Kép: Miriam Alster/Pool via REUTERS „Népirtó Joe” Biden (Tel Aviv, 2023. október 18.)
Az amerikai kormány „szokatlanul keményen” bírálta Izraelt, és végül a katonai segélyek milliárdos csökkentésével fenyegetőzött. Erről számol be a nyugati sajtó. Ennek hátterében egy levél áll, amelyben Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter „mélységes aggodalmukat” fejezik ki a Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzet miatt, és követelik, hogy az izraeli kormány 30 napon belül „sürgős és tartós intézkedéseket” tegyen az ottani életkörülmények érzékelhető javítása érdekében.
Konkrétan az amerikai miniszterek legalább napi 350 segélyszállítmány Gázába történő behozatalát és a harcok szüneteltetését követelik a palesztin civilek ellátása érdekében, valamint a kiürítési parancsok visszavonását – hacsak nincs erre operatív szükség, ahogyan a követelményt azonnal fel is vizezték. Hivatkoztak az amerikai törvényekre, amelyek megtiltják a katonai segélyt az olyan államoknak, amelyek akadályozzák az amerikai humanitárius segélyszállítmányokat.
Valójában ez egy átlátszó manőver az amerikai elnökválasztás előtt. Joseph Biden elnök Demokrata Pártja a Gázából és Libanonból érkező borzalmas képek láttán nyomás alatt áll balszárnya és egyes szavazói részéről, ahol egyre hangosabbak az Izraelnek történő fegyverszállítások betiltását követelő felhívások. Az elnöki posztért küzdő Kamala Harris alelnök jelenleg Michiganben kampányol. Ebben a „swing state”-ben a demokraták a nem elhanyagolható arab és muszlim választóknak udvarolnak. A levél célja, hogy Harrist ezen a téren támogassák. Az alelnöknő azonban, aki nem szívesen bírálja Izraelt, maga nem írta alá a levelet, nehogy elriassza az Izrael-párti szavazókat.
Az amerikai kormány „egyértelműen” arról is tájékoztatta Izraelt, hogy „elutasítjuk a Bejrút sűrűn lakott területein elkövetett mindennapos támadásaikat” - magyarázta szerdán John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője. Az, hogy az izraeli légierő aznap közel egy hét óta először ismét bombázta Bejrút külvárosait, az amerikai választási kampányban is szavazatként értékelhető. Nem titok, hogy Benjamin Netanjahu vallási-fasiszta desperádói a Fehér Házban a saját szavaik szerint a „legizraeli-pártibb elnököt”, Donald Trumpot szeretnék látni, aki nyíltan kiáll az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás és ezzel a közel-keleti helyzet további eszkalálódása mellett.
Tel-Avivnak nem kell aggódnia az amerikai katonai segély miatt, amely nélkül sem a gázai népirtó háború, sem a libanoni háború nem lenne lehetséges. Kirby egyrészt megnyugtatta Tel-Avivot, hogy a levelet semmiképpen sem fenyegetésnek szánta. Másrészt a levélben említett határidő csak a november 5-i amerikai választások után jár le, amikor is újrarendeződnek a lapok. Az öldöklés tehát folytatódhat.
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/485942.wahlkampfman%C3%B6ver.html 2024.10.17.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó


