Kép: Pond5 Images/imago Vörös vonal a Tajvani-szorosban a Kínai Népköztársaság és a szakadár Tajvan-sziget között (szimbolikus kép)

Az Európai Parlament csatlakozik az Egyesült Államokban kezdeményezett új Kína-ellenes kampányhoz, és követeli, hogy Tajvant vegyék fel az ENSZ szakosított szervezetei közé. A parlament csütörtök délután elfogadott állásfoglalása szerint az EU-nak és tagállamainak ki kell állniuk a szigetország „mélyebb bevonódása” mellett, például a WHO-ban vagy az olyan kormányközi szervezetekben, mint az Interpol. Tajvan emellett „az EU kulcsfontosságú partnere”, amellyel az EU-nak más területeken is szorosabban együtt kell működnie. A képviselők támogatják, hogy az EU beruházási megállapodást kössön Tajpejjel, és gyakrabban küldjön oda hivatalos parlamenti delegációkat. Emellett további „politikai találkozókra” kell törekedni - „minden szinten”.

Az uniós parlament követelését az ENSZ 2758-as határozata elleni nyílt támadással indokolja, amellyel az ENSZ Közgyűlése 1971. október 25-én megvonta Kínától az ENSZ-ben betöltött helyét a Csang Kaj-sek vezette renegát katonai rezsimtől Tajpejben, és átadta azt a Népköztársaságnak. Azóta Tajpej nem képviselteti magát az ENSZ-szervezetekben - marginális kivételek igazolják a szabályt. Az ENSZ tehát a 2758-as határozat Peking általi rosszindulatú félreértelmezését követi, állította most Nicolas Schmit, az EU szociális ügyekért felelős biztosa az EU Parlamentje előtt; elvégre a „Tajvan” szó egyáltalán nem szerepel az ENSZ-dokumentumban. Ezért Tajvan képviselőit nem kellene kizárni az ENSZ-szervezetekből.

Schmit szofisztikája nem a brüsszeli trágyadombon nőtt ki, hanem Washingtonban. Tavaly az ottani képviselőház elfogadta a Tajvani Nemzetközi Szolidaritásról szóló törvényt, amely az EU Parlament Tajvan-határozatának szellemi mintájaként is felfogható. Azóta Ausztráliában és Hollandiában is hasonló parlamenti állásfoglalások születtek. Mindegyik esetben azokat a Kína-ellenes lobbicsoport, az Inter-Parlamentary Alliance on China (IPAC) tagjai kezdeményezték, ahogyan Strasbourgban is történt. A probléma az, hogy ez badarság. Hiszen Tajpejre az ENSZ-ben a kizárása előtt soha nem „Tajvan”-ként hivatkoztak, hanem mindig „Kínai Köztársaság”-ként - vagyis a 2758-as ENSZ-határozat egyáltalán nem utalhatott „Tajvanra”.

Az EU Parlament állásfoglalása egy lépéssel tovább megy. Elvben bírálja Kínát fegyveres erőinek felfegyverzése miatt, ugyanakkor felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy „növeljék tengeri képességeiket” a Dél- és Kelet-kínai-tengeren. Kifejezetten „dicséri” Németország, Franciaország és Hollandia hadihajóinak a Tajvani-szoroson való áthaladását is, amelynek célja Peking provokálása és a tajvani Kína-ellenes erők erősítése.

Az állásfoglalást elsöprő többséggel, 432 igen szavazattal, 60 nem ellenében és 71 tartózkodás mellett fogadták el. Tekintettel arra, hogy a Parlament Tajvan ügyében a Népköztársaság jól ismert vörös vonalát gyújtja fel, Ruth Firmenich (BSW) - az egyetlen német képviselő Strasbourgban - felvetette a jogos kérdést, hogy az EU az ukrajnai háború mellett valóban akar-e „egy újabb konfliktust Kínával”. Figyelmeztetett: „A háborútól való megrészegülés nem a nemzetközi politika fogalma”.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/486505.kanonenbootpolitik-gegen-china-eu-teilt-china.html 2024.10.26.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó