BALMIX - BRICS vs. USA: ki nyeri a globális dominanciáért folytatott csatát?

A kazanyi Brics-csúcstalálkozó logója. Kép: T. Schneider/ Shutterstock.com

Az oroszországi Kazanyban holnap kezdődő Brics-csúcstalálkozó globális érdeklődésre tart számot, és nem csak az amerikai elnökválasztás közelsége miatt. A csúcstalálkozó kétségtelenül befolyásolni fogja a nemzetközi napirendet. Hogy lesz-e tartós geopolitikai jelentősége, arról a déli országokban nyíltan beszélnek, de Európában alig ismerik el.

A Brics-csoportot - írja Sergio Rodríguez Gelfenstein venezuelai újságíró - a jelenlegi világrend igazságosabb és demokratikusabb alternatívájának tekintik, különösen a globális déli országokban. A venezuelai baloldalhoz tartozó Gelfenstein szerint azonban még mindig nincs egyértelmű konszenzus a Brics jövőbeli fejlődését illetően.

Véleménye szerint hiányoznak olyan fontos elemek, mint az új tagok felvételének kritériumai, egy alapító okirat és egy hivatalos alapszabályzat. A szervezetnek nincs sem állandó székhelye, sem főtitkársága, sem világosan meghatározott struktúrája.

Mindazonáltal a Brics már most demokratikusabb és reprezentatívabb, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa, mivel Afrikát, Nyugat-Ázsiát és Latin-Amerikát foglalja magában - olyan régiókat, amelyek az ENSZ 193 tagjából 119-et alkotnak, de nem rendelkeznek állandó székkel a Biztonsági Tanácsban. Ennek fényében a kazanyi csúcstalálkozónak úttörő döntéseket kell hoznia - mondta a venezuelai.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint „bővítési szünetre” van szükség ahhoz, hogy január 1-jétől új tagokat lehessen felvenni. A több mint 40 csatlakozni kívánó országgal egyébként fennáll a csoport megbénulásának veszélye. A Brics számára a konszolidáció fontosabb, mint a növekedés.

Kétségtelen, hogy a csoportnak meg kell határoznia jellegét. Eddig elsősorban a kulcsfontosságú világpolitikai kérdések vitafóruma volt. Most a Bricsnek a globális déli országok gazdasági, kereskedelmi és technológiapolitikai kapcsolatait is erősítenie kell.

Rejtélyes szavak Moszkvából

Lavrov szerint a csatlakozó államok a „szuverén egyenlőségen” és a „civilizációs sokszínűségen” alapuló „igazságosabb életmódra” törekszenek. Az új világrendre való áttérés azonban az USA és a Nyugat ellenállása miatt „kényes út” lesz. Mindez még mindig elég rejtélyesen hangzik, és valószínűleg csak a konkrét politikai intézkedések során válik kézzelfoghatóbbá.

Vjacseszlav Volodin, az orosz Állami Duma elnöke hangsúlyozta, hogy a Brics 15 év alatt a világ egyik legnagyobb gazdasági központjává fejlődött. A Világbank szerint Oroszország a kihívások ellenére a negyedik legnagyobb gazdasággá emelkedett (vásárlóerő-paritáson számolva).

A Brics-országokra vonatkozó adatok

Kína az első helyen áll, India a harmadik, Brazília pedig a hetedik. A top 25-ben olyan új Brics-tagok is szerepelnek, mint Egyiptom, Szaúd-Arábia és Irán. Ez azt jelenti, hogy a Brics már a globális GDP 36,8 százalékát képviseli, többet, mint a G7-ek 29 százalékkal.

Hivatalosan a Brics-szövetség nem új hegemóniára, hanem egyenrangú párbeszédre törekszik. Ehhez azonban olyan struktúrára van szükség, amely lehetővé teszi, hogy ez a párbeszéd konfliktusok nélkül folyjon. Gelfenstein a Brics-et a „többpólusú világ bástyájának és prototípusának” tekinti. Ebben a szerepükben hatékonyabbá és demokratikusabbá tehetik a nemzetközi kapcsolatok rendszerét.

