogy imperialista-e vagy sem, mert Putyint úgysem lehetett meggyőzni az ellenkezőjéről. Viszont valahogy úgy érezte, hogy semmiképpen sem csak egy „hadvezér”, és ő is tárgyalni akar - mondta Schröder.

A támadást mindig is elítélte, de nagy hibának tartja, hogy Ukrajnában a Donbasszban kitiltották a kétnyelvűséget az oktatásból - és ezt a kérdést a NATO-val: Schröder szerint ezt a Biztonsági Tanács tagjainak és Németországnak biztonsági garanciákkal kellett volna megoldani -, figyelmen kívül hagyva, hogy az öt P5-ös állam közül három, Oroszország, az USA és az Egyesült Királyság már az 1994-es budapesti memorandumban garantálta Ukrajna szuverenitását, határainak sérthetetlenségét és területi integritását - mint ismeretes, sikertelenül. Schröder jó adag Amerika-ellenességgel többször is spekulált arra, hogy „a konfliktusban érintett más hatalmaknak” is érdeke fűződik ahhoz, hogy a béketárgyalások ne vezessenek eredményre. Schröder mindenesetre azon kesergett, hogy szomorú, hogy az emberek már nem beszélhetnek a békéről. „Mióta szidják az embereket a békéért?” - kérdezte dörgő tapsvihar közepette, miközben Orbán éppen ezt adta el elnöksége sikereként: hogy újra beszélnek a békéről.

Olajozott hangok

A szociáldemokrata Schröder is a béke lehetséges angyalát látta Trump-ban, még ha „alig merte is kimondani”. Putyin bizalmasa szerint nem gondolta volna, hogy ismét dicsérni fogja őt. Putyin és Trump állítólag legalább hétszer állt telefonos kapcsolatban a választások után, mint az nemrég kiderült.

Természetesen aznap este senki sem mutatott be tervet a követelt béke megvalósítására, és a műsorvezető Köppelnek többször is több-kevesebb sikerrel kellett megakadályoznia, hogy Orbán más kedvenc témáiról beszéljen. Például szívesen hangsúlyozta, hogy az orosz támadó háborúban főként keresztények haltak meg. A múlt században már kétszer is olyan csúnyán harcoltak egymás ellen a kontinensen, hogy ennyi keresztény halt meg, így az elmúlt évek népvándorlása annál rosszabb következményekkel járt a kereszténység dominanciájára nézve - mondta az ötgyermekes családapa.

Egy Trump-szurkoló fotózza le a Trump győzelmét kívánó három vitázót. Kép: Sommavilla

A legutóbbi választási eredmények azonban reményt adtak neki, hogy valami új van kialakulóban, „ami még vajúdik, de hamarosan megszületik”. Ez az új dolog nem jobb- és nem baloldal, hanem egy új közép, amelyért már most megdobban az emberek szíve. Ezek az új vezetők újra előre vihetik Európát, és a miniszterelnök különösen az energiaárak miatt aggódott.

Köppel, aki hosszú évek óta a Svájci Nemzeti Tanács tagja, mintha a politikai vezetés válsága miatt is gyomorfájdalmai lettek volna - „ célzott túlzással” megkérdezte Schrödertől, hogy most már csak „a történelemre vak és a jólétet elhanyagoló politikusok” kormányoznak-e minket. Ezt felháborodással kellett visszautasítania - mondta Schröder, bár kevésbé hangzott felháborodottnak. Orbán azonban ismét megragadta az alkalmat, hogy válaszoljon, és kijelentette, hogy az orosz gondolkodásmódot csak a hozzá hasonlók érthetik meg, akik saját bőrükön tapasztalták meg az orosz megszállást. Természetesen sok balti politikus is tisztában van ezzel a helyzettel, és Orbánnal szöges ellentétben érvel, ha Oroszország-politikáról van szó, de ez nem volt téma.

Mindenesetre az európai gondolkodásmódot csak a minél nagyobb szabadság és jólét iránti aggodalom jellemzi, míg az oroszok a hatalomra és az erőre koncentrálnak, hogy egyben tartsák az országukat. És még ha az USA-nak „McDonald's szaga van is a csizmáján lévő fókazsír helyett”, ők legalább értenek a hatalomhoz és a reálpolitikához, legalábbis a republikánusok, Orbán szerint. És így a három jövőbe révedő vitabeszélgetőnek legalább megmaradt a jövő heti amerikai választások reménye. A rendezvény végén Köppel svájci gyógynövényes cukorkát adott Schrödernek és Orbánnak: „Hogy hallassák a hangjukat!”.

A témában:

Orbán Rosenkranznál jár és az FPÖ kancellárjában reménykedik

Orbán Viktor Bécsben folytatja ellentmondásos utazó diplomáciáját

Forrás: https://www.derstandard.at/story/3000000243138/viktor-orban-in-oesterreich-dann-kommt-es-zu-musterungen-auch-in-wien 2024. október 31., 20:04

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

(A pódiumbeszélgetés szinte vicckategória – Balmix szerk.)