Kétségbeesett remény Kubában

A szocialista vezetésű Kubában, amely a leghosszabb amerikai szankciórendszer miatt egyre nagyobb gazdasági problémákkal küzd, és fennáll a veszélye, hogy a geopolitikai átrendeződés malomkövei közé kerül, nagy reményeket fűznek egy új hatalmi blokk kialakulásához a globális délen.

Hedelberto López Blanch kubai újságíró és politikai elemző még a Nyugatot is defenzívában látja. A Brics+ blokk, amelynek jelenleg Brazília, Oroszország, India, Kína, Kína, Dél-Afrika és más tagok, mint Egyiptom, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia a tagjai, egyre nagyobb teret nyer - bár néhány új tag státusza nem teljesen világos.

A közelmúltban három másik ország - Törökország, Venezuela és Malajzia - jelezte, hogy érdeklődik a tagság iránt. Ezek az országok nem csak gazdasági potenciállal rendelkeznek, hanem politikai befolyással is saját régiójukban. Törökország - a kubaiak Ankara egyik követelésének megfelelően „Turkiye”-nek hívják az országot - 700 milliárd dolláros GDP-vel erősítené a blokkot.

A Bloomberg amerikai hírügynökség idézte Recep Tayyip Erdoğan elnököt, aki azt mondta, hogy erősíteni akarja a globális befolyást és új szövetségeket akar kötni. Erdoğan most már nyíltan feltételezi a geopolitikai hatalomváltást a nyugati iparosodott országoktól.

Venezuela és Malajzia ambíciói

Venezuela, amelynek bruttó hazai terméke mintegy 100 milliárd dollár, hatalmas olajtartalékaival és stratégiai természeti erőforrásaival fontos kereskedelmi lehetőségeket kínálhat a Brics-csoport számára.

Yván Gil venezuelai külügyminiszter hangsúlyozza, hogy országa de facto már most is a blokk tagja, mivel minden találkozón részt vesz, és a hivatalos felvételre vár.

Nicolás Maduro elnök hangsúlyozta a Brics-országok „legnagyobb beruházásainak” fontosságát a venezuelai olaj- és gázszektorban, valamint a vonzó befektetési lehetőségeket, amelyeket a blokk Venezuelának kínál.

A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) elnökségét 2025-ben átvevő, 432 milliárd dolláros GDP-vel rendelkező Malajzia az első ASEAN-tag, amely a Brics-blokkba való integrációra törekszik.

Anwar Ibrahim miniszterelnök Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott találkozóját követően hivatalosan is bejelentette a 2025-ös csatlakozás szándékát.

További potenciális tagok

E három országon kívül a mintegy 410,3 milliárd dolláros GDP-vel és jelentős energetikai potenciállal rendelkező Irán is érdeklődést mutat a tagság iránt. A Brics-blokk, amely ezen a héten keddtől csütörtökig Kazanyban ülésezik, új tagok felvételével tovább növelheti globális jelentőségét. Fontos tényező itt: a fosszilis energiaforrások.

A Brics+ 2024-től történő bővítésével a résztvevők már most is a világ népességének 46 százalékát, az ipari termelés 38,3 százalékát és a kőolajtermelés 80 százalékát ellenőrzik.

Törekvés a multipolaritásra

Végső soron a Brics+ célja, hogy csökkentse az amerikai dollár dominanciáját a tranzakciókban, ami válasznak tekinthető a Washington által számos országgal szemben bevezetett „önkényes szankciókra”.

López Blanch szerint ezek a fejlemények egy egyre többpólusú világ felé mutatnak, amelyből különösen a feltörekvő és fejlődő országok profitálhatnak. Reményei szerint több lehetőség nyílik egy ilyen többpólusú világra, amely a feltörekvő és fejlődő országok érdekeit szolgálja.

Olvassa el továbbá

Dedollarizáció: A zöldhasú lassú búcsúja